EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2022.10.07. Szombat, SZOMBAT: Berlinbe kerül Nádas Péter archívuma – „A 20. század katasztrófái által sújtott zsidó család”

    Az író a 80. születésnapja alkalmából rendezett október 16-ai ünnepségen Nádas Péter is részt vesz. Az archívum Nádas fotográfus kéziratait, jegyzeteit, emlékiratait és fényképfelvételeit mutatja be. Az megnyitó programja. Fotók

    „A levelezések mintegy 14 ezer dokumentumból állnak, olyan nagynevű irodalmi óriások tollából, mint Ottlik Géza, Örkény István, Szabó Magda, Mészöly Miklós, Eörsi István, Spiró György vagy Esterházy Péter, akivel Nádas jó barátságot ápolt.”

  • 2022.10.12. facebook.com, A bőség zavara
    ESTI SZÖKŐ – 397
    Vita szőrmentén

    Egy egykori vita felidézése. Az ’56 utáni konszolidációs évek megalkuvásairól. Sükösd találkozásai az az állambiztonsági tisztekkel. Eörsi válasza (Bátortalan közbeszólás). Déryről, a Belvárosi Kávéház értelmiségi műhelyéről, kollektív amnéziájáról. Sükösdtől idéz, majd hozzáteszi: „Vitatom ugyan (de ezúttal csak zárójelben), hogy a remekművek a kompromisszumok következtében jöttek létre, de sohasem vitattam, hogy a tehetséges emberek tehetsége folytán remekművek jöttek létre ebben a korszakban.”

    „A becsukott író (Eörsi) és a be nem csukott, ellenben beszervezett író (Sükös Mihály) vitázik húsz éve, 1992-ben a Kritika lapjain. Érdekes. Eörsi még igen finom, talán nem ismeri hiánytalanul a leborított lapokat.”

    Sükösd „Bánatos válasz”-a.  Egy-egy fotó a két vitatkozó íróról.

    Előzmény:

    • Kritika, 1992.04.szám Kovács Dezső: Diadalok és nyomorúságok
    • Kritika, 1992.06.szám E.I.: Bátortalan közbeszólás. Sükösd Mihály: Bánatos válasz
    • Magyar Demokrata, 1999.12.02. (48.szám) M. A. G.: Minden elképzelhető – Nincs a rendszerünkben

  • 2022.10.13. facebook.com, A bőség zavara
    ESTI SZÖKŐ – 211

    Eörsi István a világról, a múltról, a jövőről 1991-ben. Az 1991-es, Beszélőben megjelent Ludassy Máriával folytatott beszélgetés felidézése.

    „Eörsi István épp olyan üdítően, szórakoztatóan, elszálltan és elkeserítően okos a halála után tizenhét évvel, mint volt hatvan évesen.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Hetilap – 24.szám), 1991.06.15. Ludassy Mária: Formális köszöntő helyett tartalmi vita

  • 2022.10.13. facebook.com, Simkó János: Estike

    Megemlékezés Eörsi Istvánról halála évfordulóján (2005. október 13-án hunyt el). Idézetek korábbi cikkeiből, verseiből, könyvéből. Fotók.

    „Kicsit bosszantotta, hogy irodalmi teljesítményét finom irodalmárok nem magasztalták, de alapvetően ezt is leszarta. A saját generációjával volt a legkeményebb, nagyon tudta rühelleni az általa bírált vonzásokat és választásokat. […] szimbolikusnak tartom, hogy még a temetése napján is tartottak ellenében bírósági tárgyalást, mert a terror háziasszonyát, idézem: »történelemhamisításban utazó üzletasszonynak« nevezte.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.19. (33.szám) E.I.: Megpróbálok udvarias lenni (és az itt felsorolt cikkek)
    • litera.hu, 2015.10.08. Jánossy Lajos: Pontos volt és vad – Vágvölgyi B. András Eörsiről
    • Újnépszabadság, 2022.06.17. Simkó János: Eörsi István, a nem polgárpukkasztó

  • 2022.10.21. (42.szám) Élet és Irodalom, Gadó Gábor: Hol lakott Vörösmarty?

    Publicisztika. Mi mindent írna meg a mai helyzetről a tizenhét éve halott Eörsi István. Hogyan viszonyulna Hadházy Ákoshoz?

    „A tizenhét éve eltávozott rebellis író-gondolkodó bizonyára támogatná, hogy a képviselő – annak ellenére, hogy a házelnök fél éven át tartó alaptörvény-ellenes packázását követően immár bejárhat a Kossuth téri épületbe – csak kivételesen, a feltétlenül szükséges esetben él majd e jogával.”

    Hogy vélekedne Eörsi a nemzeti konzultációról, a szankciókról?

    „Ha köztünk volna, Eörsi 1956 megcsúfolóinak is a szemébe mondaná, hogy ő igenis a végsőkig szankciópárti marad, mert egy politikus tömeggyilkosokkal akkor sem egyezkedik, ha ezzel ideig-óráig elleplezhetné a honfitársai ellen elkövetett bűneit.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.11.03. E.I.: Magánbeszéd 
    • Hócipő, 2008.02.13. (04.szám) Farkasházy Tivadar: Folytassa, Melocco!

  • 2022.10.22. klubradio.hu, Pályi Márk: Eörsi István: Bugyi a szélben

    Eörsi István Bugyi a szélben és Két konda című verseit hallgathatják meg Valcz Péter előadásában. A versek eredeti, írott változata.

    „Bugyi a szélben című verse az őrá jellemző pajkossággal ötvözi az elméleti kategóriák és az élet biológiai oldala iránti, egyként múlhatatlan és egyenlő arányban heves érdeklődését. Két konda című verse pedig, amelyet a második hangsávra kattintva hallgathatnak meg, a rendszerváltás politikai miliőjére reagál.”

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a 2 vers.

  • 2022.10.szám Alföld, Béres Norbert: „Pokolbeli káprázat, el veled”
    ZÁVADA PÁL: APFELBAUM – NAGYVÁRAD, BERLIN

    Könyvkritika.

    „Az egyéni hang át-átszínezi a szereplőgárda szólamait, privát emlékek, gondolatmorzsák, irodalmi-kulturális referenciák épülnek be Apfelbaum Ádám történetébe, ily módon válik számos valós, egykorvolt momentum a fikció részévé; Réz Pál, Radnóti Sándor, Domokos Mátyás, Lukács György, Lakatos Imre vagy Eörsi István a verses regény »hősévé«.”

  • 2022.10.szám Jelenkor, Lázár Júlia: Előzetes Megjegyzések Ted Hughes versciklusához

    A versciklus fordításának története, és a versek közlése.

    „Az Ádám és a szent kilencek ciklus 1979-ben látott először napvilágot, a Hughes testvérpár kiadójának gondozásában. Az ugyanabban az évben kiadott Moortown kötetből a ciklus öt verse kimaradt. Eörsi István mindössze három évvel az eredeti megjelenése után lefordította a ciklust, de a Moortown kötetből dolgozott, valószínűleg nem tudott a kihagyott öt versről. Én viszont nem tudtam Eörsi fordításáról, amire a debreceni egyetem tudós professzora, Rácz István hívta fel a figyelmemet, amikor a kész fordításomat »kézrátételre« elküldtem neki.”

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1982.06.szám Ted Hughes: ÁDÁM ÉS A SZENT KILENCEK

  • 2022.10.szám Kortárs, Boga Bálint: Immár 66 év...

    Emlékek az 1956-os forradalomról. 1955 szilveszterén írta Újévre című versét. A vers közreadása.

    „A vers eredeti kéziratát dokumentumaim közt most találtam meg. Gimnazistaként több verset írtam, a gimnáziumi irodalmi szakkörünknek ekkor Eörsi István író volt a vezetője (Árpád Gimnázium, Budapest).”

  • 2022.11.14. Újnépszabadság, Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

    Élénk visszhangot váltott ki, hogy az ATV műsoraiban immár megszólalhatnak a kormánypárti sajtó munkatársai is. Sőt némelyikük állandó közreműködője lesz a Csatt című, hamvaiból feltámasztott vitaműsornak. E kezdeményezés nem újdonság, huszonkét éve volt már előzménye. Idézetek a korabeli sajtóból. Vita arról, hogy Elek István rovatot kapott a Magyar Hírlapban.

    „A jobboldali kormányt kritikátlanul kiszolgáló sajtó egyik, jellegtelensége ellenére is igen exponált figurája bebocsáttatást nyer egy olyan lapba, melyet az olvasók mértéktartóankritikus ellenzéki szellemisége miatt vásárolnak. (Eörsi István író, Magyar Hírlap, 2000. július 5.)”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2000.07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben?
    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László – Miklósi Zoltán: Mérges olvasók  

  • 2022.12.szám Színház, Boros Kinga: FIATAL, HŐBÖRGŐ GYEREKEK
    LAPEMLÉKEZET / SZERKESZTŐK
    Boros Kinga beszélgetése Nánay Istvánnal

    Nánay 2020. július 15-én a Zoomon mesélt a Színház című lap történetéről. Fotók

    „Boldizsár a negyvenes évek elején kezdte a szerkesztést, méghozzá nagyon jó irodalmi és szociológiai folyóiratoknál. Amikor Csabainé egy-egy lapzártakor behívta, mert tudta, hogy van olyan anyag, amivel gáz van, és muszáj megmutatnia Boldizsárnak, akkor ő tette helyre úgy, hogy abból ne legyen »odafenn« probléma. A cikkeket nem olvasta el, csak a tartalomjegyzéket. Ha, mondjuk, az élen egy Eörsi István-írás állt, akinek már a neve is indulatokat váltott ki az elvtársaknál, betette a hatodik helyre, ahol már senki nem veszi észre. Aztán megnézte a címeket, és ha valamelyiket provokatívnak találta, kicseréltette valami semlegesre.”

  • 2023.01.07. litera.hu, Gyukics Gábor: Nélkülözhetetlen Allen Ginsberg (részlet)
    Olvass bele

    Részletek az Allen Ginsberg munkásságát bemutató Nélkülözhetetlen Allen Ginsberg című válogatáskötetből. Közeli kapcsolata egyik fordítójával, Eörsi Istvánnal. Allen Ginsberg Többszörös identitás-kérdőív (Multiple Identity Questionnaire) című írása. 

  • 2023.01.22. Magyar Hírlap (Online), Domonkos László: A magyar alaphelyzet

    Mit mondanak ma, a Magyar Kultúra Napján Kölcsey Ferenc: Himnusz című verssorai? Visszaemlékezés az 1957 januári napokra, amikor letartóztatták az írókat, köztük Eörsi Istvánt.

    „És a hónap végén valóságosan is, jelképesen is lezárul Illyés Gyula naplója: »Gellért Oszkár nyílt levele a »hallgatag magyar írókhoz« a Népszabadságban, választ várva. Elsősorban Németh-től és tőlem. (…) Valahányszor írók hallgatnak, a világban van hallgatni való. (…) Betyárbecsületből hallgatunk. Nem is hallgatunk – fülelünk. (…) mert Zelké, Háyé, Eörsié a szó és társaiké.«” 

  • 2023.01.31. Népszava, Makai József: Ma temetik Tamás Gáspár Miklóst

    Nekrológ. Megyesi Gusztáv és Tamás Gáspár Miklós mellett Eörsi Istvánt is megemlíti, aki miatt „megérte itt ragadni”.

    „Eörsi Pista két könyvét (Emlékezés a régi szép időkre; Bedobom a törülközőt) a rendszerváltások elején olvastam, mindkettő lenyűgözött, egyenes volt és következetes, kőkemény, meg nem alkuvó. Néhány évvel később személyesen is megismerhettem, és kiderült, hogy életét is úgy élte, ahogyan írt. A megalkuvások, elhallgatások, becstelenségek, leszámolások és árulások világa után nyíltsága és küzdőszelleme csodálatra méltó volt.”

  • 2023.02.16. klubradio.hu, Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós egykori vitájának felidézése. Orbán Viktor és az ellenzék összezuhanása. Az írás végén Kardos elbúcsúzik az ellenzéktől.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől 

  • 2023.02.25. litera.hu, György Péter: A mikrohistória visszavonhatatlan alapossága

    Könyvkritika Herczog Noémi: Kuss! Feljelentő színikritika a Kádár-korban című kötetéről.

    „Herczog Noémi kivételes munkája arra mutat, hogy a Kádár-kort vagy -rendszert óvodás koráig látó (1986-ban született) társadalomtudós, kritikus, színházi szakember, szerkesztő pontosan tudja rekonstruálni annak a társadalomnak a működését, amely történetét a dokumentumok, konkrétumok, a mikrohistória visszavonhatatlan alapossága teszi érthetővé, érzékelhetővé mindazok számára, akik egykor éltek vagy éltünk már akkor is, amint azok számára is, akik már ebben az évezredben születtek. S pontosan fogalmaz az MSZMP elitjéhez tartozó irodalmárok, kritikusok, újságírók szerepével kapcsolatban is. »Feltevésem szerint a független ízlésítéletet alkotó kritika minden feljelentéssel és hatalmi megtorlással terhelt múltú, monopolisztikus irányítással rendelkező (Eörsi István kifejezésével szólva ’beteg)’ társadalomban immanensen gyanúba keveredhet. Ilyen körülmények között ugyanis nem zárható ki a denunciálás elvi lehetősége.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2022.06.04. Bálint Orsolya: Magunkra szabjuk a kusst (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2023.02.27. Újnépszabadság, Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Szembe kell nézni a való világunkkal, ha nem akarunk diktatúrában élni. A szerző emlékeztet Eörsi és TGM baloldalról folytatott vitájára. Orbán ellenzéke nem tudja, mit kéne tenni, hogy a diktatúrát le lehessen váltani. Az ellenzék alkalmatlanságáról, akik csak egymást akarják legyőzni. Mit kellett volna tenniük? MZP-nek le kellene vonnia a tanulságokat. A szerző végül elbúcsúzik az ellenzéktől. Fotó: Az összefogás egy asztalnál.

    „A fordulat, elvben, védhető. Ilyen értelemben védhető a búcsú is a régitől, mint ahogyan az is, ha mások, mint jelen esetben Eörsi, nem tudják elfogadni a fordulatot. Ez is érthető.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben?
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2023.02.28. ujvarad.ro, Kőrössi P. József: A tanítványok bevonulnak a terembe. Gazsi

    Történetek Tamás Gáspár Miklósról; nekrológ. Eörsi István említése.  

  • 2023.02.szám Kortárs, Lajtos Nóra: A tágasság trilógiája
    Utószó Serfőző Simon Fészekhagyók, Gyanútlanul, Búcsúírás című trilógiájához

    A trilógia elemzése.

    „A trilógia harmadik része valójában egy hosszú elbeszélés, amelyben az író a hatvanas éveiben járó énjét idézi fel, amikor is szembesülnie kellett betegségével, illetve második felesége, Anga Mária (1955-2021) betegségét és haldoklását írja meg. […] A 20. század magyar irodalmában Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényét említhetjük meg elsőként, amelyben az író szisztematikusan írta le agyműtétjét. Hajnóczy Péter Embólia kisasszonyról ír rövid novellát, majd a kortárs irodalomban egymást érik ezek a betegségkrónikák: Nádas Péter Saját halál (2004), Nagy Gáspár Sárfelirat (2007), Dobozi Eszter Túl a rákbarakkon (2008), Gál Sándor A rák évada (2010), Eörsi István Betegségemről (2014), Petrőczi Éva Szürkeháj (2014), Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló (2016), Ágh István Utolsó figyelmeztetés (2020) című művek sorába léptethető Serfőző Simon Búcsúírása is.”

    A cikkben téves a dátum. Eörsi nem 2014-ben, hanem 2005-ben írta a Betegségemről című cikket.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2023.03.03. Magyar Nemzet Online (magyarnemzet.hu), Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel” búcsúztak Sztálintól

    Mennyit tanult a világ legalább hét évtized elteltével a sztálinizmus három évtizedéből, az 1930-as évektől folyamatossá váló terrorból, mintegy húszmillió ember halálából? Eörsi Sztálinról írt versének idézése. A Népszava március 6-i címlapjának bakija. Fotók

    „Megpróbálhatjuk Brezsnyev jelentőségét Sztálinéra felszorozni, de Eörsi jajveszékelése így sem teljesen érthető.”

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet, 2023.03.04. Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel”

  • 2023.03.04. Magyar Nemzet, Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel”

    Mennyit tanult a világ legalább hét évtized elteltével a sztálinizmus három évtizedéből, az 1930-as évektől folyamatossá váló terrorból, mintegy húszmillió ember halálából? Eörsi Sztálinról írt versének idézése. A Népszava március 6-i címlapjának bakija: „Mélységes megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről.”

    „Megpróbálhatjuk Brezsnyev jelentőségét Sztálinéra felszorozni, de Eörsi jajveszékelése így sem teljesen érthető.”

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Magyar Nemzet Online (magyarnemzet.hu), 2023.03.03. Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel” búcsúztak Sztálintól

  • 2023.03.20. fuhu.hu, Bauer Tamás: PUZSÉR NAGYON FÉLREÉRTI

    Az Orbán-rendszer és ideológusainak „tudatos történelemhamisítása”. Bauer vitái a Momentummal. Az Orbán és Gyurcsány konfliktusáról alkotott véleményébe kötött bele Puzsér Róbert az Indexen, aki nem érti meg mondanivalója lényegét.

    „Tisztelt és szeretett néhai barátomat, Eörsi Istvánt sokkolta, hogy amikor 1960-ban a konszolidáció részeként kiengedték a börtönből, azzal kellett szembesülnie, hogy hogyan illeszkedett be az 56-ban még a forradalom oldalán álló értelmiségiek többsége a gyűlöletes Kádár-rendszerbe.

    Azután teltek az évek, évtizedek, és a puha diktatúra egyre többeknek vált természetes életközegévé. Szerepet vállaltak a hivatalos intézményekben, a kulturális életben, beléptek a pártba, »társutasok« lettek, tudomásul vették az ideológiai korlátokat. Azután ahhoz hasonlóan, ahogy 1956-ra korábbi hithű kommunistákból lettek egyesek a forradalom hősei, sőt vértanúi, úgy lettek a hetvenes majd nyolcvanas évekre a rendszer fegyelmezett tisztségviselői közül sokan alapvető reformok kidolgozói és kiharcolói az ortodox pártemberekkel és a mögöttük álló szovjetekkel szemben.”

  • 2023.04.29. Magyar Nemzet, Szőcs László: Nem ragadott lőcsöt

    A II. János Pál pápa és Ferenc pápa szavainak összevetése. II. János Pál, a „zarándok pápa” szerepe a kommunista ideológia feltartóztatásában. A pápa 1991-es magyarországi látogatása, és annak előkészületei. Lékai László bíboros, Paskai László bíboros és Salgó László rabbi megalkuvása a kommunista rendszerrel. A magyar-vatikáni diplomácia eredményei a 70-es években. Egyházellenesség a Horn-kormány idejében. A mai kultúrharc – gender.

    „Amikor viszont II. János Pál gépe 1991-ben Budapesten landolt, az itteni kultúrharc kellős közepébe érkezett. Radikális egyházellenességbe, állam és egyház az SZDSZ-es körök által szított kérlelhetetlen elválasztásának igényébe. Ez a Magyar Narancs Cápalátogatás-címlapjának, illetve a 90-es évek egyik legkibírhatatlanabb közéleti alakja, az 1953-ban még Sztálint sirató Eörsi István Látogatás előtt című versének időszaka: »Wojtyla úr, az a gondom / hogyha Ön hazánkba jön / költségesebb lesz a kondom / Wojtyla úr, Ön mint pápa / pont hozzánk jön – ez hiba / Szerintem Eritreába kéne látogatnia.«”

    • Eörsi verse az Én és az Isten című kötetében is megjelent, és a könyv hátlapján meg is indokolja. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2023.04.szám Mozgó Világ, Gergely Ágnes: Töredékek

    Történetek a diktatúrák kultúrájáról, anekdoták. Egy történet Japánról. Brodszkij és az oklahomai egyetem irodalmi díjának kiosztása 1978-ban. Czeslaw Miłoszról. Brodszkij verséről.

    Alcímek: Tíz perc az nagy idő, Elemér – Hóországi történet – Átéléssel fordítani.

    „[Brodszkij] Egyetlen hatalmas költeményét fordítottam, még korábban Eörsi István hívta fel rá a figyelmemet, a címe: Elégia John Donne-ért.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.