EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2021.10.23. index.hu, Sereg Andrtás: A röpcédulázástól a titkos megemlékezéseken át a demonstratív sétáig

    1956 megünneplése az elmúlt évek során a belügy „kíséretével”. Antall néma tüntetése, a demonstratív emlékséták, a „repülő egyetem” előadása, lakáskonferenciák és csendes felvonulás. A köztársaság kikiáltása utáni időszakban Göncz Árpád kifütyülése, és Boross Péter, akkori belügyminiszter véleménye az ügyről. A 2006-os botrányos események. Eörsi István említése. Fotók

  • 2021.10.23. Újnépszabadság, Hermann Zsuzsa: Heller Ágnes: ’56
    Bicikliző majom (részlet)

    Részlet Heller Ágnes Bicikliző majom című könyvének ’56-os epizódot tartalmazó részéből.

    „Novemberben egymás után tartóztatták le a barátainkat. Eörsit keresték mindenütt, azt ajánlottuk: aludjon nálunk, mintha attól, hogy nálunk alszik, nem tartóztatnák le. Az elhurcolása előtti utolsó napot nálunk töltötte. Az összeesküvésekről szóló regényekből vettük a hülyeséget, hogy valakinek máshol kell aludnia, hogy ne tartóztassák le. Mindenkiről mindig tudják, hol található.”

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 2021.10.24. klubradio.hu, Pályi Márk: A valóságérzékelés és az ’56-os forradalom

    Pályi Márk Eörsi László történész segítségével idézte meg a legendás forradalmár, Angyal István alakját, majd elhangzottak Gáli József Angyal Istvánról szóló szövegei is Kornis Mihály előadásában, aki a felolvasások szünetében mesélt is az íróról. Az adásban, amely témáit az 1945 utáni korszellem fokozott valóságigénye köré igyekezett szervezni, Eörsi István Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versét is felolvasta Valcz Péter színművész, melyben a költő és publicista ugyancsak szabadságharcos barátai emlékét idézte meg.

    Hangfelvétel és fotók.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

  • 2021.10.28. (43.szám) 168 óra, Vágvölgyi B. András: JÓB A MAGÁRA HAGYOTT VILÁGBAN

    Publicisztika. Október 22-én a tizenhat éve elhunyt író, költő, ’56-os forradalmár és örök ellenzéki Eörsi István Belgrád rakparti házán a főváros emléktáblát avatott. Karácsony Gergely főpolgármester, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes és Vágvölgyi B. András mondtak beszédet.

    „Ha velünk lett volna az elmúlt tizenkét évben, sokat és jót szórakoztunk volna. Talán ő sem döntötte volna meg az Orbán-rezsimet, de mulatságos átkozódása bizonyára könnyebbé tette volna az elviselést.”

  • 2021.10.szám Mozgó Világ, Mélyi József: Katz és Richter Magyarországon

    Gerhard Richter Valós látszat című kiállítása, benne Benjamin Katz fotósorozataival a Magyar Nemzeti Galériában. Eörsi István említése.

  • 2021.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Lukácsy András: Lelet a limbusból

    Publicisztika. A szerző költözködés közben rálelt egy 1956-os tavaszi Új Hang kiadásra, ennek tartalmában szemezget. „Megjelenését követően öt hónappal kitört a forradalom, és szétzilálta ezt a sort.” Mi történt ezek után az írókkal, költőkkel? Eörsi István említése.

    Előzmény:

    • Új Hang, 1956.03–04.szám (március – április) E.I.: Téli képek

  • 2021.12.szám Kortárs, Boga Bálint: Szubjektív emlék Pilinszkyről

    Egy 1974 júniusi emlék Pilinszky dedikálásáról, melyben meghívta őt és feleségét szerzői estjére. Eörsi István említése.

  • 2022. 10.15. Népújság – Marosvásárhely, Nádas Péter-archívum

    Az az író 80. születésnapja alkalmából a Berlini Művészeti Akadémia megnyitja a Nádas Péter-archívumot. Az ünnepségen Nádas Péter is részt vesz. Az megnyitás eseményének programja, az archívum tartalma. Fotó

    „A levelezések mintegy 14 ezer dokumentumból állnak, olyan nagynevű irodalmi óriások tollából, mint Ottlik Géza, Örkény István, Szabó Magda Mészöly Miklós, Eörsi István, Spiró György vagy Esterházy Péter, akivel Nádas jó barátságot ápolt.”

  • 2022.01.szám Múlt és Jövő, Vajda Mihály: Késleltetett reflexiók

    Lukács György életrajza. Fekete Éva Lukács György — Késleltetett életrajz című kötetéről. Fotó

    „Szabados Bettina elhiszi Lukácsnak — Eörsi István nyomán —, hogy hű akart lenni a pártjához, ha már egyszer elkötelezte magát mellette. »Eörsi Lukács hűségét valami/valamiféle/egyfajta vallásos szükséglettel próbálja magyarázni.« Csakhogy Lukács, 1915-ös Naplója tanúsága szerint, képtelen volt a vallásosságra — mondja Szabados Bettina. Hát akkor? Most elhagyom Szabados szövegét, mert ettől kezdve tulajdonképpen Eörsit elemzi. Én sem hiszem, hogy Lukácsot valamifajta vallásos szükséglet akadályozta volna meg abban, hogy »elárulja« a pártját.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2021.09.17. (37.szám) Szabados Bettina: Hűségből jeles

  • 2022.02.18. (7.szám) Élet és Irodalom, György Péter: Egy építész, több író
    Forgách András rajzaihoz

    Forgách András rajzairól – 6 rajza íróbarátairól, többek közt Eörsi Istvánról. „S ott vannak mind a többiek, megannyi magyar író. Eörsi István utolsó napjaiban felejthetetlen tekintete, Nádasdy mosolya.”

  • 2022.02.szám Jelenkor, P. Müller Péter: A folytatódó jelenlét dramaturgiája

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Válogatás Radnóti Zsuzsa írásaiból és közéleti megszólalásaiból. Összeállította és szerkesztette Légrádi Gergely.

    „Az ebben a könyvben [Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék] tárgyalt szerzők: Mészöly, Sarkadi, Csurka, Eörsi, Örkény, Weöres, Nádas, Kornis, Márton, Spiró és Kárpáti Péter voltak. A mostani gyűjteményes mű a fentieken túl (az eddigi névsort némileg megrostálva) bemutatja Háy János, Borbély Szilárd, Visky András, Székely Csaba, Esterházy Péter, Térey János munkásságának drámairodalmi területét, külön-külön portrékban tárgyalva az ezredforduló körüli és az azt követő két évtizedben keletkezett színdarabokat.”

    • A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2022.03.11. (10.szám) Élet és Irodalom, Gajdó Tamás: Hivatása: dramaturg
    Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Kossuth Kiadó, Budapest, 2021, 430 oldal, 4800 Ft

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsának a 2003-ban megjelent Lázadó dramaturgiák című kötetének említése, melyben Eörsi István is szerepel. „A most kiadott életműkötet vázát a felsorolt művekből vett, némileg átszerkesztett, átdolgozott írások adják…”

    Radnóti Zsuzsa „Lázadó dramaturgiák” című kötete adatait és az Eörsi Istvánról szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2022.03.szám Múlt és Jövő, Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE

    Könyvismertetés Thomas Sparr Hotel Budapest, Berlin... Magyarokról Németországban című könyvéről és egy Kertész Imréről szóló antológiáról. Kertész Imre Miért Berlin? című írásának újraközlése (Múlt és Jövő, 2006/3).

    „Lukács ennek a könyvnek a legfontosabb alakja, szinte minden szereplőjével személyes kapcsolatban állt, de ha nem is, szellemi hatása akkor is kiterjedt mindegyikükre. Így igazolódik az, amit Eörsi István tanítványként mondott Lukácsról: »A jelentős filozófus, a költőhöz hasonlóan, életművén kívül, vagy inkább annak közvetítésével egy típust is létrehoz saját hétköznapi énjéből, és ez a típus az emberek értékskálájába behatolva olykor fontosabbá válhat a megírt műveknél is.«”

    •  Ez a tanulmány Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötetéből való. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Egri Újság, 1990.01.26. (2.szám) Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről
    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz


  • 2022.05.szám Mozgó Világ, Kőrizs Imre: Az alma és a fája

    Könyvkritika Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad-Berlin-Budapest című kötetéről.

    „Talán nem túl profán a megjegyzés, de ezzel és főleg azzal, ahogy a könyvben Balla Zsófiától, Bodor Ádámtól Parti Nagy Lajoson, Darvasin és Radnóti Sándoron át Eörsi Istvánig, Selyem Zsuzsáig és Tompa Andreáig számos író jelenik meg egy-egy rövid vagy egészen villanásszerű kámeaszerepben, az Apfelbaum nemcsak olyan nyilvánvaló előképekhez kötődik, mint Az ember tragédiája vagy az Anyegin, hanem az olvasónak akár Kormos István »Pór Jutká«-t, »Domokos Matyi«-t és »Vas Pistá«-t felléptető Vackorja is az eszébe juthat.”

    Az Eörsiről szóló részlet:

    53

    Egy tiergarteni sétán kétezerben

    Eörsi Pista bevezetést tartott

    nekünk Lacival a bolhapiacnak

    s imádott Brechtjének titkaiba.

    Hogy művészként meghaladta a rendszert,

    melyet szolgált. – Brecht műve élveteg,

    mert élvezi a dialektikát, és

    ez kritikai szemléletre vall,

    meg ennek gyönyörére: Nincs remény, mert

    a világ iszonyú, de hassuk át

    az ész derűjével! Ez ellentmondás,

    ámbár inkább lélektani, semmint

    logikai. Nem tételes kifejtést,

    hanem érzéki teremtést óhajt.

  • 2022.05.szám Parnasszus, Onagy Zoltán: 20 év + 42
    Húsz éve halt meg Orbán Ottó

    Részlet Onagy Zoltán szubjektív sajtószemléjéből. Eörsi István írása Orbán Ottóról a Kritika, 1981/1. számában. Könyvkritika Orbán Ottó Honnan jön a költő című esszékötetéről.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Kritika, 1981.01.szám E.I.: Pamflet helyett
    • A cikk megjelent az Ostromgyűrűben. In memoriam Orbán Ottó című kötetben is. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2022.06.04. Népszava, Bálint Orsolya: Magunkra szabjuk a kusst
    A feljelentett feljelentők
    – Kritikai abszurd a Kádár-korból

    Herczog Noémi KUSS! – Feljelentő színikritika a Kádár-korban című könyvéről. Beszélgetés a szerzővel. Aczél György 3 T-je, a feljelentő kritikák, a sorok közötti üzengetések, a művészek saját kódrendszere, az ügynökjelentések. Fotó

    „Eörsi István Sírkő és kakaó című, 1968-as drámájáról például Koltai Tamás írt enyhén negatív kritikát a Népszabadságba, utóbb ezt azzal indokolta, hogy frissen kikerülve az egyetemről, a műveltségét szerette volna fitogtatni, le akarta írni a darabban szereplő eltartási szerződésről, hogy társadalmi szerződés, ehhez pedig finoman el kellett határolódnia az előadástól. Ezzel szemben Eörsi szerint szabadkozott, hogy Pándi megbízására vett az írása negatív irányt. […] Éppen az állandó kiszámíthatatlanság miatt követelt Eörsi István szerény javaslatában nyílt cenzúrát a nyolcvanas évek elején, bár Haraszti Miklós a Beszélőben tíz évvel korábbra teszi saját részről ugyanezt az észrevételt, és egy ügynöki jelentés szerint Németh László már az ötvenes évek végén üzent hasonlót a pártállamnak – a saját tanítványából lett, őt támogató »Juhász Lajos« ügynökön keresztül.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1968.01.16. Koltai Tamás: Sirkő és kakaó. Eörsi István komédiája a Thália Stúdióban
    • 168 óra, 2003.01.23. (4.szám) Karácsony Ágnes: Illúziók nélkül. Koltai Tamás a gondolatszabadságról

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2023.02.25. György Péter: A mikrohistória visszavonhatatlan alapossága
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2022.06.17. Újnépszabadság, Simkó János: Eörsi István, a nem polgárpukkasztó
    Estike

    Eörsi István élete, pályája, jellemzése. Hosszabb idézet a Vágvölgyi B. Andrással készült, Eörsiről szóló interjúból. Eörsi István: A harmonikus élet receptje című verse. Idézetek az Élet és Irodalomban megjelent Ságvári emléktáblájának vitából. Fotó

    „…már betegen mesélte, valamilyen tévéműsor után, ahol látszott ugye, hogy rossz bőrben van, kortársa, Gyurkovics Tibor felhívta, majd megállapították először, hogy soha, sehol, az élet és az irodalom egyetlen területén sem gondoltak még csak hasonlót sem, majd utána megértően fogadta nevezett előzetes kondoleálását saját várható halálához. Ettől nem változott meg irodalmi, politikai, vagy bármilyen véleménye az illetőről. Viszont szimbolikusnak tartom, hogy még a temetése napján is tartottak ellenében bírósági tárgyalást…”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.05. (31.szám) Ungvári Krisztián: Egy emléktábláról
    • Élet és Irodalom, 2005.08.19. (33.szám) E.I.: Megpróbálok udvarias lenni (és az itt felsorolt cikkek
    • litera.hu, 2015.10.08. Jánossy Lajos: Pontos volt és vad – Vágvölgyi B. András Eörsiről
    • facebook.com, 2022.10.13. Simkó János: Estike

  • 2022.06.szám Kortárs, Bedecs László: Dobai Péter pályakezdése
    Részlet egy készülő monográfiából

    „Az 1956-os forradalom után, amelyben az Írószövetségnek és számos nagynevű írónak, köztük a később bebörtönzött Déry Tibornak, Háy Gyulának, Eörsi Istvánnak és másoknak elévülhetetlen érdemei voltak, a politika gyanakodva kezelte és erős kontroll alatt tartotta az irodalom intézményeit.”

  • 2022.08.05. Népszava, Patak Mária: Simon, a boldog pap
    REGÉNYRÉSZLET – 2. RÉSZ
    Nyitott mondat

    „Simon József marcali káplánt tizenhat fogolytársával együtt 1919 augusztusában gyilkolták meg a nemzeti hadsereg (Prónay Pál) tisztjei. (A városban összesen huszonhetüket.) Az ő kálváriáját szeretnék filmre vinni Patak Márta kiadás előtt álló (werkfilm)regényének fikcióbeli főszereplői, Lívia, a rendező, és Juli, a forgatókönyvíró. A Nyitott mondat öt héten át közöl folytatásokban részleteket az alaposan dokumentált tényeket és laza szövésű, jelen idejű háttércselekményt forgatókönyvszerű szerkezetben megvalósító regényből.”

    Egy Eörsi-fordítás részlete.

  • 2022.08.28. Újnépszabadság, Mohácsi János: A kirúgóemberről

    Karsai Györgyről, annak kapcsán, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Rátóti Zoltán augusztus 26-án azonnali hatállyal menesztette posztjáról Karsai György professzort, a Doktori Iskola vezetőjét, aki 1996 óta tanított az intézményben. Eörsitől idéz egy Terszánszky-anekdotát. Fotó: Karsai György.

    „[Tersánszky] hajnalban macska mód settenkedik haza, vetkőzik a hitvesi ágy mellett, neje megébred, te Jenő, rajtad nincsen gatya. Az író lenéz, szembesül a meztelen valósággal, és így kiált fel: Úristen, engem kiraboltak!

    Eörsi szerint a szép hazugsággal megtiszteljük a másik felet, pusztán azzal, hogy munkát és kreativitást fektetünk hazugságunkba. Hát, a kirúgás tényétől eltekintve, amely gyalázat és gazemberség, ez a hangyafasznyi tisztelet is hiányzik a kirúgóemberből, akinek etikája immár a beleszarás, de magasról, emberbe, szakmába, életműbe.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről   
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László – Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • szinhaz.online, 2022.08.27. Mohácsi János: A kirúgóemberről – Mohácsi János sorai Karsai György menesztése kapcsán

  • 2022.08.szám Filmvilág, Pólik József: Mit üzent a császár?
    NAJMÁNYI LÁSZLÓ (1946–2020)

    Najmányi László életműve. Betiltott Kádár-kori közérzetfilmje, Kafka-adaptációja: A császár üzenete. A film elemzése, Najmányi memoárja a filmjéről, a megfigyelésekről, a  Spions-pojektről, Breznyik Péterről, forgatási koncepciójáról, a film operatőréről, Dobos Gáborról, a film alacsony költségvetéséről, a szereplők rögtönzéseiről.

    „Jelen volt az akkori underground szellemi élet színejava – Najmányi Ascher Tamás, Valló Péter, Halász Péter, Eörsi István nevét említi –, és olyan emberek is, akiket inkább az esemény happening jellege vonzott: »Tartótisztek, spiclik, célszemélyek, rózsadombi néptáncosok, belvárosi csibészek, kertvárosi kékharisnyák, párttagok és pártonkívüliek, tiltottak, tűrtek, támogatottak, az állampárti nómenklatúra gyermekei, kivételezettjei és üldözöttjei, kvázi-hippik és kvázi-yippik, orvosok, közgazdászok, mérnökök, jogászok, független és elkötelezett írók, művészek, »amatőr« és »profi« rendezők és színészek, építészek, diákok és professzorok, néhány gyári munkás, pitiáner bűnözők, nagystílű szélhámosok, hívők és ateisták.« […] Najmányi tartott attól, hogy a filmet betiltják, mivel »szereplői között számos betiltott művész – Eörsi István, a Kassák Stúdió tagjai stb. – volt, akinek még a nevét sem volt szabad nyilvánosan kimondani abban az időben.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2022.09.01. (szeptember) Irodalmi Jelen, Cs. Nagy Ibolya: Tamási Áron debreceni útjai
    125 éve született Tamási Áron
    A város és vendége: 1929, 1933, 1935, 1943, 1954

    Életrajz.

    „1954. április 25-ére előadóestet hírelt a debreceni Néplap: »a TIT megyei szervezete és az Új Hang szerkesztősége 1954. április 25-én vasárnap este 7 órai kezdettel irodalmi estet rendez a központi kultúrotthonban.« […] A Hajdú megyei Néplap április 28-i tudósítása (Az Új Hang irodalmi estjéről – O. Gy., Obersovszky Gyula) megemlíti a TIT korábbi, most megvalósuló ötletét, miszerint e közösségi-kulturális forma gyakoribbá tétele épülésére volna a városnak. S végre teljességében olvashatták az érdeklődők, hogy kik voltak a jeles est meghívott vendégei […] kiemeli Tamási Áron szereplését”

    Az irodalmi esten részt vett Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hajdú-Bihari Napló (Néplap), 1954.04.24. Az Új Hang irodalmi estje a Központi Kultúrotthonban
    • Hajdú-Bihari Napló (Néplap), 1954.04.28. o.gy.: Az „Uj Hang” irodalmi estjéről

  • 2022.09.16 Népszava, Tölgyesi Gábor: Belenézhetünk Márta István kaleidoszkópjába

    Márta István zeneszerző 1982-ben indította útjára Kapolcson a Művészetek Völgye fesztivált. Mi mindent csinált azóta. Márta István 70! Kaleidoszkóp című kétrészes estjén rendezik meg az életmű-beszélgetést október 3-án a Magyar Zene Házában, az életműkoncertet október 11-én tartják ugyanitt. Márta István mondatai az esemény sajtóbeharangozóján. Eörsi István említése. Fotó

  • 2022.09.26. Népszava, Népszava: Ginsberg szellemi tájképe

    A Nélkülözhetetlen Allen Ginsberg című kötet bemutatója. Fotó

    „Az Essential Ginsberg magyar változata Eörsi István, Orbán Ottó, Schultz Judit, Fenyvesi Orsolya, Barna Imre és Gyukics Gábor munkájának köszönhetően jelenik meg.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.