EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2021.06.16. millasreggeli.hu, Eörsi István

    Idézet Eörsi Istvántól:

    "Magyarnak vallom magam, ez a kultúra nevelt, de ha összeütközne bennem az ember és a hon, feltétlenül az előbbit választanám."

  • 2021.06.17. (24.szám) 168 óra, Vágvölgyi B. András: EÖRSI UNDERGROUND

    Publicisztika. Elhangzott az Eörsi 90 emlékkonferencián. A kilencven éve született, sokoldalú Eörsi István költő, esszéíró, publicista és színházi dramaturg volt. Műfaj határokat lépett át, az egyéni szabadságharcos védelmezője volt, a kollektív lelkiismeret őre. Varázsának titkát a gazdag életműfényében filozófusok, költők, írók, színészek boncolgatták.

  • 2021.06.18. (24.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Az ateista Jób
    Még egyszer a Jóbok könyvéről

    „Pista nemcsak a vallásos hitet utasította el: nem bízta magát a hegeli világszellemre sem, és mire a Jóbok írásába belefogott, már a világszellem Marxtól származó, materialista átértelmezése iránt is kételyei támadtak.”

    Elhangzott június 16-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban az Eörsi 90 emlékülésen.


    Előzmény:

    • Holmi, 2014.10.szám Kis János: Egy torzó befejezése. Eörsi Istvánról

  • 2021.06.19. 168.hu, Vágvölgyi B. András: A börtöntől a Kossuth-díjig – 90 éve született Eörsi István

    Visszatekintés Eörsi István életére. Elhangzott az Eörsi 90 emlékkonferencián 2021.06.16-án. Fotó


    „Eörsi 1944 tavaszától 1944 őszéig félmeztelenül járt, ő aztán nem visel sárga csillagot. […] 74 évesen, temetése napján, az Orbán-kurzus hivatalos történelemhamisító asszonya még perelte.”

  • 2021.06.19. Népszava, Tódor János: Micsoda idők voltak azok!

    Beszélgetés Eörsi László történésszel az 1956-os magyar szabadságharc meghamisításáról, vitákat generáló cikkeiről, köteteiről, további terveiről. Az ’56-os veteránok marakodásáról, intoleranciájáról. Az álötvenhatosokról. Dózsa László színész ügye, akinek neve egy fényképnél felkerült egy óriásplakátra, holott a fotón Pruck Pál látható. A jobboldali pártok felelőssége a hazugságok miatt, és a többi párt szerepe ebben. A forradalmárok nem a Horthy-rendszert akarták visszahozni, hanem „Diktatúramentes »igazi« szocializmust akartak megvalósítani, megszálló hatalom nélkül.” Hogyan zajlottak le az ’56-os ünnepségek. Fotók: Eörsi László, az elhíresült óriásplakát

    „»A rendszerváltozásnak a forradalom kínált jogi és – ha szabad így mondanom – lelki-szellemi értelemben kontinuitást. Ezt először és legzavartalanabbul 1989. június 16-án, Nagy Imre és vádlott-társainak ünnepélyes újratemetésén élvezhettük, noha ennek a szép ünnepnek is volt már némi kozmás mellékíze: Kádár pártja is csatlakozott a gyászoló szervezetekhez.« A forradalom elföldelése című, az Élet és Irodalomban (ÉS) 2001-ben megjelent publicisztikájában írta ezt Eörsi István, 1956-os tevékenységéért 8 év börtönre ítélt író.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.11.30. (48.szám) E.I.: A forradalom elföldelése 

  • 2021.06.25. (25.szám) Élet és Irodalom, Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

    Elhangzott az Eörsi 90 emlékkonferencián június 16-án.

    „Eörsi olyasvalaki, akire legyinteni lehet. Most, hogy erre a konferenciára készülve végigolvastam két publicisztikai kötetét, értem, miért is legyintettek rá, de azt is érzem, hogy egyáltalán nem lehet rá legyinteni: olyasvalaki volt, olyasvalamit képviselt, amivel mindenkinek, akit a politika érdekel, szembe kell néznie egyszer, vagy inkább folyamatosan.”

    Eörsi kellemetlen kérdéseiről, mindenre reagáló publicisztikáiról, a kompromisszumokról, Tar Sándor ügyéről, optimizmusáról.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Egy levélváltásról – Márton László: Miről szól az ítélet? – György Péter: „Ami személyes, és ami szent” – Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak? – Kornis Mihály: Elégtelen – Rajk László: Unalom és remény – Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Egy levélváltásról – Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani? – Haraszti Miklós: Katarzis és törvény – Wilhelm Droste: A sebek és az akták
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Egy levélváltásról – E.I.: Katarzis magyar módra – Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem – Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról

  • 2021.06.szám Alföld, Jánossy Lajos: Simon Balázs-rongyszőnyeg
    RÉSZLETEK EGY KÉSZÜLŐ REGÉNYBŐL

    „Az alábbi bekezdések egy készülő regényből valók. Az itt megjelenő főalakot a Simon Balázs barátommal megélt élményanyagból merítettem. […] Az illegalitást Simon a játszóterekhez vagy a jelmezbálokhoz hasonlította: mindenki annak képzeli magát, aminek akarja, középszerű írók nagy írókként, középszerű filozófusok nagy filozófusokként tündökölnek. Ebben az ítéletében sem ismert pardont; Hölderlin és Rilke között nem szoríthatott helyet Eörsinek vagy Harasztinak. Karl Korsch és Gramsci között nem fértek el a Lukács-óvoda néhai hallgatói. Én viszont, noha Simon érvei elől kitérni nem tudtam, egyre növekvő izgalommal hallgattam a Szabad Európában, mit csinál Haraszti vagy Eörsi, imponáltak a hivatalos Magyarország hétköznapjait megtagadók.”

  • 2021.06.szám Filmvilág, Hegyi Zoltán: Mindenütt otthon
    Szomjas György

    Nekrológ. Szomjas életpályája, a szerző emlékei róla.

    „Ginsberggel való találkozásomat is a Gyurinak köszönhetem. Eörsi Pistával hármasban csavarogtunk a Belvárosban. Tizenkilenc évesen láthattam azt a fickót, aki miatt könyvet loptam. Az Üvöltést.”

  • 2021.07.02. merce.hu, Weiss János: Az én generációm Lukácsa

    Hogyan ünnepelték meg 1985-ben Lukács György születésének centenáriumát. A Wider den mißverstandenen Realismus (A kritikai realizmus jelentősége ma) és a Demokratisierung heute und morgen című köteteiről.

    „Eörsi István írja Az interjú című dráma 1998-as változatában (Eörsi a darab szereplőjeként mondja Lukácsnak): »Halála után államosították. Új Lukács-tanítványokat jelöltek ki, többnyire olyanokat, akikkel Ön szóba sem állt. A régieket elhallgattatták, vagy kikergették az országból.«”

    Hivatkozások:

    • Eörsi István: A fogadás – A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István: Interjú – A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2021.07.03. Magyar Hang, Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2021.07.18. klubradio.hu, Pályi Márk: Eörsi István: Búcsú egy naiv embertől

    Eörsi István Búcsú egy naiv embertől című visszaemlékezését hallgathatják meg Krassó Miklós filozófusról, Valcz Péter színművész előadásában.

    A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a vers.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám E.I.: Búcsú egy naiv embertől

  • 2021.07.21. könyvterasz.hu, Balogh Ernő: Emelt szintű hiányok
    Magyar irodalmi művek 1956–2016 | Balogh Ernő kritikája

    Részlet a könyvkritikából.

    „Sokak értékrendjében Balla Zsófia, Eörsi István, Kántor Péter, Kukorelly Endre, Péterfy Gergely, Spiró György, Tóth Krisztina, Végel László és Závada Pál is jóval jelentősebb annál, mint amit a szerkesztők válogatása sugall.”

  • 2021.07.szám Alföld, Harmath Artemisz: Összművészeti keresztény pedagógia
    Kezd őszülni a nyár; Angyalmese; Gólyahír. Irodalmi szöveggyűjtemények és református pedagógiai ötlettárak, szerk. Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt

    A tankönyvcsalád szemléje. Négy- plusz négykötetesre tervezett sorozat – irodalmi szöveggyűjtemények.

    „Előfordulnak itt örök kedvencek [Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Móra Ferenc, Lázár Ervin), az utóbbi évtizedben a kortárs antológiákban elhanyagolt nagyok (így Zelk Zoltán, Károlyi Amy, Pilinszky János, Csukás István, Takács Zsuzsa, Horgas Béla, Géczi János, Petőcz András, Oravecz Imre, Mosonyi Aliz) vagy népszerűek, mint Gazdag Erzsi. Töretlen népszerűségű, valamikori »fiatal költők« (Kiss Ottó, László Noémi, Szabó T. Anna, Kovács András Ferenc, Ranschburg Jenő, Nyulász Péter, Eörsi István, Miklya Zsolt).”

    • Az Angyalmese – Irodalmi szöveggyűjtemény Pedagógus ötlettár 3-4. osztály December, Január, Február című kötetben Eörsi István Halpagár (126. oldal) és Bumburi (127. oldal) című versei találhatóak.

  • 2021.07.szám Octogon, Zöldi Anna: Múlt és jelen egyidejűsége
    MÁNYI ISTVÁN YBL-DÍJAS ÉPÍTÉSZ HARMADIK SZAKMAI 25 ÉVE KAPUJÁBAN

    Interjú. Fotók

    „A Páva utcai munkát, amit meghívásos pályázaton nyertem, nagyon megszenvedtem. Összesen két tervet díjazott a zsűri, de magasan a mienket értékelték többre. A másik tervvel szemben én nem protest épületet terveztem, hanem emlékhelyet, a megbékélés helyét, és ez nem mindenkinek tetszett itthon. Megkaptuk Budapest Építészeti Nívódíját, Pro Architectura díjat kaptam érte, nemzetközileg nagy elismerés fogadta, meghívtak Berlinbe díszvendégként előadni, és beválogatták a Páva utcát a világ legjobb holokauszt múzeumait bemutató gyönyörű albumba. Itthon mégis sokan támadtak miatta. Berlinben a holokauszt emlékhelyet és a múzeumot nagyon okosan kettéválasztották. Az emlékhely átadása előtt németes alapossággal kéthetenként előadásokat szerveztek, Charles Jencks után én voltam a sorban a második, Eörsi István volt az előadás konzulense. Egy üvegfalú teremben zajlottak az előadások, ahonnan rá lehetett látni Peter Eisemann épülő munkájára.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Múlt és Jövő, 2004.04.szám Fehéri György: A berlini Holokauszt Emlékmű. Emlékezet-történet

  • 2021.08.19. (33.szám) Élet és Irodalom, Bán Zoltán András: Alázatos kérelem

    Idézi Eörsi István könyvcenzúrát javasló beszédének azt a részletét, amely a Magyar Írók Szövetsége közgyűlésén, 1981. december 12-én hangzott el. Csatlakozik véleményéhez, és azt kéri a kormánytól, hogy vezessék be a Tiltott könyvek jegyzékét.

  • 2021.09.07. klubradio.hu, Klubrádió: A nemzet lenézés és mítosz nélkül

    Az adás vendége Wessely Anna szociológus és művészettörténész. A haza és a haladás szembeállítása. Eörsi István Két konda című versét Valcz Péter olvasta föl a műsorban.

    Video: Eörsi István 2004-ben, miután a bíróság jogerősen elmarasztalta és jelentős pénzösszeg megfizetésére kötelezte egy publicisztikája miatt.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a vers, megnézhető a rövid videorészlet.

  • 2021.09.10. (36.szám) Élet és Irodalom, Weiss János: Ex libris
    Platón: Phaidón
    Fekete Éva: Lukács György
    Heller Ágnes: Tragédia és filozófia
    Steiger Kornél: Tanulmányok a sztoikus etika köréből

    Fekete Éva: Lukács György című kötetének kritikája. „Eörsi István írja Az interjú című drámájának 1989-es változatában: »Én nem azt utasítom el, hogy kommunista lett, hanem hogy jó képet vágott a sztálini elfajuláshoz, és feláldozta szellemi függetlenségét«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2021.09.12. Heti Világgazdaság (online kiadás), Máté-Tóth András: A pápa elég jelentős szereplő ahhoz, hogy politikai muníciót lehessen belőle gyarapítani

    A teológus szerző írása a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, mely véleménye szerint nem politikai esemény, ám határozott politikai üzenete van. Eörsi István Magyar Narancsban megjelent Látogatás előtt című verséről, mely szembeszállt az akkori pápa abortuszellenes politikájával.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • birtalan.blogspot.com, 2010.03.29. Birtalan Balázs: Digitális könyvtár, kihelyezett egység

    A témával kapcsolatos további cikkeket elolvashatja a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a LÁTOGATÁS ELŐTT mondatot.

  • 2021.09.17. (37.szám) Élet és Irodalom, Szabados Bettina: Hűségből jeles

    50 éve halt meg Lukács György, tanítványa, Eörsi István idén lett volna 90 éves. Milyen jelentősége van ma az utókor számára életművüknek? Hogyan őrizte (esetleg szüntette) meg vagy éppen gondolta tovább a munkásságukat az utókor? Eörsi szerepe a „konzerválásban”. 

    Reagálás:

    • Múlt és Jövő, 2022.01.szám Vajda Mihály: Késleltetett reflexiók 

  • 2021.10.04. Népszava, Tölgyesi Gábor: Folytassa, Dörner!

    Jegyzet. Kásler Miklós a Kossuth-díjas Dörner Györgyöt nevezte ki az Újszínház vezetőjévé 2022 februárjától. A hírt azonban nem a szokásos platformokon közölték, hanem a kormany.hu-n jelent meg egy rövid pályázati tájékoztató. Pozsgai Zsolt drámaíró, rendező szintén jelentkezett a posztra, ő azonban közzétette saját pályázatát.

    „…felteszem, Pozsgai sem gondolhatta komolyan, hogy itt labdába rúghat, ezért írhatta a tervezett repertoárba Csurka István és Szabó Dezső neve mellé Eörsi Istvánét és Spiró Györgyét, Eszenyi Enikőé mellé Székely Krisztáét.”

  • 2021.10.18. Népszava, Simon Zoltán: Egy szamizdatról
    Könyvkarantén

    Könyvajánló az Adalékok az újabbkori magyar történelemhez című sorozat 7. köteteként megjelent a Magyar Füzetek (Párizs) és az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat (New Jersey) közös kiadásában kötetről. A szerző fiatalkori emlékei hasonló témájú kötetekről. A forradalom előzményei, alakulása és utóélete – Tanulmányok és kronológia című kötetről.

    „Az öt tanulmány az 1986. december 5–6-án Eörsi István budapesti lakásában megrendezett, nem hivatalos ’56-os konferencián elhangzott előadások írott változata.”

  • 2021.10.22. 168.hu, MTI: Karácsony Gergely szerint minden nap kötelező ragaszkodni ’56 eseményeihez
    Felavatták Eörsi István emléktábláját.

    Az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott rendezvényen felavatták Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, ’56-os forradalmár emléktábláját, melyet egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 27. szám alatti ház falán helyzetek el.

    Karácsony Gergely és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes beszédének rövid részlete.

    Fotó

  • 2021.10.22. litera.hu, Greff Anddrás: Radnóti Sándor: „Ez volt a két nagy sebe a Kádár-korszaknak”
    Az írók országa 3.

    Beszélgetés Radnóti Sándorral 1956 irodalmi emlékezetéről.

    „A 60-as évek elejétől a forradalom életben maradt vezetői kezdtek kijönni a börtönből. Ők ébren tartották 56 emlékét, de mondjuk Eörsi István alapélménye volt, hogy lényegében nem találja meg a maga egykori társaságát, mert ő a börtönviseltségével állandóan emlékezteti a többieket arra, amire nem akarnak emlékezni. Visszaemlékezett például egy jelenetre (lásd ezt a Litera-interjút! – a szerk.): Csoóri Sándorral beszélget, aki egy idő után azt mondja, hogy ne haragudj, mennem kell, mert a Belvárosi Kávéházban várnak a fiúk. A fiúk Konrád Györgytől Gyurkó Lászlón keresztül Sükösd Mihályig, Hernádi Gyuláig azok voltak, akik valaha Eörsi társaságát is jelentették, de Csoóri nem hívta oda, Eörsi szerint azért, mert nem akartak egy olyan emberrel találkozni, aki élő emlékeztetőjele volt a forradalomnak. [...] A másik nagy áttörés – irodalmi nívóról beszélve – Eörsi István volt, aki eleve azon mért mindenkit, hogy mi a viszonya az 56-os forradalomhoz. Ezen a mércén a legtöbben elbuktak, őket mélyen megvetette, és nem volt tapintatos: mind a magánéletben, mind a közpublikációiban, ahol lehet, csépelte őket.”

    Kapcsolódó cikk:

    • litera.hu, 2005.10.17. Keresztury Tibor – Vágvölgyi B. András: Eörsi István: Ebből nem tudok kimászni...

  • 2021.10.22. Népszava, Gömöri György: A forradalom emlékezete két antológiában

    A „Támadó tűz voltunk” és a „Szavakban lobog” című antológiák kritikája. Fotó: Tüntetők a budapesti Bem téren 1956. október 23-án

    „A válogatásról még csak annyit, hogy Buda Ferenc néhány hiteles verse után (tőle származik a kötet címe) a szerkesztők önkontrollja elszabadul és Petrin kívül szinte kizárólag »népi« szerzők olvashatók a hátralevő lapokon. (Ezt különben Szakolczay Lajos is szóvá tette a Kortársban közölt kritikájában, Nemes Nagy Ágnest és Bakucz Józsefet, meg én is a Bécsi Naplóban, Horváth Elemért, Siklós Istvánt és Eörsi Istvánt hiányolva.)”

    Előzmény:

    • Bécsi Napló, 2017.07.01. (4.szám) Gömöri György: Támadó tűz voltunk...

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.