EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2013.01.12.vaol.hu (Vas Népe Online), Ölbei Lívia: Jordán Tamás: Csak az igaz érdekel. "Meglepem magam": születésnapi Szabad ötletek, Jordán Tamás előadásában

    (Részlet.)

  • 2013.01.21. Népszabadság, Hell István: Hogyan dehumanizáljuk honfitársainkat?

    Bayer Zsolt cigányokat állatozó írása a Jobbik véleményétől nem tér el. A nácik és a „cigánybűnözés”. Statisztikák. A Fidesz felelőssége az ügyben.

    „A náci beszéd egyik feltűnő, az erőszakot közvetlenül megelőző jellemzője a kiirtani vágyott emberek dehumanizálása, állatnak, kártevőnek nevezése (ahogyan Marsovszky Magdolna is írja szép cikkében: Mi is az antiszemitizmus, Galamus, 2011. január 9.): »amelyben egy embert vagy egy embertípust féregként, kártevőként, élősködőként emlegetnek (ilyen például a »csótány-Gyurcsány« kifejezés, a kormány kártevőként való ábrázolása, vagy ha az Echo TV-ben rendszeresen kiirtandó patkányokkal egy gondolatmenetben hozzák szóba Kertész Imrét, Esterházy Pétert, Spiró Györgyöt vagy a már elhunyt Eörsi Istvánt).«”

    Előzmény:

    • galamus.hu, 2011.01.09. Marsovszky Magdolna: Antiszemitizmus Magyarországon, avagy hogyan csaphat át egy ideológia erőszakba?

  • 2013.01.24. (4.szám) Magyar Fórum, Csurka István: A személyiséget leromboló politika Amerikában lett kipróbálva
    In memoriam Csurka István

    A cikk első része: Magyar Fórum, 2012.11.15.(46.szám) Csurka István: Soros György bejövetele

    A cikk második része: Magyar Fórum, 2013.01.10.(2.szám) Csurka István: Idegen célok és magatartások elemzése

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál

  • 2013.01.szám Bárka, Elek Tibor: A költő hazája napjainkban
    Haza- és nemzetkép(zet)ek a kortárs magyar lírában

    Tanulmány. Az Irodalmunk visszahódítása. Irodalomérzésünk helyzetéről és a nemzeti szempontú irodalomértés esélyeiről címmel a Könyves Szövetség által a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2012.11.14-én rendezett konferencián elmondott előadás itt-ott bővített változata.

    Egy idézet Eörsi Istvántól: „Olyan országban élek, / ahol a hazafiasság / megélhetési eszme / továbbá heccparádé.”

    Kapcsolódó cikk (vers):

    • Élet és Irodalom, 2002.12.20. (51–52.szám) E.I.: Kérdés, barátaimnak

  • 2013.01.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Csodánk nyomora, nyomorunk csodája

    Esszé az abszurd irodalomról. Mit mond Lukács Eörsi Istvánnak Eörsi Az interjú című „abszurd dokumentumjátékában”.

  • 2013.02.04. kuruc.info, Szalay Róbert: Az elszabotált rendszerváltás – I. rész
    – Monor, Lakitelek
    A történelemhamisítókat pedig le kell leplezni!

    Publicisztika. Soros György felismerte a történelmi helyzetet, és meghirdette „Nyitott társadalom” politikáját. Két intézetet (egyben alapítványt) és 21 irodát nyitottak világszerte, melyek a szerző szerint káros szervezetek voltak. A magyarországi iroda vezetője Vásárhelyi Miklós volt. Az 1985. június 14–16-i monori találkozó – nézeteltérésekkel. 1987. szeptember 27-én lakitelki találkozó. 1988. március 1-jén megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság. 1988. szeptember 3-án megalapították az MDF-et, 1988. november 13-án pedig az SZDSZ-t. 1989 februárjában létrejött a POFOSZ, majd Krassó György „Magyar Október Pártja” és Hornyák Tibor által alapított „56-os Szövetség” is.

    „A ’80-as évek elejétől különböző lakásokban összehívott csoportok folytattak beszélgetéseket 1956-tal kapcsolatban. Ezeknek a beszélgetéseknek az összehívói és hangadói voltak: Halda Aliz, Vásárhelyi Miklós, Mérei Ferenc, Göncz Árpád, Litván György, Hegedűs B. András, Mécs Imre. 1986-ban Eörsi István lakásán egy tudományos konferenciára gyűltek össze, zömmel a fentnevezettek. A konferencia lényeges mondanivalója az volt, hogy a várható változások, a demokratikus átmenet nem oldhatók meg ’56 nélkül.”

  • 2013.02.12. magyarhirlap.hu, MHO: Holnap ünnepli születésnapját Hobo

    Részlet.

    „1982-ben a Szkéné Színházban bemutatták Hobo első önálló estjét, amely az akkor üldözött és betiltott ellenzéki költő, Eörsi István írásait tartalmazta Mártha István zenéjével.”

  • 2013.02.13.nyest.hu, Fejes László: Holnap Szent Bálint napja lesz...

    (Idézetek Shakespeare Hamletjéből, Ophelia dalából magyar fordítók tolmácsolásában. A források között: Öt Shakespeare-dráma Eörsi István fordításában. Palatinus, Budapest, 1999.)

  • 2013.02.szám Jelenkor, Ágoston Zoltán: Szlovén tükör
    Gállos Orsolya: Szlovéniai változatok. Esszék, tanulmányok, interjúk

    Részlet a könyvkritikából. A Jančar-interjúban az író „Magyarországról szólva Eörsi István, Esterházy Péter, Konrád György és Nádas Péter műveit említi olyanokként, amelyek szemléleti hasonlóságokat mutatnak a sajátjaival, minden különbözőségük ellenére is.”

  • 2013.02.szám Mozgó Világ, Hegyi Gyula: Kettéosztott városok érzékisége

    Esszé a berlini falról és a belfasti falról.

    „Eörsi István, aki a két városrész egyesülése előtt hosszabb időt töltött a körülzárt Nyugat-Berlinben, az ottani határ leomlása után néhány évvel ellátogatott Belfastba, mint ironikusan írta, a várost kettéosztó fal iránti nosztalgiáját kiélendő.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1992.10.02. (40.szám) E.I.: Megszállottak közt
    • Népszabadság, 1992.11.07. Kertész Ákos: Egyesült Európa

  • 2013.03.01. (1.szám) Parnasszus, Tamási Orosz János: „Ahogy keresgél homályban motozva”

    Szepesi Attila költészetéről, kortársairól. Eörsi István említése. Fotó: Feleségével és öt gyermekével

  • 2013.03.01. (9.szám) Élet és Irodalom, Kukorelly Endre: Hogy hogyhogy

    Részlet – egy színházi próbáról. Eörsi István említése.

  • 2013.03.02. Magyar Nemzet, K. A.: Szívünk vigyázzban áll

    Különkiadásban számolt be a Szabad Nép Sztálin haláláról. Idézetek a méltató írásokból, nem csak a Szabad Népből.

    „»A Betegség híre. Az volt a legiszonyúbb. / hogy elvesztette a szót és öntudatát, / ki a világon a legtöbb igazságot beszélte, / arra borul a némaság« (Eörsi István: Sztálin).”

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2013.03.04.tortenelemportal.hu, Vincze Gábor: "Mélységes megrendeléssel..." - Sztálin halálhírének fogadtatása

    (Részlet Eörsi István Sztálin halálakor írt verséből.)
    Előzmény:
    Uj-Hang különkiadás, 1953.03. Eörsi István: Sztálin

  • 2013.03.05. index.hu, Tóth Eszter Zsófia: A recskiekbe reményt öntött Sztálin halála

    A magyarországi Sztálin-kultuszról. Sztálin halálának hazai fogadtatása. Kövesi Endre, Benjámin László, Eörsi István, Kuczka Péter és Zelk Zoltán is verset alkotott Sztálin halálakor. A Népszava sajtóhibája: Sztálin halálát nem „mély megrendüléssel”, hanem „mély megrendeléssel” tudatták olvasóikkal; következmények. Fotók

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

  • 2013.03.05.eurozine.com (Merkur,2013.03.05.), Helmut König: Lob der Dissidenz

  • 2013.03.06.katona.postr.hu, Brozsek Niki, Kecskés Nóra és Pozsgai Dóri: "Ha máshol nem, akkor a garázsomban csinálunk színházat!"

    (Részlet. Beszélgetés Molnár Piroskával a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltött időszakról.)

  • 2013.03.14. (11.szám) 168 óra, A rendszerváltás tavasza
    Emlékeztető

    Részlet. A rendszerváltás tavaszának kiemelt mondatai 1990-ből harminc értelmiségitől a 168 Óra rádióműsorból és a lap második évfolyamából.

    Eörsi István: „Hogyan nyugodhat széles alapokon az új demokrácia, ha nem biztosítja praktikus intézkedésekkel is minél több ember számára a magán- és köztulajdon birtoklásának szabadságát és lehetőségét? És ha nem biztosítja mindenkinek a védekezés jogát a tulajdon túlkapásaival szemben?”

  • 2013.03.16. Népszabadság, Papp István: Archaikus Erdei-torzó

    Könyvkritika Huszár Tibor: Erdei Ferenc 1910–1971. Politikai életrajz című kötetről.

    Fotó: Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes és Maléter Pál honvédelmi miniszter a szovjet csapatok kivonásáról tárgyal a Parlamentben1956. november 3-án.

    „Természetesen ismerünk nem egy példát arra, hogy a magyar sztálinizmus éveit kiszolgáló értelmiségiek milyen komoly lelkiismereti válsággal küzdöttek 1953 után, és hogyan váltak Nagy Imre híveivé és a régi rend bírálóivá. Elég Csoóri Sándor vagy Eörsi István ez időszakban írott költeményeire gondolni. Mit tett ezzel szemben Erdei Ferenc? Ő is küzdött a maga démonaival? Vagy nem? Hiszen Nagy Imre híveinek 1955-ben menniük kellett a kormányból, ez nem a saját, hanem Rákosi Mátyás döntése volt elsőrendűen. Akkor viszont miért maradhatott Erdei mégis?”

  • 2013.03.25.fokapu.hu, Könyv: Eörsi István - A Maradjhű utcában

    (A kötet kapcsán Eörsi munkásságáról.)

  • 2013.03.25.fokapu.hu, Könyv: Eörsi István - Bedobom a törülközőt - Publicisztikai írások

    (A kötet tartalmából. Az írások többnyire többsége szamizdat célokra készültek; Eörsi röviden vall kötetéről.)

  • 2013.03.29. (13.szám) Élet és Irodalom, Csaplár Vilmos: Folytassa, kérem!
    (Konrád György 80 éves)

    Részlet. Emlékképek Konrád György 80. születésnapján. Eörsi István említése.

  • 2013.03.szám Alföld, Halász László: Kényelmetlen tűnődések

    Gondolatok Lukács Györgyről. Vajda Mihály Sisakrostély című és Szókratészi huzatban című könyvében írt róla. Vajda vitatkozik, viaskodik Mesterével. Halász egyetemistaként rossz érzésekkel olvasta Lukácsot, de nem hitte, hogy Lukács cinikus lett volna, és tisztességessége sem tagadható. A Bibó-vita.

    „A kérdező maga is egykori »bajba jutott« (merőben más előtörténettel ugyan, mint Bibó, Kádár börtönét több éven át ő is megjárta): Eörsi István. A Mester halála után, nem hagyja nyugton a kérdéses vita. Bár nézőpontom, okadatolásom és hangvételem (könnyű nekem!) igencsak eltér az övétől, a hetvenes évek végén levont következtetései példásak. Kivált abban, ahogy felszaggatja a hazai politizálás »törzsi gyökereit« (copyright Antall József). Tehát Eörsi: »Bibó intellektuális győzelmének oka (...) írói álláspontjának magasabb rendű moráljában rejlik. (...) a bibóság az, ami a magyar közéletből 1919 óta hiányzott és hiányzik. (...) (Lukács György) Erkölcsi vereségét a Bibó-vitában – és nemcsak ekkor – az a fajta szellemi szolgálat okozta, amit önként vállalt, amikor 1919-ben a kommunistákhoz csatlakozott.”

  • 2013.03.szám Filmvilág, Kelecsényi László: Godard – mindörökké
    JLG – JEAN-LUC GODARD DICSÉRETE…

    Könyvkritika a JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetről. Pentelényi László és szerkesztőtársa, Zentay Nóra Fanni kiadatta 21 magyar szerző 25 dolgozatát. Eörsi István A civilizáció vége. Godard: Weekend című cikke is szerepel a kötetben.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1978.05.01. (3.szám) E.I.: A civilizáció vége. Godard: Weekend
    • Kapcsolódó cikk:
    • Filmvilág, 2018.05.szám Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.