EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2018.11.21. (47.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Gyurkovics
    SZÓKIMONDÓ

    A tíz esztendeje halott Gyurkovics Tibor életművéről, és magáról az emberről.

    „Eörsi Istvánnal 1947-ben szűk körben műfordítói szemináriumon együtt voltunk Benedek Marcellnél. Politikai okokból 1990 után szétváltak útjaink, de mindig tudtunk egymásról, így értesülhettem arról, hogy Pista haldoklik. »Meglátogattad már? Fölhívtad?« kérdezte azonnal Gyurkovics. Szégyenszemre nemet kellett mondanom. Ő rögvest fölhívta, noha kemény politikai ellenfelek voltak. És Pistával közös múltunk csatornáiból tudtam meg, hogy utolsó óráit megszépítette Tibor mélységesen mély emberi gesztusa.”

    (Szabadi Vera megjegyzése)  Erről így ír Kőrössi P. József Eörsivel közös könyvében (Eörsi István: Végjáték – Kőrössi P. József: Naplóromok):

    „Pista mondja, hogy valamelyik tévészereplése után felhívta Gyurkovics – ők sohasem voltak egymásról jó véleménnyel –, és azt mondta neki: »Hogy nézel ki, Pista, úgy le vagy fogyva. Te meg fogsz halni. Sokan mondták, de én nem hittem el, ne haragudj, őszintén sajnállak.« »Amíg beszélt – mondja Pista –, azt fogalmaztam magamban, hogy majd jól odamondok neki, elküldöm a picsába vagy valami hasonlóra vetemedek. De közben rájöttem, hogy éppen ezt akarja, a dühömet, az indulatomat. Ezért aztán, amikor befejezte, csak annyit mondtam, hogy köszönöm, Tibor, nagyon rendes tőled, hogy gondolsz rám, és együttérzel. A vonal túlsó oldalán hosszú, döbbent csend. Nem erre számított, hiszen ismer, de ezek szerint nem eléggé, mert nem értette, mi történik. Hosszú szünet után, miután már én sem szóltam bele többet, letette a telefont. Hosszú, hosszú szünet után.«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2008.12.23. (52.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: A Bazilikában
    • Napút, 2011.01.01. (1.szám) Szalay Károly: A Gyurkovics
    • Magyar Demokrata, 2011.12.14. (50.szám) Szalay Károly: Gyurkovics redivivus

  • 2018.11.29. index.hu, Dezső András: Orbán egy kipróbált emberre bízta a teljes médiát

    A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonába kerül szinte a teljes jobboldali média, melynek élére a Hírlapkiadó Vállalat egykori ügyvezető igazgatója, Liszkay Gábor került. Idézetek korábbi megnyilatkozásaiból és Eörsi reagálásaiból. Liszkay pályája, a Fidesz gazdasági holdudvarába kerülésének, Simicska Lajos üzlettársává válásának története. A Magyar Nemzet átállítása. Befolyásszerzés a Hír Tv-ben, majd a Lánchíd rádióban, ezek átalakítása lojális, alázatos médiumokká. A Simicska és Orbán között kitört háború idején Liszkay először Simicska, majd Orbán mellé állt, amit Simicska árulásként értékelt. Ekkor vált Orbán bizalmasává.

    „Amit akkor a Hírlapkiadó Vállalat vezetőjének szemére vetett [Eörsi], az – Liszkay életútját és sajtóhoz való hozzáállását ismerve – 26 év elteltével semmit sem veszített érvényéből. Ma szinte ugyanez zajlik, de legalább ma már tudjuk, ki a karmester: Orbán Viktor.”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1992.03.03. (9.szám) E.I.: Cinizmus dupla csavarral

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1992.02.18. (7.szám) Farkas Zoltán: Sötétben dudorászó lapszerkesztők
    • Népszava, 1992.03.09. Gantner Ilona: Rezgésfolyamatok 
    • Népszava, 1992.04.06. Gantner Ilona: Emlékezetkihagyás 



  • 2018.11.szám Jelenkor, Lőcsei Péter: Bekezdések a Tűzkút regényből
    (I. rész)

    Tanulmány Weöres Sándor költészetéről a korabeli sajtóban, Tűzkút című könyvéről. Eörsi István említése.

  • 2018.11.szám Jelenkor, Perecz László: A kanonizálástól a kriminalizálásig
    Weiss János: Lukács György és tanítványai. Forradalom – apológia – kritika – üldözés

    Könyvkritika.

    „A kötetben föltűnnek ugyanakkor az utóbbi, tágabb körbe tartozó szereplők is: Király István aktuálisan kiadott naplójával szerepel, Hermann István kultúraelméletével kerül az áttekintésbe, Almási Miklósnak friss interjúja említtetik, Eörsi István pedig Lukács államosítási folyamatának éles és éleselméjű kritikusaként bukkan föl többször is.”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2018.13. szám Criticai Lapok, Ménesi Gábor: HAGYNI KELL, HOGY FELEMELKEDJEN A NÉZŐ
    Beszélgetés Bezerédi Zoltánnal

    Huszonhárom évet töltött Kaposváron, tizenhat éve a Katona József Színház tagja. Mint mondja, nem két külön állomásról van szó, hiszen az egyikből egyenesen következett a másik. Rendezésről, színészetről, a színház mai szerepéről is beszélgettünk. A kaposvári korszak ellenzéki, politizáló törekvéseiről: „Eörsi István volt a színház dramaturgja, aki Lukács György tanítványaként indult, ugyanakkor hihetetlen éleslátású, ellenzéki beállítottságú művész volt, aki gyakran feszegette a határokat. A Marat halála bemutatója után Aczél György megfenyegetett minket, de Eörsinek felajánlott egy német ösztöndíjat, így Babarczynak nem kellett kirúgni őt. Nem sokkal a rendszerváltás előtt térhetett vissza Kaposvárra. Nem voltunk naivak, pontosan tudtuk, miről szól a Marat halála vagy éppen a Nehéz Barbara. Tisztában voltunk azzal, hogy bizonyos értelemben politizálunk.” Fotók

  • 2019.01.25. origo.hu, Brebán Ella: Lehetett volna belőlem is egy irodalmi celeb

    Beszélgetés Tóth Erzsébet József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költővel tabusértésről, a New York-i költészeti fesztiválról, a liberális kommunikációban uralkodó stílusról. Milyen következménye lett annak, hogy aláírta a Charta-nyilatkozatot. Az akkori irodalmi életről, és hangulatról. Kádár ’56-os szerepéről, az akkori tabusértő mondatairól, visszhangjáról, következményeiről, ez utáni pályájáról. Soros Györgyről, akitől ösztöndíjat is kapott. A rendszerváltás időszakáról. József Attila-díja körülményeiről. Az Élet és Irodalomnál eltöltött két és fél évéről, lesújtó véleménye a lapról, további pályájáról. Az ügynökkérdésről. Irodalmi sikerlistájáról. Mi a gondja Esterházy Péterrel. Részletek Tóth Erzsébet esszéjéből és egyik verséből.

    „Egy alkalommal elvittek a Fiatal Művészek Klubjába, ahová jöttek aláírást gyűjteni, és én is csatlakoztam a Charta 77 aláírói mellett kiállókhoz. Eörsi István, Konrád György, Csoóri Sándor... Szervác Jóska barátommal mi csak kis senkik voltunk, de aláírtuk! […] 1984-ben kaptam egy furcsa levelet: külföldről jött, New Yorkból! Meghívtak a költészeti fesztiválra Csoóri Sándorral, Eörsi Istvánnal, Tolnai Ottóval együtt. Magyarország volt a díszvendég. Hihetetlen öröm volt. Csoóri végül is nem tudott jönni, mert megbetegedett, így egyedül vágtam neki az útnak. A fesztivál ugyan csak egy hétig tartott, de a vízumot egy hónapra kaptam meg.”

  • 2019.01.szám Korunk, Kiss Csaba: Hamlet kérdései

    Színház a világban. A Hamlet-fordításokról és színpadra állításokról. A Hamlet által felvetett morális dilemmákról, a kor kínálta új értelmezésekről. Eörsi fordításának említése.

  • 2019.02.szám Századok, Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981

    Tanulmány.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám E.I.: Csto Gyelaty?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2019.03.23. Magyar Szó, Csorba Béla: III/III-as jelentések az Új Syposionról (1.)

    A szerző megkapta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától a titkosszolgálati megfigyeléséről szóló dokumentumokat 1981-ből, 1983-ból és 1985-ből, valamint az Új Symposionnal kapcsolatos iratokat. Eörsi István említése.

  • 2019.03.26. varosikurir.hu, bl: Znamenák István: el kell húzni innen, de villámgyorsan!
    Az „el kell húzni innen” életérzés

    A Magyar Narancs interjúja Znamenák Istvánnal életérzéséről, Eörsi István zsenijéről.

    „Az Eörsi-vel való pálinkázás intellektuális túra volt. Irodalomtörténeti és történelmi időutazás.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 2019.04.28. (12.szám) Köves Gábor: „Egy nyomorult satuban vagyunk, nincs mese”

  • 2019.04.04.muut.hu, Eörsi 66!

    Eörsi István: A kispolgár szonettjeiből. Vers.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Kortárs, 1966.08.szám E.I: Egymás mellett. A kispolgár szonettjeiből

  • 2019.04.28. (12.szám) Magyar Narancs, Köves Gábor: „Egy nyomorult satuban vagyunk, nincs mese”
    Znamenák István színész

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal, az Örkény Színház színészével, aki szerint a politika semmilyen módon ne pofázzon bele a színházak művészi működésébe, egyébként meg remek lenne, ha azokat fiatalemberek és nem az idősebbek igazgatnák. A vak komondorokról, a Megáll az időről, legújabb rendezéséről (Michael Frayn: Vadméz). De Eörsi István róla írt kétsorosa, Őze Lajos kevertje és a „jó, hát akkor itt fogunk élni” életérzés is szóba került. Mit gondolna ma Eörsi a hatalom húzásairól? Eörsivel kapcsolatos stockholmi emlékei. Melyik nagy költőnk verse jutott eszébe a március 15-i rendezvényekről.

    „Az Eörsivel való pálinkázás intellektuális túra volt. Irodalomtörténeti és történelmi időutazás.”

    Kapcsolódó cikk:

    • varosikurir.hu, 2019.03.26. bl: Znamenák István: el kell húzni innen, de villámgyorsan!

  • 2019.05.szám Ezredvég, Gyárfás Endre: Erdei történet

    Az Erdei történet című vers születése, ami a Szabad Ifjúság irodalmi rovatához, Eörsi István kezébe került.

  • 2019.06.06. litera.hu, Az Előhívásban: „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.”

    A Nyitott Műhelyben 2019. május 8-án, szerdán, 19 órakor kezdődő beszélgetésen a „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” című antológiáról beszélgetnek a résztvevők, Tóth-Czifra Júlia, Reményi József Tamás, Németh Gábor és Jánossy Lajos. A kötetben szerepel többek között Eörsi István írása.

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsi-írást (Eörsi István: A Maradjhűutcában) elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2019.06.06. Újnépszabadság, Hacsa (Arcanum.blog): Trianoni béka

    Visszatekintés Trianon első szabad évfordulójára – 1990. Idézetek a korabeli sajtóból, többek közt Eörsi Istvántól.

    Fotók: Orbán Viktor – Szabad György és Kónya Imre – Szőcs Géza, Tóth Károly, Ara-Kovács Attila az Ellenpontok, az erdélyi szamizdat folyóirat szerkesztői Budapesten 1987-ben.

    „Eörsi István a Sütő Andrást brutálisan összeverő marosvásárhelyi román nacionálcsőcselékre utalva a Beszélő vezércikkénél sokkal erőteljesebben ítéli el a szabad demokrata frakciót, amiért nem viselkedtek olyan tökösen, mint Orbán Viktor és csapata: »A trianoni szerződés hetvenedik évfordulóján az MDF legszabadabb demokratája, aki minden elődjénél dialektikusabban valósítja meg a bőbeszédűség és a semmitmondás egységét, váratlanul Talpra magyar!-t vezényelt a parlamentben. Noha könnyű belátni, hogy az efféle üres gesztusok Romániában és Szlovákiában csak fokozzák a magyarellenes bizalmatlanságot, a gyűlöletet, és emiatt a következő alkalommal sem honatyáink szemét nyomja majd ki a csőcselék, a szabad demokrata nebulók mind egy szálig talpra pattantak az Országházban. Vajon miért? Mert nem akadt olyan SZDSZ-es vezető, aki — Orbán Viktorhoz hasonlóan — ellenkező utasítást adott volna. Meggyőződésével egybecsengő parancs híján számos képviselő meggyőződése ellenére cselekedett. Ez volt a pártfétis szívósságának legcsüggesztőbb bizonyítéka az utóbbi időben.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.06.15. E.I.: A pártfétis szívóssága
    • Népszabadság, 1990.06.26. Mécs László: Higgadtan, pártérdekek nélkül. Az RMDSZ főtitkára nyilatkozik a Népszabadságnak – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1990.07.09. Dr. Sebestyén Béla: Európa igen, a kereszténység nem?

  • 2019.06.szám Jelenkor, Pandur Petra: Dokumentum és személyesség 1956 színreviteleiben
    PanoDráma: Keserű boldogság; Pali; Exodus ’56

    Az 1956-os eseményekhez kapcsolódó értelmezések sokfélesége az azt feldolgozó drámai és színpadi művekben is megmutatkozik (pl. Ács János Marat/Sade rendezése).

    „Ehhez a vonulathoz csatlakozik továbbá az Örkény Színház Eörsi István börtönmemoárját színpadra állító Emlékezés a régi szép időkre című előadása is Polgár Csaba rendezésében. Habár az utóbbi előadás csupán egyetlen nézőpontot, Eörsi Istvánét érvényesíti, az általa elmesélt történetekkel és a benne megjelenő figurák nézőpontjának felvillantásával maga is reflektál az ’56-os események megítélésében megmutatkozó eltérésekre.”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2016.11.04. (44.szám) Herczog Noémi: A mítoszleszámoló 

  • 2019.07–08. szám Irodalmi Szemle, Márton László: Egy recenzió története

    Esszé. A szerző 1989-ben írt egy recenziót Juhász Ferenc A tízmilliárd éves szív című művéről (Márton László: A mennyiség nyüzsgése. Adalék a költői materializmushoz, Holmi, 1989/11). Milyen visszhangja volt ennek a recenziónak, az ügy tanulságai. Véleménye megváltozása Juhász költészetéről. Későbbi kapcsolata Juhásszal. Utalás Eörsi Juhászról írt cikkére.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről – nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben
    • Ezredvég, 1996.09.szám Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
    • Parnasszus, 2007.06.01. (2.szám) Borsik Miklós: Juhász Ferenc és a kisforma
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

    E. I.: A szabadság titokzatos bája című kötete, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2019.07–08. szám Irodalmi Szemle, Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok
    Juhász Ferenc kanonizációja

    Tanulmány. A Baumgarten-díj és néhány antológia az ötvenes-hatvanas évekből. Az irodalomtörténet kanonizáló gesztusai: A Magyar Irodalmi Lexikon (1965) és egyéb reflexiók a hatvanas-hetvenes évekből. Díjak és díjazó kuratóriumok – a Graves-bizottság 1977-es esete. A népiek és az Újholdasok találkozásaiból – nyitás a nyolcvanas években.

    „Legalább Eörsi István 1969-es cikke óta folyik a vita, kimerült vagy értékálló, mai, modern-e ez a versnyelv. Eörsi velős, kétoldalas cikkében – Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről – tizenegy pontban fogalmazta meg az olvashatatlanság okait és írta körül jellemzőit. Juhászról azt állította, hogy »költészetét a gondolatok elvont általánossága és szűkössége, illetve a képek konkrét egyedisége és bősége jellemzi. Ez a diszkrepancia már olyan zsarnoki, hogy az adott témáktól is eloldotta magát. Ugyanazt a szöveget írja Juhász, akár kritikát közöl valamely költőtársáról, akár költeményt a világégésről. Nemcsak a versein belül szűntek meg a részletek, hanem immár egyes műveinek sincs részönállóságuk. Mindegy, hol ütjük fel, mennyit és milyen sorrendben olvasunk belőlük. [...] költészetét – és általában a modern művészetet – némelyek azért vetik el, mert értéktelennek vélik. [...] legtöbb új versének azonban nem az a baja, hogy érthetetlen, hanem hogy kevés benne az értenivaló.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Parnasszus, 2007.06.01. (2.szám) Borsik Miklós: Juhász Ferenc és a kisforma
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története

    E. I.: A szabadság titokzatos bája című kötete, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2019.07.03. (27.szám) Magyar Demokrata, Ágoston Balázs: Helyreigazító irodalomtörténet
    HIÁNYPÓTLÓ NEMZETI, KONZERVATÍV SZEMLÉLETŰ SZINTÉZIS KÉSZÜL

    Beszélgetés a magyar irodalom története 1956-tól napjainkig tartó időszakának bemutatásán dolgozó Domonkos László íróval. A népi-urbánus ellentétekről.

    „Ez csak az 1980-as években kezdett ismét fölerősödni, többek között az említett Spiró-verssel, vagy Petri György Apokrif című alpári költeményével, amelyek nyíltan kitették a maguk irányjelzőjét. De akkor még az úgynevezett urbánusok közül többen, például Eörsi István vagy Mészöly Miklós nem állt oda melléjük.”

  • 2019.07.13. Népszava, Balassa Tamás: Orbán sokat romlott fejben

    Beszélgetés Eörsi László történésszel a kulturális sötétségről és a halvány európai fénysugárról. Orbán nemrég szüntette meg az ’56-os Intézet önállóságát, ahol Eörsi dolgozott. Néma felállás címmel, feketében, csendben demonstráltak nemrég a kurzus emlékezetpolitikája ellen, amit egyfajta történelemhamisításnak tartanak. Orbánnak pozitív szerepe volt a rendszerváltásban, de történelemhamisítás, ahogyan ezt tálalják. A szovjet csapatok kivonását már Rácz Sándor is követelte korábban. Eörsi István és Orbán Viktor fejelése Perőcsényben.

    „Két héttel az emlékezetes 1989. júniusi beszéd után volt egy szabad demokrata találkozó Demszky Gábor és Hodosán Róza perőcsényi telkén. A Fideszből csak Viktor volt ott, akivel akkor – ahogy láttam –, ebben az SZDSZ-es körben mindenki rokonszenvezett. Volt ott két labdazsonglőr tehát, Orbán Viktor és jó apám. Nekiálltak fejelni, Halda Aliz fotózott. Később elterjedt, hogy Orbán le akarta győzni, földbe akarta döngölni apámat, de ez marhaság: ebben a játékban nem a másik leküzdése a cél, éppen ellenkezőleg. A feleknek egymást kell segíteniük ahhoz, hogy minél tovább a levegőben tartsák a labdát.”

  • 2019.07.19. hirklikk.hu, Vásárhelyi Mária: ˝Hálásak lehetünk Schmidt Máriának, hogy beperelte Eörsi Istvánt˝

    "Mert ha nem tette volna, akkor talán méltatlanul a feledés homályába merül Eörsi hajszálpontos jellemrajza Schmidtről: »történelemhamisításra specializálódott üzletasszony«, »bizniszértelmiségi«, »politikai közéletünk legzüllöttebb alakja«."

  • 2019.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, Kardos András: Lukács kísértetei
    Weiss János: Lukács György és tanítványai. Áron Kiadó, Budapest, 2018, 268 oldal, 2840 Ft

    Könyvkritika Weiss János tanulmánykötetéről. A Lukács-tanulmányok mellett a tanítványok életműveivel is számot vet, de hiányolja Bence György, Radnóti Sándor és Ludassy Mária műveinek értelmezését. „Weiss megidézi és elemzi is Eörsi István Az interjú című darabját, melyben Eörsi az általa készített interjú segítségével megidézi mesterét, Lukácsot: »A darabban Lukács utoljára még meg akarja menteni életének értelmét, Eörsi István nevezetű tanítványa pedig emancipálódni akar tőle. De úgy, hogy közben megőrizhesse iránta érzett szeretetét és hűségét« – írja Eörsi a darabhoz fűzött kommentárjában.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2019.07.30. (714.szám) Vademecum Hírlevél, Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál)

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.07.szám Lyukasóra, Weltler: Te pesti srác…
    Hit en nunc

    A Magyar PEN Club ’56-os megemlékezése a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az előadóest szerzői között volt többek közt Eörsi István, szerkesztője Laczkó Vass Róbert volt. Fotó az előadás plakátjáról. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.