EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2019.12.04. (49.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Brutális minőségzuhanás
    SZÓKIMONDÓ

    A régi és a mai ellenzék összehasonlítása, főbb irányzatai, minőségromlása. Eörsi István említése.

    „A legszomorúbb azonban az, hogy a baloldali vagy álliberális média is lealacsonyodik hozzájuk.”

  • 2019.12.04. dunszt.sk, Németh Ványi Klári: Lányok géppisztollyal

    Beszélgetés Eörsi László történésszel Pesti lányok, 1956 című új kötetéről.


    "Amikor 1960-ban Eörsi István szabadult, Ön ötéves volt. Mikor beszélt először édesapjával a forradalomról? Miatta kezdte el ilyen intenzíven foglalkoztatni ez a téma? [...] Eörsi István visszaemlékezéseit is erős forráskritikával kezeli. Nem hisz a személyes történelem hitelességében?

    Igen, amióta Eörsi István perével foglalkozom, még kritikusabbá váltam az elbeszélt történetek hitelességével kapcsolatban, különösen az évtizedekkel későbbi memóriaalapú rekonstrukciós próbálkozásokkal. Ugyanis Eörsi – Oidipusz király módjára – pontosan akarta megismerni a múltját, és nem rajta múlott, hogy nem jutott hozzá a levéltári forrásokhoz. Így tehát az ő esetében kizárható, hogy szándékában állt bármilyen emléket is megszépíteni. Ennek ellenére memoárjában jó néhányszor tévedett, ráadásul rendre a saját előnyére."


    A kötet borítóját és rövid leírását megtekintheti a honlapon az Eörsi László/Kötetek résznél.

  • 2019.12.08. Újnépszabadság, Eörsi László: A „Kaposvár-jelenség”

    A Színházban megjelent cikk újraközlése. A „megkerülhetetlen kultuszelőadásról” és a „Kaposvár-jelenségről”. A híres Marat/Sade előadás elemzése kultúrpolitikai szempontból. Rendező: Ács János. A darabot Görgey Gábor, a dalszövegeket Görgey és Eörsi István fordította. Fotók: jelenetek a darabból.

    Babarczy: „Az Eörsi elbocsátásáról szóló történetünknek nem is Aczél, hanem Tóth Dezső volt a főszereplője. A párt fejébe vette, hogy Eörsi a színház rossz szelleme, pedig csupán néhány darab – köztük a Marat halála – szövege hegyeződött az ő szíve vágya szerint. […] A bosszúhadjárat részeként közölték velem: el kell küldenem. Egészen pontosan Tóth Dezső utasította a megyei pártbizottságot, a megyei pártbizottság az én közvetlen felettesemet, a megyei tanács kulturális titkárát, ő meg utasított engem. Védtem Eörsit, elmondtam, hogy kiválóan dolgozik, […] a színházon belül nem politizál. Erre közölték velem, ha nem bocsátom el, engem váltanak le…”

    • Eörsi László: „Megbombáztuk Kaposvárt” (A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika) című kötete adatait az Eörsi László / Kötetek résznél megtekintheti.

    Előzmény:

    • Színház, 2010.09.szám Eörsi László: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika

  • 2019.12.18. Magyar Hírlap, Pozsgai Zsolt: Schilling listája

    „Az egyik közösségi oldalon a Krétakör Színház megalapítója, Schilling Árpád felszólította az arra járókat: állítsanak össze olyan listát, amelyen legalább tíz magyar jobboldali művész szerepel, akik hazai és nemzetközi sikereket tudhatnak magukénak. […] ez a terminológia a művészet területén értelmezhetetlen. Hiszen a tehetséges művész nem listákban, nem kategóriákban gondolkodik. […] És épp ez a színesség adja a művészet vonzerejét. Hogy a tehetség kivetülése mindig más és más. Ezért létezhet érvényes Krétakör-előadás vagy megrendítő Wass Albert-mű, egy jól eltalált Tennessee Williams vagy Eörsi István-dráma, hogy csak a színháznál maradjunk.”

  • 2019.12.szám Alföld, Perecz László: Határ, a Győző
    ÁLLANDÓ TEKINTETTEL A FILOZÓFUSRA

    Határ Győző 1994-i levélrészlete Perecz Lászlónak a címzett kommentárjával, visszaemlékezésével.

    „Igen, akadnak a kortársi irodalomban más nagyságok is, akik időről időre ostorozni szokták a magyar kultúra antifilozofikus/afilozofikus karakterét. Mint a filozofikus költészettel jelentkező Eörsi István, aki a maga munkássága értő befogadásának akadályát fedezi föl a gondolkodásra képtelen hazai irodalmi életben.”

  • 2020.01.01. (5.szám) Nemzeti, Sümegi Noémi: VILÁGBAJNOK
    PORTRÉ • 75

    Beszélgetés Földes László Hoboval kirakós játékról, rendszerkritikáról, zenéről, színházról, beszart elvtársakról és a síri csend öröméről.

    „Elkészült a lemez Eörsi István verseiből, amelyekből 1982-ben csináltunk egy előadóestet Márta Istvánnal Növekszik a csapat címmel. Az albumot akkor nem lehetett megjelentetni, most jön ki. Ez volt az első előadóestem, Ascher Tamás rendezte a Szkénében. Ahogy visszagondolok rá, katasztrofális volt, annyira rosszul játszottam. Mégis – nyilván mert Eörsi be volt tiltva, meg mert mi ketten együtt még rosszabb fiúk voltunk – ez betette a kaput az elvtársaknak. Most írok egy darabot, 31 dosszié a munkacíme. Ebbe bekerül egy-két besúgói jelentés arról, amit Eörsivel csináltam. […] A Lázár Ervin meséjéből készült 1983-as Szegény Dzsoni és Árnika című filmben Orbán Viktor az egyik szereplő, és az egyik jelenet alatt egy megzenésített Eörsi István-vers szól, amit ön énekel, miközben a szereplők fociznak. A Talán, talán című szám is rajta lesz a most megjelenő Eörsi-lemezen, ez a filmrészlet viszont olyan, mint egy időkapszulába zárt minitörténelem. – Akkoriban mindez nem számított. Van egy kultikus fényképem 1980-ból. A Fővárosi Művelődési Házban (FMH) tartott Hobo Blues Band-koncerten megjelent Allen Ginsberg, a majdani MDF-alapító Csoóri Sándor, valamint a később az SZDSZ-hez csatlakozó Eörsi István, ők vannak a képen. Egyébként most, amikor szóba került, hogy az Eörsi István-anyagot Ascher esetleg újra megrendezhetné, Vidnyánszkynak nem volt ellene kifogása.”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1983.03.31. Szabad szombat az IPK-ban
    • Kisalföld, 1983.04.21. (93.szám) Monodráma – Hobó módra
    • Észak-Magyarország, 1983.04.23. (95.szám) Földes-óra
    • youtube.com, 2025.01.31. Növekszik a csapat 1. UTAZÁS – Márta István / Eörsi István / Hobo. Eörsi István megzenésített versei: 1–13 rész. A videókat az Eörsi István / Dokumentumok/ Hangtár résznél a TARTALOM ikonra kattintva a cikk végén található linken elérheti.

  • 2020.01.03. Népszava, Balogh Gyula: Erkölcsön és jogon túl

    Színikritika Kurt Weill, Bertolt Brecht: Koldusopera című darabjáról a Budaörsi Latinovits Színházban. Rendező: Fehér Balázs Benő, fordító: Eörsi István. Fotó: jelenet a darabból – Kurta Niké és Brasch Bence

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2020.01.09. (1–2.szám) 168 óra, D. Magyari Imre: Kezdettől fogva van bennem rezignáció
    Radnóti Sándor nem ír memoárt, de vannak történetei

    Beszélgetés Radnóti Sándorral Sosem fogok memoárt írni című, most megjelent kötete kapcsán, amelyben harminchat régi barátját, ismerősét idézi. Közülük csak Soros György az egyetlen élő szereplő. Eörsiről azt írta, hogy offenzív volt, harcias, s nem állt távol tőle, hogy megszégyenítse, akit opportunistának vagy gyávának tartott. Eörsi ’56-os története Gáli Józsefről, aki bár félt, nem szaladt el egy tűz alatt tartott területről. Az Eörsi-portréban többek közt ezt írta: „…az bizonyos, hogy a nyílt politikai ellenzékiség magatartásformájánál jóval szélesebb volt a független és erkölcsös szellemi magatartásformák lehetősége”.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 2020.03.szám Almási Miklós: Halottak élén
    • Jelenkor, 2020.07–08.szám Havasréti József: Értelmiségiek. Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni

  • 2020.01.14. belsokozles.blog.hu (Klubrádió), Sugár Ágnes: Klasszikus és már nem élő költők versei

    Szabó Lőrinc fordításában William Shakespeare LXXV. szonettjét, majd József Attilától az Eszméletet, valamint Faludy György, Eörsi István, Petri György és Gregory Corso verseit hallgathattuk meg fiatal színművészek előadásában.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

    Eörsi István Ma húsz éve és Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versei 29:52 percnél hallhatók.

  • 2020.01.16. Népszava, Balogh Ernő: Harminchat portré, de egyik sem laudáció
    KÖNYV Radnóti Sándor esztéta, filozófus arcképei Soros György kivételével elhunyt barátoknak állít emléket. Senkit, semmit sem szépít.

    Könyvkritika Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni (Magvető, 2019) című kötetéről.

    „Az új könyv tehát rövid portrék sorozatából áll, melyek vázát a személyes emlékek alkotják. […] Ráadásul a legtöbb portré költőkről, írókról, kritikusokról, tehát pályatársakról készült, akiknek műveit Radnóti többé-kevésbé rendszeresen bírálta. Épp ebből eredően válhatott például Eörsi István arcképének egyik alapvonásává az a disszonancia, hogy miközben hatalmas formátumú értelmiségi figura volt, irodalmi alkotásainak szintje ezzel nem igazán állt arányban.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2020.01.18. Népszava, Simon Zoltán: Uszítás

    Orbán Viktor idézése azzal kapcsolatban, hogy miért nem fizettek a gyöngyöspatai romáknak a jogerős ítélet ellenére, miközben Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István a „két szép szeméért” kapja a pénzt.

    „»Van egy határ, amit úgy érez a magyar, hogy sosem szabad átlépni: azt, hogy pénzt adunk a semmiért. Ezt a magyar ember sosem fogja elfogadni. Erre építettem fel a kormány politikáját is.« […] Micsoda óriási teljesítmény kell ahhoz, hogy valaki a gyerekkori barát vagy a kedvenc vő státuszát elérje, az egyéb pártholdudvaroncokról (©Eörsi István) nem is beszélve.”

  • 2020.01.szám Mozgó Világ, Végel László: Fantaszták és utópisták
    Hónapló

    Az 1944–45-ös magyar áldozatok emlékműve előtti szónoklatok. Az Orbán–Vučić-barátság. Kik az igazi hősök? Kisebbségi lét Vajdaságban – az identitást nehéz megőrizni a kultúrában. Mi mindent lehetne tenni a birkózóakadémia és a topolyai focistadion helyett? Végel emlékei a 80-as évekből az akkori fideszes ifjakról.

    „Hátizsákomat cipelve azokra az időkre emlékezem, amikor a Budapest Szálloda pincéjében egy pohár vörösbor és fokhagymás pirítós kenyér mellett békítgettem Eörsi Istvánt és Csoóri Sándort. Eldicsekedem: sikerrel, mert békítgetés közben megtaláltuk a közös pontot, 1956-ot. Nem mondom, hogy szellemi egység született, erre nem is kell törekedni, ellenben létrejött a párbeszéd, amely pacifikálta az ellentéteket. Lehetett dialógust folytatni. […] Ma már elképzelni is nehéz, hogy a Budapest Szálló pincéjében együtt üljön Eörsi és Csoóri, és az is biztos, hogy nem találnánk többé közös pontokat.”

  • 2020.01.szám Múlt és Jövő, Vajda Mihály: Címszavak egy önéletrajzi lexikonból

    Esszé, megemlékezés Gáli Józsefről. Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2011.04.02. Pályi Márk: Harminc éve halt meg Gáli József
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja GÁLI JÓZSEF nevét.

  • 2020.02.07. orientpress.hu, Jubileumi évre készül Hobo

    Részlet. Földes László Hobo idén ünnepli 75. születésnapját. A jeles jubileum kapcsán országos és erdélyi turnéra indul, amely 2020. március 20-án, a debreceni Lovardában kezdődik. A turné utolsó állomása 2020. december 28-án, a Papp László Budapest Sportarénában lesz, ahol vendékkel, meglepetésekkel és ahogyan Hobo fogalmazott, egy igazi bulival várja a közönséget. Eddigi munkáinak felsorolása, amiben Eörsi István is szerepet kapott.

  • 2020.02.szám Tánctudományi Közlemények, E.I.: Kedvesemről, kedvesemnek

    Vers (1953-ból).

  • 2020.03.04. (10.szám) Szalay Károly: A lakitelki sátor IV.
    SZÓKIMONDÓ

    A lakitelki sátorról szóló sorozat IV. része. Visszaemlékezés az 1985-ös októberi eseményekre.

    „Az 1956-os forradalomra nem csak Lakiteleken emlékeztek. Október 15–17. között rendezték volna meg az »alternatív kulturális fórumot« a Duna Intercontinental Szálló különtermében. Amelyet azonban a szervezők külügyminisztériumi nyomásra kénytelenek voltak áthelyezni. Előbb Eörsi István, majd Jeles András lakásán megtartani 80–150 fő részvételével.”

  • 2020.03.szám Mozgó Világ, Almási Miklós: Halottak élén

    Könyvkritika Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni című kötetéről.

    Hogyan írt Eörsiről?

    „Amit hiányolok a személyes portréból, az a melegség. Eörsi minden felcsattanása ellenére szerethető, mosolygós ember volt, Radnóti leírása hűvös és távolságtartó. […] Radnóti Sándor kitűnően látja, hogy az értelmiség Eörsit börtönévei után nem, vagy csak feltételesen fogadta be. Éspedig azért, mert a rendszerrel való ilyen-olyan békekötésük ezt valahogy megakadályozta.”

    Az emlékezések legnagyobb része az Élet és Irodalomban jelent meg 2017–2018-ban. Jól és kevéssé ismert emberekről olvashatunk, többek között Balassa Péter, Nemes Nagy Ágnes, Esterházy Péter, Tanay Magda, Pilinszky János, Vezér Erzsébet és Weöres Sándor alakjáról.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • 168 óra, 2020.01.09. (1–2.szám) D. Magyari Imre: Kezdettől fogva van bennem rezignáció
    • Jelenkor, 2020.07–08.szám Havasréti József: Értelmiségiek. Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni

  • 2020.03.szám Műút, Szolláth Dávid: Az ablakmosó és az „ablakmosó-botrány”

    Tanulmány Mészöly Miklós: Az ablakmosó című Miskolcon (1963. március 15-én, Ruttkai Ottó rendezésében) bemutatott, majd betiltott drámájáról. Mészöly Jegyzete a darab ürügyén. Vita a bemutató után. Mészöly és a Jelenkor kapcsolata. Tüskés Tibor főszerkesztőt Az ablakmosó megjelentetése miatt távolították el a laptól. A darab kritikai fogadtatása. Az egzisztencializmus-vád az ügynökjelentésekben. „Sárdi”, azaz Sándor András jelentései.

    „Eörsi jegyzi meg, ha egy megfigyelt személy megdicsér valakit, akkor az esetről készült jelentésben a dicséret — a jelentésíró szándékától függetlenül is — dehonesztálássá válik. Ha valakiről azt írja az ügynök, hogy »fiatalokkal beszélget«, az azt jelenti, lázítja őket.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.11.22. (47.szám) E.I.: A besúgójelentés mint kultúrtörténeti forrásmunka

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – szeptember), 1999.09.szám Nánay István: Elkésettség és aktualitás
    • gondola.hu, 2002.12.01. gondola – CPG: gondola sorozat 14. rész: Hány napja rejtegetik a média érintettjeit?
    • Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) Peternák Miklós: Hétköznapi művészettörténet III
    • Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) E.I.: Válasz Peternák Miklósnak
    • Holmi, 2004.10.szám Havasréti József: Széteső Dichotómiák
    • Jelenkor, 2013.12.szám K. Horváth Zsolt: Keselyű az URH-sávban

  • 2020.04.27. klubradio.hu, Pályi Márk: Eörsi István: Románc az ulti-csatatér lovagjairól

    A Klubrádió Belső közlés című irodalmi műsora Eörsiről, a közéleti költőről. Gáli Józsefről, Angyal Istvánról, Csongovai Per Olafról. Versében 1956-os szabadságharcos társait, egykori legjobb barátait, Angyal Istvánt és Gáli Józsefet is megidézi.

    Eörsi István versét Valcz Péter színművész előadásában hallgathatjuk meg.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentumban található linkre kattintva meghallgatható a vers.

  • 2020.04.szám Múlt és Jövő, Haklik Norbert: Olvasónapló
    Séta Konrád Györggyel,
    avagy a megértés vagy kedvtelésének radikalizmusa

    Könyvkritika Konrád György Ásatás-trilógiájának Sétabot című utolsó kötetéről.

    „Ebben a kavalkádban az írótársakról — Enzensberger, Grass, Kundera, vagy éppen Eörsi István — szóló anekdoták éppúgy helyet kapnak, mint egy-egy elmélkedés az alvászavarokról, vagy éppen az »ételelixíreket, tanfolyamon elsajátítható igazságokat ajánló boldogulás-kereskedelem« bírálata, vagy a családi élet idilli képei.”

    • Konrád György: Ásatás című kötete adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Konrád György: Sétabot című kötete adatait, előszavát és fülszövegét elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2020.05.14. (20.szám) 168 óra, Bóta Gábor: Rendőrkordon a színház előtt
    A kaposvári teátrum fénykora

    A kaposvári Csiky Gergely Színház pesti vendégjátéka, az Állami áruház felidézése (Vígszínházban), és az előadás után következő, szűnni nem akaró vastaps. Rendező: Ascher Tamás. Peter Weiss darabjára, a Marat halálára buszokkal jöttek az ország minden tájáról (rendező: Ács János, dramaturg és versszövegíró: Eörsi István). A kaposvári színház kiugró színvonalának titka. Fotók

  • 2020.05.15. Népújság – Marosvásárhely, Knb: Operett
    Régi és jelentős előadás online térben

    A Kolozsvári Állami Magyar Színház Facebook-csatornáján május 17-én tekinthetik meg a több mint húsz évvel ezelőtt bemutatott Operett című produkciót. A Theater on Air program keretében ezúttal a Tompa Gábor által rendezett előadást mutatják be. Az darab Witold Gombrowicz szövege alapján készült. A vendégszereplések és díjak listája.

    „Witold Gombrowicz drámáját Eörsi István és Pályi András fordításában láthatja a nagyérdemű, a produkciót 1996. május 31-én mutatták be a közönségnek.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2020.06.04. origo.hu, Kétszeresére nő a Digitális Irodalmi Akadémia digitális könyvtára

    A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) adatbázisának bővülése, miután a testület tagjainak többsége – Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának előterjesztésére – jóváhagyta 113 író, költő, irodalomtudós posztumusz akadémiai taggá jelölését. Az új tagjelöltek névsorában találjuk többek közt Eörsi István nevét.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA mondatot.

  • 2020.06.08. Népszava, Cs. E.: Bővül a DIA, e-könyvtár indul

    A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) adatbázisáról. Jelenleg száz írót, költőt, irodalomtudóst találhatunk itt, amely tovább bővülhet további száztizenhárommal. A tagjelöltek névsorában találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA mondatot.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.