EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2013.03.29. (13.szám) Élet és Irodalom, Csaplár Vilmos: Folytassa, kérem!
    (Konrád György 80 éves)

    Részlet. Emlékképek Konrád György 80. születésnapján. Eörsi István említése.

  • 2013.03.szám Alföld, Halász László: Kényelmetlen tűnődések

    Gondolatok Lukács Györgyről. Vajda Mihály Sisakrostély című és Szókratészi huzatban című könyvében írt róla. Vajda vitatkozik, viaskodik Mesterével. Halász egyetemistaként rossz érzésekkel olvasta Lukácsot, de nem hitte, hogy Lukács cinikus lett volna, és tisztességessége sem tagadható. A Bibó-vita.

    „A kérdező maga is egykori »bajba jutott« (merőben más előtörténettel ugyan, mint Bibó, Kádár börtönét több éven át ő is megjárta): Eörsi István. A Mester halála után, nem hagyja nyugton a kérdéses vita. Bár nézőpontom, okadatolásom és hangvételem (könnyű nekem!) igencsak eltér az övétől, a hetvenes évek végén levont következtetései példásak. Kivált abban, ahogy felszaggatja a hazai politizálás »törzsi gyökereit« (copyright Antall József). Tehát Eörsi: »Bibó intellektuális győzelmének oka (...) írói álláspontjának magasabb rendű moráljában rejlik. (...) a bibóság az, ami a magyar közéletből 1919 óta hiányzott és hiányzik. (...) (Lukács György) Erkölcsi vereségét a Bibó-vitában – és nemcsak ekkor – az a fajta szellemi szolgálat okozta, amit önként vállalt, amikor 1919-ben a kommunistákhoz csatlakozott.”

  • 2013.03.szám Filmvilág, Kelecsényi László: Godard – mindörökké
    JLG – JEAN-LUC GODARD DICSÉRETE…

    Könyvkritika a JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetről. Pentelényi László és szerkesztőtársa, Zentay Nóra Fanni kiadatta 21 magyar szerző 25 dolgozatát. Eörsi István A civilizáció vége. Godard: Weekend című cikke is szerepel a kötetben.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1978.05.01. (3.szám) E.I.: A civilizáció vége. Godard: Weekend
    • Kapcsolódó cikk:
    • Filmvilág, 2018.05.szám Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet

  • 2013.03.szám Palócföld, Szele Bálint: A szó hatalma
    Illyés Gyula műfordításai
    ILLYÉS 30
    KUTATÓTERÜLET

    A műfordítói pályakép áttekintése. Műfordítói elvek. A Kínai szelence című kötete. A Nyitott ajtók című műfordítás antológiája. Műfordításai elemzése. Shakespeare: Coriolanus fordítások javítása. Eörsi István fordításának említése.

  • 2013.03.Tiszatáj, Faragó Kornélia: A fordító mint antropológiai paradigma

    2013.05.03.tiszatajonline.hu, Faragó Kornélia: A fordító mint antropológiai paradigma
    (Részlet a Vickó Árpáddal folytatott beszélgetésből. Eörsi Interjú c. drámája inkább olvasni, mint bemutatni való.)

  • 2013.04.04. Heti Világgazdaság (online kiadás), ln: Konrád György 80. És akkor mi van?

    Konrád György köszöntése 80. születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Hivatalosan senki nem köszöntötte... Fotók

    „A Petőfi Irodalmi Múzeumban létrejött egy asztaltársaság, a virtuális korban nincs lehetetlen. Petri György mellett ül Konrád, még Rajk László van a képen és Eörsi István.” 

  • 2013.04.05. (14.szám) Élet és Irodalom, Cifra Mihály: A röfögő alattvaló

    Részlet. Vásárhelyi Mária Kertész Ákosról szóló cikkével vitatkozik Révész Sándor. Révész érvelése az egykori Gerő András és Eörsi István közötti vitára emlékezteti a szerzőt.

    „Révész hozzászólása engem kísértetiesen emlékeztet a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos évekkel ezelőtti Gerő András és Eörsi István közötti vitára. Akkor teljesen elképedtem, hogy az általam tisztelt, elismert, rendszeresen okosan nyilatkozó Gerő András hogyan képes akkora ostobaságokat mondani, és ragaszkodni a demagóg álláspontjához.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27.szám) Schmidt Mária–Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!

  • 2013.04.11. Magyar Szó, gém: Kupuszina, az élmények szigete
    A VAJDASÁGI MAGYAR AMATŐR SZÍNJÁTSZÓK XVIII. TALÁLKOZÓJA
    A környező településekről is folyamatosan érkeznek érdeklődők az előadásokra

    Beszámoló a Kupuszinán rendezett Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XVIII. Találkozójáról.

    „A topolyai Mara Amatőr Színház a szemle többszörösen díjazott csoportja, idén Eörsi István Sírkő és kakaó című előadását hozták, amelyet Kálló Béla rendezett.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2013.04.12. irodalmijelen.hu, Laik Eszter: AKI NEM KAPOTT SZOBROT

    Tarján Tamás beszélgetése Radnóti Sándorral és Schein Gáborral Weöres Sándor életművéről. Egy Eörsivel kapcsolatos anekdota: „Weöres közölte Eörsi Istvánnal, hogy rendszeresen olvassa az ÉS-ben, mire Eörsi megtisztelőnek nevezte, hogy tetszenek az írásai. Weöres csak így reagált: »Nem tetszenek, olvasom!«” Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1993.06.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal
    • Élet és Irodalom, 1995.03.03. (9.szám) Gömöri György: Eörsi, Eörsi, Eörsi, meg ez a Gombrowicz
    • szinhaz.net, 2015.10.13. E-könyv: Eörsi István a Színházban. Kőrössi P. József: Mi nem múlik el. Eörsi Istvánra emlékezve
    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István

  • 2013.04.12. Magyar Szó, gém: Péntek az utolsó előadásnap a Találkozó színpadán
    Szombaton gyereknap, vasárnap ünnepélyes díjkiosztó gálaműsorral zárul a rendezvény

    Kortárs darab, kabaré és vígjáték zárja a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XVIII. Találkozójának versenyprogramját ma Bácskertesen.

    „A zsűri megdicsérte a színjátszók játékának mélységét. Ugyanígy a koncepciót vitatta a zsűri a topolyai csoport esetén is, akik Eörsi István Sírkő és kakaó című vígjátékát hozták, amely tételdarab, ezért nehéz színesen játszani, ennek ellenére a játszók nagyon szépen teljesítették feladatukat.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2013.04.27. Népszabadság, Rab László: A három B mélyülő drámája
    A vélemények és a melegebb éghajlat összefüggései

    A publicisztikai műfajok befolyásolásó erejének változása a társadalom változásának hatására. Lakner Zoltán politológus gondolatai a vélemények leértékelődéséről, a blogkultúráról, a sajtópopulizmusról, a szakmai problémákról, a pártosság bélyegéről, a bulvárosodásról, a vélemények kiszámíthatóságáról, az összeesküvés-elméletekről, a TV-beli viták hiányáról, Orbánék műinterjúiról.

    „A véleményt tartalmazó publicisztikai műfajok (vezércikk, kommentár, tárca, glossza, karcolat stb.) fontos eleme (normális időkben) a vita és a meggyőzés. A vélemény a társadalmi befolyásolás egyik legfontosabb közösségformáló eszköze. […] A rendszerváltás idején is működtek olyan szereplők (Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István vagy Csoóri Sándor), akik ha nyilatkoztak vagy írtak, odafigyelt rá az ország. […] Agárdi Péter három B-re épülő felosztása – barbarizálódás, bunkósodás, bulvárosodás – jellemzi a magyar médiát.”

  • 2013.04.Sinn und Form, Adelbert Reif, Ruth Renée Reif: "LUKáCS WAR BEREIT, SEIN LEBEN FÜR EINE SACHE HINZUGEBEN" Gespräch mit István Eörsi

    (Detail.)

  • 2013.04.szám Létünk, Németh Ferenc: Igényesség, tudományosság és a tények tisztelete
    A Létünk a vajdasági magyar tudományosság egyik fontos műhelye

    A Létünk 1971-es indulásától kezdve a mai napig következetesen megmaradt az indulásnál meghirdetett három szerkesztési elv, az igényesség, a tudományosság és a tények tisztelete mellett. A folyóirat története. A lapban publikáló írók – köztük van Eörsi István –, kutatók, egyetemi tanárok nevei a teljesség igénye nélkül. A lap tartalmi elemzése, formai és tartalmi megújulása. 

  • 2013.04.szám Múlt és Jövő, Kőbányai János: Allen Ginsberg Budapesten
    (1980 novemberében)

    Képriport és visszaemlékezés a Ginsberg-kiállításról a Budapesti Ludwig Múzeumban. Kőbányai és Györe Balázs találkozása Ginsberggel és Peter Orlowskival. Fotók

    „Itt van Ginsberg, és találkozni kellene vele [Györe Balázsnak], mert a sztárok — Eörsi István, Orbán Ottó, Somlyó György, akik a többi verset fordították — úgysem engedik vele szóbaállni.”

  • 2013.05-06.szám Criticai Lapok, Balogh Géza: Két arckép
    Keleti István és Kovács Ildikó

    Részlet. Gyermekszínházak Nemzetközi Fesztiválja Szabadkán. A magyar gyermekszínház, illetve bábszínház két kiemelkedő alakjának bemutatása. Eörsi István Huligán Antigoné című egyfelvonásosának említése.

    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ

  • 2013.05.08. (19.szám) Heti Világgazdaság, Laskovity J. Ervin: Megszüntetve őrizték meg
    VAJDASÁGI MAGYAR KULTÚRBOTRÁNY 1983-BAN

    Az Új Symposion szerkesztősége leváltásának és Sziveri János költő, főszerkesztő meghurcolásának okai. Eörsi István Lukács György-interjúja megjelenésének körülményei. A Magyar Szó (Erdélyi Károly és Major Nándor) szerepe a lejárató kampányban. A kései rehabilitáció.

    „Súlyos vádként merült fel az Új Symposion harmadik nemzedékének leváltásakor az is, hogy olyan magyarországi és romániai magyar írók műveit közölték, akik országukban ellenzéki íróknak számítottak. Mások mellett Esterházy Péter, Eörsi István, Hajnóczy Péter, Konrád György, Mészöly Miklós, Molnár Gusztáv, Petri György, Szőcs Géza, Tamás Gáspár Miklós, Tordai Zádor írásait.”

    Előzmény:

    • Magyar Szó, 1989.02.17. Zoran Bojovic: Meghiúsult művészeti felnőtté válás

  • 2013.05.15. estihirlap.hu, EH/MTI: Sírkő és kakaó a Szegedi Pinceszínházban

    A Szegedi Pinceszínház sajtótájékoztatója a bemutató kapcsán; a darab rövid története. Rendező: Kancsár József.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2013.05.15. webradio.hu, MTI: Sírkő és kakaó a Szegedi Pinceszínházban

    A Szegedi Pinceszínház sajtótájékoztatója a darab bemutatása alkalmából.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2013.05.15.delmagyar.hu, Vida-Szűcs Imre: Sírkő és kakaó a Szegedi Pinceszínházban
    (A bemutató kapcsán a darab rövid története.)

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2013.05.16. szinhaz.hu, MTI: Sírkő és kakaó – Eörsi darab a Szegedi Pinceszínházban

    A Szegedi Pinceszínház sajtótájékoztatója a darab bemutatása alkalmából. Rendező: Kancsár József. Az előadás plakátja.

    „Kancsár Orsolya elmondta: már régóta szerették volna a darabot színpadra vinni, de eddig nem volt rá lehetőség. Ebben az évadban még nem volt magyar szerző a repertoárban és olyan darabot szerettek volna bemutatni, amely komoly tartalommal bír, mégis könnyed formában. […] Eörsi István Kossuth-díjas író és költő több mint 35 önálló mű szerzője. Meghatározó alakja volt a magyar kulturális közéletnek, szóban és írásban is karakteres, véleményformáló, akár a múltban, akár napjainkban – mondta Kancsár Orsolya. A szerző saját bevallása szerint szerelmi bánat ellen öngyógyításból írta meg 1965-ben a Sírkő és kakaót. A fekete kétségbeesésből a fekete humorba menekült. Született egy játék a zsarnokság minden átfogó hatalmáról, az elnyomottak szolgává zülléséről, a lázadások kilátástalanságáról, az emberi együttélés képtelenségéről.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2013.05.18. iszeged.hu, EÖRSI ISTVÁN: SÍRKŐ ÉS KAKAÓ

    A Szegedi Pinceszínházban mutatják be Eörsi darabját. A darab tartalmáról, Eörsiről. Rendező: Kancsár József. Az előadás plakátja.

    „Eörsi István, Kossuth-díjas író és költő, több mint 35 önálló mű szerzője. Meghatározó alakja volt a magyar kulturális közéletnek, szóban és írásban is karakteres, véleményformáló, akár a múltban, akár napjainkban. »Szerelmi bánat ellen öngyógyítás céljából írtam 1965-ben a Sírkő és kakaó-t. A fekete kétségbeesésből a fekete humorba menekültem. Született egy játék, miről is? A zsarnokság minden átfogó hatalmáról, az elnyomottak szolgává zülléséről, a lázadások kilátástalanságáról, az emberi együttélés képtelenségéről.« – Eörsi István: Sírkő és kakaó előszó (részlet)”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2013.05.25. Népszabadság, Szemere Katalin: Kevés képességem van az önbecsapásra

    Beszélgetés Levendel Júliával a Liget és a Szitakötő egyik alapítójával, szerkesztőjével. A Liget betiltásának ürügyei 1986-ban. Édesapjáról, Levendel Lászlóról (a szegények orvosa), ’56-os írásáról. Az írólétről, a cenzúráról – ami megváltozott. A folyóiratok és a könyvek támogatottságáról, a Liget alkotógárdájáról. Az ügynökkérdésről, saját aktájukról. Az ismét létező besúgóhálózatól. Élményei a toldi cigánytelepen. Fotó

    „Emlékszem Eörsi István nagyszerű és sokat hangoztatott mondására, hogy a fele királyságát odaadná a szavait, gondolatait hitelesen tolmácsoló ügynöknek. Az ügynökök megnyomorított, kiszolgáltatott emberek voltak. Azt tolmácsolták, amit elvártak tőlük.”

  • 2013.05.31. index.hu, Versek Orbán Viktorhoz

    Orbán Viktor 50. születésnapjára íródott versek. Halda Alíz fotója: Eörsi István és Orbán Viktor fejelnek Perőcsényben 1989-ben.

  • 2013.05.szám Bárka, Elek Tibor: „Kimegyek a rétre Shakespeare-rel”
    Beszélgetés Nádasdy Ádámmal

    A Shakespeare Fesztiválról, a moszkvai Vahtangov Színház előadásáról, személyes viszonyáról Shakespeare-hez, kedvenc fordításáról, a Szentivánéji álomról, Shakespeare mai jelentőségéről, népszerűsége okairól, az újrafordításokról. A fordítás és a színpadi játék viszonyáról. Miben különbözik fordítása a többi fordítótóétól? További terveiről. Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.