EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2018.01–02. szám Criticai Lapok, D. Magyari Imre: „ÉN VAGYOK A HOBOLÓGIA ÁLLATORVOSI LOVA”
    Beszélgetés Hobóval 2017-ben

    „A legelső önálló estem anyagát Eörsi István műveiből állítottam össze 1983-ban, Ascher Tamás rendezte a Szkénében. A zenét Márta Pista írta.” Fotók.

  • 2018.01.08. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    Konrád György kivételezett személynek számított az Aczél irányította kulturális korszakban

    Konrád György és Eörsi István a ZDF-ben. Az 1990-es taxisblokádról, az 1994-es választások utáni MSZP–SZDSZ-koalícióról, a Fidesz fordulatáról, az Orbán Viktor elleni támadásokról, az 1992. október 23-i ünnepségről, amelyen kifütyülték Göncz Árpádot.

    „Nem sokkal a sajnálatos »esemény« után szerepelt a német tv-stúdióban Eörsi István és Konrád György. Nem érdemes hosszan idézni a megszerkesztett mószerolást. Elegendő volt, hogy – az 1957-ben börtönre ítélt – Eörsi azt találta mondani, hogy »a reálkommunisták, akik nem is voltak igazi kommunisták, legnagyobb bűne az volt, hogy nem pusztították el egészen a régi társadalmi rendszer bűnöseit«. Huh! Jegyzeteljük csak meg ezt a szöveget! A rendszerváltás óta balliberálissá lőn Eörsi (régi nevén: Schleiffer Ede) 1953-ban olyan gyászverset költött Sztálin elvtárs halála alkalmából, hogy nem győzték feltörölni a könnytócsákat a Központi Bizottságban. Idős korában az új – demokratikus – Magyarországban nemigen találta a helyét, vagdalkozott a Népszava hasábjain, amíg végül elfogyott körülötte a régi levegő, 2005-ben halt meg.”

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.01.19. Otromba választási kampány előfutára?
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Vezér Erzsébet: Memóriatorna
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Ludwig Emil; Eörsi István: Tisztelt Főszerkesztő Úr!
    • Népszabadság, 1994.01.29. Balogh Ernő – Pogonyi Lajos: Búcsú a politikától
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • (Veszprémi) Napló, 1994.09.05. Kommunistákról mondják
    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.01.08. Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Átalvető, 2014. (június) Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban
    • Magyar Hírlap, 2018.01.24. Ludwig Emil: A levadászás módszertanai
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2018.01.19. Magyar Hírlap, Lovas István: Itt diktatúra?

    Nyílt levél Kasza („László”) Leventének, volt SZER-es kollégájának egy Népszavában megjelent interjújával kapcsolatban, amelyben végleg elköszönt. Kasza a jogállamiságot, a sajtószabadságot és a többpártrendszert hiányolta. „Ez Orbán Viktor diktatúrája.” Gulyás Márton, Bencsik András esetével és a bíróságok ítéleteivel igyekszik cáfolni állításait. A sajtó helyzetéről. Bujtás Pál – egykori SZER-es kollégája – „Irány a zátony – így rádióztunk Münchenben” című könyvéről, akit a kötet megjelenése után holtan találtak lakásán. Könyvében a magyar osztály kettészakadásának okairól írt, és Kaszát negatív színben tüntette fel.

    „Szalay Tamást idézi, így: »Látván a nyüzsgő Lángh–Solt–TGM–Eörsi-Hamburger–Konrád-féle rikácsoló hangadókat, Tamás ezt mondta, igencsak kétségbeesetten. – De hiszen most begyűrűztek ide mindazok, akik elől valaha elmenekültem Magyarországról.« (Lángh Júlia Konrád György volt felesége.)”

    Előzmény:

    • Népszava, 2018.01.17. Zoltai Ákos: „Diktatúra. Ennyire egyszerű” – Nincs a rendszerükben

  • 2018.01.24. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: A levadászás módszertanai

    Konrád György Orbán Viktort Ceausescu sorsával fenyegette. Felidézi Konrád és Eörsi ZDF-es nyilatkozatát.

    „A heteken át gyűrűző sajtóvisszhangban még az akkor SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Tamás Gáspár Miklós is így vélekedett: »Azt gondolom, Eörsi csakugyan védhetetlen dolgokat mondott. (...) azzal, hogy négy évtizedes uralmuk alatt a kommunisták nem semmisítették meg a jobboldali politikai tradíciót.« (Népszabadság, 1994. január 29).”

    [A cikkben megjelölt forrásnál (Népszabadság, 1994. január 29.) nem találtam TGM cikket.]

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Népszabadság, 1994.01.29. Balogh Ernő – Pogonyi Lajos: Búcsú a politikától

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.01.19. Otromba választási kampány előfutára?
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Vezér Erzsébet: Memóriatorna
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Ludwig Emil – Eörsi István: Tisztelt Főszerkesztő Úr!
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • (Veszprémi) Napló, 1994.09.05. Kommunistákról mondják
    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.01.08. Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Átalvető, 2014.(június) Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban
    • Magyar Hírlap, 2018.01.08. Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2018.01.26. nepszava.hu, Rab László: Tengerész Muki útja a titkos múlton át a pártállami sajtóig

    Viták a horthyzmusról. Mire használta a politika Magyarországon a tisztázatlan, kibeszéletlen és feltáratlan múltat. Horthy Miklóst 1993. szeptember 4-i újratemetése Kenderesen. Bächer Iván beszámolója az eseményről. Lista a megjelent politikusokról. Eörsi István Egy szatíra kudarca című írása a temetés előtt. Az ügynöklistákról, melyek zsarolásra jók. Fotók

    „…saját, Ballada című versét idézte. »A fehér ló már régóta csontváz, sörénye se farka nincs neki, lovasa rajta zörögve pompáz, csapkodják csontját érmei. Mostantól kezdve, akárcsak régen, megnyerünk minden háborút, Tengerész Muki trappol az égen, az övé minden víziút.« Eörsi publicisztikájának minden sora érvényes ma is. Az író (2004-ig SZDSZ-tag) azzal az »úttörő« javaslattal szállt szembe, miszerint Magyarország a második világháborúban igazságos harcot folytatott a bolsevizmus ellen.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca (és az itt felsoroltak)

  • 2018.03.10. Népszava, Bihari Tamás: Pléhkokárda

    Az 1981-es március 15-i ünnepségről. A Petőfi-szobornál a tüntetőknek egyenbőrkabátos, egyenpléhkokárdás rendőröknek kellett átadniuk a személyi igazolványukat, sok embert bezsuppoltak, bíróság elé állítottak. Néhányan előző este a Grinzingi borozóban gyűltek össze, ahol egy lány a ’72-es tüntetés utáni rendőri provokációkról számolt be. Sok diákot ki is csaptak a gimnáziumokból. A ’70-es években az Ifjú Gárda sorfala védte a fontos elvtársakat. A ’80-as évek második felében tojással dobálták meg Demszky Gábort. Fotó: Tüntetés a Petőfi-szobornál.

    „A legszebb március 15. számomra a ’89-es volt: felszabadult tömeg árasztotta el a szobor környékét és elhittük, ebben az országban is történhetnek csodák. Akkor volt alkalmam helyszíni riportot készíteni Eörsi Istvánnal. ’56 szellemének egyik legmakacsabb őrzője bizakodott, de nem osztotta lelkesedésünket. A kazetta ma is őrzi váteszi szavait a hatalomról és annak természetéről, legyen az bármilyen színű. Sajnos igaza lett: tényleg nincsenek csodák. A kokárdától elvette a kedvünket a Fidesz a 2002-es kampányban. Már évek óta nem szívesen tűzöm ki és idén is így lesz.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1996.03.14. Bihari Tamás: Hét év nagy idő

  • 2018.03.17. ujegyenloseg.hu, Szalai Erzsébet: A rendszerváltás útelágazása: a Szabad Kezdeményezések Hálózata, 1988

    A Szabad Kezdeményezések Hálózatának felhívása 1988. március 17-én. A Szabad Kezdeményezések Hálózata kezdeti lépései, Eörsi István részvétele, a megalakulásuk után létrejött szervezetek, pártok (Fidesz, Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Történelmi Igazságtétel Bizottság). A Szabad Demokraták Szövetsége megalakulása.

  • 2018.04.01. Magyar Nemzet Online (magyarnemzet.hu), Torkos Matild: Soros az USA kottájából játszva jótékonykodott nálunk is
    Soros György lépései mindig az Egyesült Államok érdekeit tükrözik

    Részlet.

    „Litván elsőként Eörsi István írót és a sikeres drámaírót, Csurka Istvánt ajánlotta. Eörsi nem sokkal később kapott is egy hosszabb New York-i ösztöndíjat, és ő volt az, aki aztán beajánlotta Sorosnak Bence Györgyöt, Kis Jánost, Kenedi Jánost.”

  • 2018.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Nincs más út

    A Fidesz választási győzelméről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Megfigyelési Missziójának vezetője, Douglas Wake jelentése szerint nem volt egyenlő a verseny a Fidesz médiatúlsúlya miatt. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a politikába beleszóló szervezeteket be kell zárni; a Stop Soros törvénycsomagjukról.

    „Eörsi István már nagy betegen, egy közös pervesztés után arra a kérdésre, hogy van-e ennek így értelme, azt írta sms-ben, mert számítógéphez már nem volt ereje odaülni: »Zoli, munkánk jellegéből adódik, hogy a praktikus eredmények nem befolyásolhatnak minket.«”

  • 2018.04.szám Mozgó Világ, Turczi István: Ki messze megy
    Eörsi István, kettős szereposztásban

    Vers.

  • 2018.05.20. yuhar.hu, Eörsi István, Mileta Đonović
    Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. szeptember 13.

    A műsor tartalmából: Sava Babić: Eörsi István (Lantos László fordítása)

    Eörsi István: A tréfa (novella). Fotó (Rajk László, Petri György, Konrád György, Eörsi István).


    A szerbhorvát nyelven megjelenő szabadkai Rukovet folyóirat Eörsi István munkásságát bemutató tematikus számot jelentetett meg. 


  • 2018.05.szám 2000, Lengyel László: Hazabüszkeségről

    Cseres Tibor (az Írószövetség elnöke) és Eörsi István beszélgetése 1987-ben.

    Előzmény:

    • Népszava, 1995.03.14. Gumibotok és igazoltatások
    • Beszélő 1988.23.szám (Szamizdat – 1988/1.), E.I.: Rendőrfutamok / A világosság udvarában
    • Népszava, 2008.12.24. Megkérdeztük: gondolta volna, hogy 1988 lesz az utolsó pártállami év? Milyen emlékei fűzik hozzá?

  • 2018.05.szám Filmvilág, Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet
    Cinéma ’68
    ’68 lázadói

    Esszé. A ’68-as események hatása a filmművészetre. Godard Week-end című filmje.

    „Eörsi írja: e film témája a civilizáció vége. »Vígjáték« – mondja, majd kedves Dürrenmattját idézi: »Egy történetet akkor gondolunk végig rendesen, ha lehetőségei közül a legrosszabb következik be«. A következetesen végiggondolt polgári világ vége a kannibalizmus. A társadalomból kivonulás nem megszentelt remetelét, aszkéta elvonulás, Zen, de paleolit-evolutioner-hobbesiánus létezés, persze, hogy a fitt és a kurva él túl, mindenki harcol mindenkivel, mindenki megeszi a szomszédját, férjét, gyermekét, még ha édes is a húsa. Pangloss és Candide visszafelé vándorol, ennyi tömegbaleset a világon nincs, a Week-end Eörsi István szerint »kalandfilm-paródia a köznapi létezés és a disztópia közötti senkiföldjén (...) A vásznon nem jelenik meg eszmény, de minden pillanatban érzem, mit kell választanom: a nem-gondolkodókkal szemben a gondolkodást, a nem-nevetőkkel szemben a nevetést, a közönyösökkel szemben a kétségbeesést vagy dühöt, a rossz állításokkal szemben a tagadást, és azt az örömöt, amit a ráció érez, miközben megmunkálja az akármilyen anyagot.«”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1978.05.01. (3.szám) E.I.: A civilizáció vége. Godard: Weekend

  • 2018.05.szám Korunk, Deréky Pál: Szakirodalom felnőtt olvasók számára

    Hippik, protesztmozgalmak, 1968. A bajorországi Magyar Gimnáziumban (Ungarisches Gymnasium Burg Kastl) töltött évekről, az ott tanuló diákokról, a művelődés lehetőségeiről, lázadásaikról. Kedvenc könyveikről, eszméikről, a kábítószerekről, a magyar kultúrával való kapcsolatukról. Eörsi István említése.

  • 2018.06.13. belsokozles.hu (Klubrádió), Marton Éva: 184. adás: Eörsi Istvánról

    Vendég: Eörsi László, Saád Katalin. Közreműködött: Valcz Péter. Műsorvezető: Marton Éva. Szerkesztő: Pályi Márk. Eörsi István szerzői és közéleti életművének felidézése.

    Kapcsolódó cikk:

    • pilpul.net, 2014.06.29. Marton Éva: Elmondom az életedet albérletekben


    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

  • 2018.06.20. nyugatijelen.com, Csillag E.: Lázasan készülnek a testvérvárosi produkcióra

    Az Aradi Kamaraszínház Tom Stoppard vígjátékát, a Rosencrantz és Guildenstern halott című darabját fogják bemutatni a Gyulai Várszínházban a Shakespeare Fesztivál keretén belül. A darabot Vas István, Eörsi István és Nótáros Lajos fordította.

  • 2018.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Gadó Gábor: Kiből lehet hajléktalan?

    Az Alaptörvényt módosító törvényjavaslatról.

    „Ha tehetné, itt ülne a laptopja előtt, és szétnézve e nevetségesen kisszerű világban, cikket írna arról, hogy a kormány miként alakítja »nappali melegedővé« a Magyar Tudományos Akadémia egykor méltóságot és tekintélyt sugárzó épületét. Eörsi nem mulasztaná el megjegyezni, hogy a szabadság illúziója olykor áldozatot követel tőlünk, és a nyilvánosan megalázott akadémiai vezetőség jobban tenné, ha magától távozna, nem várva meg, amíg azt a rezsim valamelyik tisztviselője parancsba adja.”

  • 2018.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: Kik érted haltak...

    Hatvan évvel ezelőtt, kora hajnalban végezték ki a Nagy Imre-per halálra ítélt vádlottjait; Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót. A kivégzés utáni események, az áldozatok titkos sírhelyekbe temetése. A rendszerváltás utáni kihantolás, majd az újratemetés. Később megkezdődött a harc 56 örökségéért, ami azóta egyre inkább eldurvult. Támadást indítottak a forradalom még élő, baloldali vezetői ellen (Eörsi István, Litván György, Vásárhelyi Miklós stb.). Az MTV újratemetésről szóló dokumentumfilmjében Orbán Viktor lett a főszereplő. A Pruck Pál – Dózsa László-ügy. A Schmidt Mária – Eörsi-per. 

  • 2018.06.szám Ellenfény, Sándor L. István: „Miért van az ember?”

    1977. december 10-én szombaton mutatta be a Lőrinc pap téri pincehelyiségben a STÚDIÓ „K" a WOYZECKet. Az előadás nemcsak az együttes életében, hanem a hazai Büchner- (és Woyzeck-)játszás történetében is fontos fordulópont. Sőt a magyar színházművészet egészében is kiemelkedő esemény. Részlet az elemzésből, Idézet Eörsi korabeli kritikájából.

    Előzmény:

    • Színház 1978.05.szám Eörsi István: Woyzeck egy pincében 

  • 2018.06.szám Kalligram, Ayhan Gökhan: „Nem műfajt teremtett, hanem azt mondta el, aminek megélte a világot”
    Ayhan Gökhan beszélgetése Gáli Józsefről Pályi Márkkal

    Beszélgetés a méltatlanul elfeledett szerzőről, Gáli Józsefről.

    „Három Pista volt a legjobb barátja: Angyal István, akit 1958-ban kivégeztek, Csurka István és Eörsi István.”

  • 2018.06.szám Mozgó Világ, Szelényi Iván: Társadalomtudomány három „rendszerben”

    Tanulmány. A Wesley János Lelkészképző Főiskolán 2018. április 4-én elhangzott előadás szerkesztett változata.

    Alcímek: Bevezető megjegyzések a rendszerekről, rendszerváltásról és politikai rezsimekről – Társadalomkutatás a kádári paternalista rendszerben – A társadalomkutatás kihívásai a kvázi liberális demokrácia korszakában – Lehetséges-e (teleologikusan vagy immanensen) kritikai társadalomkutatás illiberális rezsimekben?

    „A másik ilyen nagy házibuli-szervező a már korábban szabadult Eörsi Pista volt. Akkoriban Szecskő Tamással is barátkoztam, többször elhurcoltam magammal Eörsi bulijaira, aki így mutatott be minket: íme, itt vannak a »hófehérkék«. Mi voltunk azok a társaságban, akik nem ültünk.”

  • 2018.07–08. szám Criticai Lapok, Turbuly Lilla: EZ MÉG EGY SZABAD ORSZÁG?
    John Kander-Fred Ebb: Kabaré
    Miskolci Nemzeti Színház

    Színikritika a Miskolci Nemzeti Színház előadásáról. Rendező: Mohácsi János, fordító: Mohácsi István, dalszövegek: Mohácsi János és Eörsi István. Fotók

  • 2018.07–08.szám Kortárs, Gábor Sámuel: Egy túlélő számvetése
    Márványi Judit: Kapaszkodók

    Könyvkritika. Márványi Judit Kapaszkodók című kötete esszéket és visszaemlékezéseket tartalmaz.

    „Ezeken keresztül szól magyar irodalomról (Nemes Nagy Ágnes költészetéről, Szép Ernő prózájáról), magyar írókról (Eörsi Istvánról, Mándy Ivánról), a Kádár-kor kiadói gyakorlatáról, az 1940-es évek magyar történelméről (nyilas hatalomátvétel, Pest felszabadulása, háború utáni időszak), zsidóság és magyarság kapcsolatáról (Bibó István nyomán).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2018.08.04. Magyar Idők, Alexa Károly: A padisah sátra
    Hol a helye Esterházy Péternek és életművének?

    Esterházy Péterről, kultuszáról, hozzá fűződő viszonyáról. A napokban megjelent Esterházy Péter: Az olvasó országa című kötetről, amely Esterházy 2003 és 2016 közötti cikkeinek gyűjteményét tartalmazza. A könyv megjelentetésének szándékáról.

    „…egyike lett azoknak, akik a rendszerváltozás során nem azonosultak az elemi, a nyilvánvaló, a politikailag artikulálható nemzeti érdekekkel, az itthoni ízlésvilággal és mitológiával, a hitet sugalló, bár gyakran ködös jövőképpel. […] Esterházy céltáblája mindig ugyanaz, mindig a »nemzeti oldal« […] teret kapnak Eörsi István étkezési szokásai...”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.