EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2012.03.17. hirszerzo.hu, Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Az Orbán-kormány kultúrharca Németországgal. A frankfurti zsarnokság című 1999-es Csurka-tanulmányra is reagál Eörsi a Die Zeit-ben. A NKÖM a 2000-es freiburgi német – magyar írótalálkozón nem fedezi Eörsi István útiköltségét. Németországban nincs zsidókérdés. A magyarországi romaellenességről.

    „Magyarország glóriáját és nimbuszát politikai értelemben a vasfüggöny-bontó, reformkommunista Horn Gyula alapozta meg. Kulturális értelemben pedig a liberalizmus irodalmi vonulata: Eörsi, Spiró, Nádas, Konrád, Esterházy, Kertész Imre.”

    Reagálás:

    • Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók
    • Új Magyar Szó, 2012.03.23–25. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.

  • 2012.03.22. (12.szám) Heti Válasz, Borókai Gábor: Kurzuslovagozók

    Borókai idézi a Népszabadság első oldalas jegyzetét, amely a Kossuth- és Széchenyi-díjazottak kihirdetése után jelent meg. A jegyzetíró szerint szégyelniük kell magukat azoknak, akik március 15-e tiszteletére magas állami kitüntetést vettek át az ország jelenlegi vezetőitől. Így pl. Csoóri Sándornak, Vizi E. Szilveszternek és Vukán Györgynek.

    „Most alig két év elteltével hiányolják a jólétet, és azt játsszák, hogy 2012 Magyarországán a Fidesszel és kurzuslovagjaival szemben kell szabadságharcot folytatniuk. Nekik, az európaiaknak. A függetleneknek. A minőségnek.”

    Szemezgetés a különböző sajtótermékekben megjelent mondatokból – díjazottaktól és újságíróktól.

    Előzmény:

    • hirszerzo.hu (hvg.hu), 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság (és az itt felsorolt cikkek)
    • Új Magyar Szó, 2012.03.23–25. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

  • 2012.03.22. 168ora.hu, Koltai Tamás: Ünneprontás

    Publicisztika. Uszítás március 15-én a liberalizmus és Európa ellen.

    "A lengyel szolidaritást éltetni március 15-én [...] a megtévesztő ostobaság csúcsa." A Milla-tüntetés. Jónás Pál és a szabadság kérdése.

  • 2012.03.23–25. Új Magyar Szó, Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    A Népszabadság és a Hírszerző sajtószemléje. Eörsi István többszöri említése a kultúrharccal, az egykori – Die Zeitben megjelent interjúval – a freiburgi német-magyar írótalálkozóval kapcsolaban.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 2000.08.10. E.I.: Választ tervezek Freiburgba (és az itt felsorolt cikkek)
    • hirszerzo.hu, 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?
    • Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.


  • 2012.03.26. litera.hu, Szőnyei Tamás: Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956–1990

    Részletek Szőnyei Tamás kötetéből, a cigány írók, értelmiségiek megfigyeléséről szóló fejezetből. Ügynöki („Radóczi Bertalan” = Varga Rudolf rendező, „Babics Károly” = Akác István költő és „Ipoly” = Utry Attila, író), jelentések Eörsi Istvánról.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2012.03.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Madarakhoz szól

    (Jegyzet a költészet napja alkalmából. Eörsi definíciója a jó versről.)

  • 2012.03.szám Létünk, Szabó Tibor: A magyar politizálási technika és történeti gyökerei

    Részlet a Válság, kommunikáció és etikai válaszok című előadásból, mely a Pannon Egyetemen 2012. június 1-jén, Veszprémben rendezett nemzetközi tudományos konferencián hangzott el. Van-e határozott stílusa a magyar politikai technikának, vagy olyan, mint akármelyik európai? A jelenlegi pénzügyi-gazdasági-politikai válságot elemezve, láthatjuk, hogy a magyar identitás, erkölcs és politikai kultúra közel áll egymáshoz kapcsolódik a politikai kommunikációhoz. Ha a magyar politikai elit kommunikációját elemezzük, azt látjuk, hogy közvetlenül az 1989-es rendszerváltás után a magyar politika jellegzetes vonása az emberek és az elit szétválasztása, a hatalom erős koncentrációra való törekvése volt. Rendkívüli eseményeken (például a lakiteleki találkozón, a kerekasztal-beszélgetéseken, a Bibó Emlékkönyv) a konszenzus néhány mozzanata figyelhető meg. Eörsi István említése a Bibó Emlékkönyvvel kapcsolatban.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2012.03.szám Literatura, Kappanyos András: Eco, a fordítás és mi

    Tanulmány Umberto Eco fordítástudományi munkássáról. Vajon az újrafordítás egyenlő az újraértelmezéssel? A szerző egy fordítás-módszertani javaslatával száll vitába.

    „Amikor 1989-ben (Eörsi István átiratában) lódenkabátos, svájcisapkás színészekkel, egyértelmű 1956-os reminiszcenciákkal állították színpadra, az nyilvánvalóan olyan konkretizáció volt, amelyet maga az eredeti szerző nem sejthetett, a szöveg mégis hordozta ezt a lehetőséget (fontos megjegyezni, hogy Eörsi változata nem lépi túl a dramaturgiai munka szokásos kereteit, nem importál szövegszerű referenciákat, a személy- és helyneveket, a történet lefutását változatlanul megőrzi.”

    Előzmény:

    • Színnház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra

    Kapcsolódó cikk:

    • Film Színház Muzsika, 1989.09.16. (37.szám) E.I.: A második nekifutás

  • 2012.04.08.mixonline.hu, M. A.: Ördögfiókák és tündérek koncertje

    (Malek Andrea és Korpás Éva lemezbemutató koncertajánlója. Lackfi János, Nemes Nagy Ágnes, Bella István, Varró Dániel, Kovács András Ferenc, Eörsi István és Ranschburg Jenő verseinek megzenésítése.)

  • 2012.04.12. (86.szám) Somogyi Hírlap, Vas András: SZÁZEZER VERS EGY ÉLETRAJZ

    Tudósítás a Költészet Napja megünnepléséről Kaposváron. Szula László a megyei börtönben a verskommandó után bent maradt beszélgetni a fogvatartottakkal.

    „Hamar kiderült, az érdeklődés minden reményt felülmúlt, egy-egy verssor, -részlet sokaknak eszébe jutott, s ezekre Szula László saját repertoárjából felelt. Melyből Eörsi István Bugyi a szélben című műve annyira megtetszett egy háromszoros visszaesőnek, hogy alig két perc alatt nemcsak bebiflázta, de elő is adta az őröknek...”

    • A vers megjelent Eörsi István Változatok egy közhelyre és A Kalap és a villamos című köteteiben. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi versének a címét.

  • 2012.04.16.kotvefuzve.postr.hu, vargabetti: Undorító dolgokkal van tele a levéltár

    (Részlet. Interjú Szőnyei Tamással Titkos írás című könyvéről, az egykori ügynökökről. Tar Sándor ügynökmúltja. Eörsi javaslata.)

  • 2012.04.18.poet.hu, narnia: Eörsi-önéletrajz

    (Részlet.)

  • 2012.04.30.boell.de, Wolfgang Klotz: Ungarn verstehen?

  • 2012.04.szám (tél) Eső, Saád Katalin: Gyónástitok

    Családja történetéről írt regényéről, megírásának okairól. Pilinszkyről, Nádas Péterről, az antiszemitizmusról, apja múltjáról, akinek cikkére hiába keres mentséget. Idézet Márai Sándortól. A magyaroknak nincsen bűntudatuk a második világháborúban játszott szerepük miatt – szemben a nyugatnémetekkel. Ezért is akarja megírni könyvét.

    „Kora gyerekkoromtól zavarba ejtett az antiszemitizmus, és rossz érzéseket keltett bennem, de sosem tudtam eldönteni, hogy vajon a családom antiszemita vagy sem. Viszont szüntelenül foglalkoztatott ez a társadalmi kórság, s Eörsi Istvánnal kötött házasságomnak is ez lehetett a fő indítéka. Le akartam tenni a voksot. […] Abban, hogy a családregénybe belekezdtem, nagy szerepe volt Eörsi inspirációinak. Nagyra becsülte édesapámat. Főleg azért, mert öregkora ellenére is sok időt töltött az írógép előtt. István szemében ez már önmagában erénynek számított. […] Kétezer táján valaki névtelen levélben elküldte Istvánnak apám egyik színikritikájának fénymásolatát. A cikk 1944. június 22-én jelent meg Az ország című fajvédő hetilapban. A fénymásolat a Széchényi Könyvtárban készült. Az ismeretlen piros tollal aláhuzigálta a számára bántó mondatokat. István nyomban xeroxoztatott belőle, és postázta nekem Nagyrévre azzal az észrevétellel, hogy az aláhúzások nem tőle valók. Apám iránti tisztelete egyik percről a másikra összeroskadt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eső, 2000.04.szám (tél) Valachi Anna: Tükör által világosan
    • Eső, 2003.03.szám (ősz) Saád Katalin: Érettségi találkozó
    • Eső, 2006.04.szám (tél) Saád Katalin: Történelmi papírlapok
    • Eső, 2010.03.szám (ősz) Jenei Gyula: Egy családregény hálójában

  • 2012.05.08. galamus.hu, Német honlap Orbánról: minek érvelne, ha övé a hatalom?

    „A Heinrich Böll nevét viselő »zöld politikai alapítvány« honlapján Magyarországot megérteni? címmel közölte Wolfgang Klotz írását.”

    Kritika. Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásának formájáról. Neki jár a hatalom, „hogy történelmi küldetését teljesítse. […] hogy megmentse Magyarországot és Európát a baloldali és liberális dekadenciától.”

    Grespik László (Orbán első kormányának államtitkára) a magyar nép kiválasztottságáról. Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra panaszkodott, hogy a külföld nem érti Magyarországot, szerinte ez „diszkurzív deficit”. Schöpflin nem ad választ arra, hogy miért nevezték ki a rasszista Grespiket államtitkárnak.

    „Úgy tűnik, senki nem veszi észre, hogy a magyar kormányt érő támadások nem csupán a Fidesz, hanem a jobboldali radikális párt, a Jobbik jelentős megerősödéséhez járulnak hozzá…”

    Orbán interjúja a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban a szerző szerint „balkáni”. „Orbán a Nyugat megmentéséért küzd – a nyugatiak többsége ellenében. […] A baloldali nemzetek »jellem és ambíció nélküli nemzetek«, és mivel ilyenek, »nem tudják naggyá tenni az európai közösséget« […] »Szívesen könyvelném el a baloldal megsemmisítését saját sikeremként.«” A kormánypártok nem szavazták meg a magyar titkosszolgálati akták nyilvánosságra hozását, ugyanakkor emléknappal ünneplik a kommunizmus áldozatait. „Arról van szó, hogy biztosak lehetünk-e abban, hogy nem fogja felhasználni a népnemzeti toposzt, amikor ez szükségesnek bizonyul a hatalom megőrzéséhez.”

    Orbán Soros ösztöndíjáról. Eörsi, Kertész a gulyáskommunizmusról.

  • 2012.05.21. (118.szám) Somogyi Hírlap, Balassa T.: Eörsi-kutatások a Corvin köztől az 56/06-ig
    A színház Kaposvár-jelenségei

    Beszélgetés Eörsi Lászlóval, aki a Kádár-korszak aczéli kultúrpolitikája és a kaposvári színház alkotói szabadsága közötti összefüggést vizsgálja, és a közelmúltat is feldolgozza Schwajda haláláig. Erről ír könyvet. (Megbombáztuk Kaposvárt címmel – megjelent 2013-ban) Eörsi István említése. A legendás darabok – fogadtatásuk.

    Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2009.01.02. (1.szám) Eörsi László: Az aczéli kultúrpolitika és a kaposvári Csiky Gergely Színház
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőbe beírja a kötet címét.

  • 2012.05.26. Magyar Hírlap, Megkérdeztük hogyan emlékezik a Kádár-korra a történész, a baloldali politikus a forradalmár és a megtorlás halálraítéltje

    Akik válaszolnak: Bíró Zoltán irodalomtörténész, M. Kiss Sándor történész, Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, Regéczy-Nagy László, a TIB elnöke és Wittner Mária szabadságharcos, 1956-os halálraítélt.

    „M. Kiss Sándor történész: Kádár János egy diktatúra első embere volt. 1956-ot látványos, brutális terror követte, 1963-tól pedig a megnyomorított társadalmat egy kis lélegzethez juttatták. El is kezdett lélegezni, de ez az állapot a csenddel párosult. Aztán a Kádár-rendszer második felében jött az a nemzedék – Csoóri Sándoré, Mészöly Miklósé, Csurka Istváné, Eörsi Istváné –, amely sokféle szellemi irányzatot jelenített meg, viszont ’56-ot újra a köztudat részévé tette.”

  • 2012.05.szám (május) Kapu, Tóbiás Áron: Irodalom – hátulnézetből
    2242 oldal titkos írás

    Szőnyei Tamás Titkos írás 1956-1990 (alcím: Állambiztonsági szolgálat és az irodalmi élet) című kötetéről, az azt megelőző különböző szerzők műveiről, a kötetben megjelenő történetekről, személyekről – besúgókról és besúgottakról. Sziklai Barna fedőnevű ügynök (Szekeres László irodalomtörténész) jelentett Vezér Erzsébetről, Tóbiás Áronról, Eörsi Istvánról, Horgas Béláról, Levendel Júliáról és Kenedi Jánosról. Sziklai beszámolója Illyés Gyula temetéséről.

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2012.05.szám Jelenkor, Sz. Koncz István: A veszedelmes oxigén
    Beszélgetés Hegedűs Attilával

    Részlet. Beszélgetés Hegedűs Attila költővel. Hobbija a dedikált köteteket gyűjtése. Gyűjteményében megtalálható Eörsi István dedikált könyve is. 

  • 2012.06.01. (2.szám) Parnasszus, András Sándor: Emlékezzünk régiekről

    Emlékek Gömöri Györgyről. Eörsi István említése.

  • 2012.06.01. (2.szám) Parnasszus, Márton László: Pillanatképek Gömöri Györggyel

    Emlékek, történetek Gömöri Györgyről. Eörsi István említése. Fotó: Medveczky Jenő képe a húszéves Gömöri Györgyről

  • 2012.06.07.tiszatajonline.hu, MTI: KÖNYVHÉT - Édes hazám: kortárs közéleti versantológia a Magvetőtől

    (Beszámoló a kötetbemutatóról. Rockenbauer Zoltán szerint "a katolikus közösség érzékenyen reagált Petri György Apokrifjára, illetve Eörsi István Látogatás /helyesen: Látogatás előtt) című, II. János Pál pápa 1991-es magyarországi útja előtt írt versére is.")
    Az antológia adatait megtalálhatják a honlapon Eörsi István/Antológiák, társszerző, -fordító c. résznél.

    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

  • 2012.06.08. kultura.hu, MTI: Édes hazám: kortárs közéleti versantológia a Magvetőtől

    Könyvkritika az Édes hazám. Kortárs közéleti versek című kötetről. Összeállította Bárány Tibor. Az antológiában szerepel Eörsi István is (213.o. E.I.: Kérdés barátaimnak – 218. o. E.I.: Beteljesült próféciák korában.)

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ÉDES HAZÁM. 

  • 2012.06.09. prae.hu, Nagy Márta: A közéleti költészet reneszánsza

    Turi Tímea beszélgetése Bárány Tiborral, az Édes hazám című versantológia szerkesztőjével, Rockenbauer Zoltánnal és Bozóky Andrással a Rózsavölgyi Szalonban, az Ünnepi Könyvhét keretében. Eörsi István Látogatás előtt című verséről. Az antológiában szerepel Eörsi István is (213.o. E.I.: Kérdés barátaimnak – 218. o. E.I.: Beteljesült próféciák korában.)

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ÉDES HAZÁM. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.