EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.03.26. Népszabadság, Koltai Tamás: Népszínháznak hazudott blöff

    A József Attila Színház feloszlatása.

    „Eörsi 1979-es iróniája, amellyel az Aczél-kultúrpolitikát támadta, szó szerint érvényes ma is: »Milyen ismerősen cseng ez a szöveg: jó vizű honi kútjainkat néhány fránya külföldmajmoló mérgezi meg, hozza az idegen módit, a beteges dekadenciát, és (…) terrorizálja a túlnyomó többséget, a közízlést, a közvéleményt.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1979.09.szám E.I.: Népszínház és avantgardizmus
    • Új Látóhatár, 1984.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása
    • Magyar Tudomány, 1992.01. szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon

  • 2011.03.31. Népszabadság Online, Nóvé Béla: Cenzúraviták 1.
    a 80-as évek Magyarországán

    A nyilvánosságért folyó harcról, az ideologikus vitákról, melyek mindig is demokráciatesztek maradnak. A régi szamizdatos írások még ma is viták tárgyát képezik. Kis magyar szamizdattörténet. A „létező szocializmus” nem létező cenzorai. A „bársony börtön” – kívülről, belülről. Az Európai Kulturális Fórum 1985 őszén Budapesten. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 2011.03.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták 1.
    • Kritika, 2011.04.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 2.
    • Forrás, 2015.05.szám Füzi László: Elakadások

  • 2011.03.szám Korunk, Zsigmond Júlia: Négy – vagy több – az egyben
    Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok

    Recenzió Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok című kötetéről.

    „A második kritikatömböt formailag köszöntők és irodalmi nekrológok alkotják: Réz Pál, Kertész Imre, Bodor Ádám, Heller Ágnes, Konrád György, Lengyel Péter kerek évfordulós ünneplése alkalmából, illetve Könczöl Csaba, Eörsi István, Sánta Ferenc, Tar Sándor halála kapcsán.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2011.03.szám Kritika, Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 1.

    Elemzés. A Demszky Gábor által1982-ben indított AB Független Kiadójánál jelentek meg többek között Faludy György, Konrád György, Eörsi István, Kis János, Haraszti Miklós és Dalos György művei.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2011.03.31. Nóvé Béla: Cenzúraviták 1. 80-as évek Magyarországán
    • Kritika, 2011.04.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 2.

    Reagálás:

    • Forrás, 2015.05.szám Füzi László: Elakadások

  • 2011.04.02. litera.hu, Pályi Márk: Harminc éve halt meg Gáli József

    Megemlékezés, pályakép. Fotók és grafikák Gáliról.

    „...három Pistában lehet megbízni – mondogatta –, az Angyalban, az Eörsiben, éééés… a Csurka Pistában.”

    Kapcsolódó anyagok:

    • Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében a Latrinában című Auschwitz-esszéje. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Beszélő, (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást – M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön – Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat
    • Beszélő (Folyóirat – november), 2005.11.szám E.I.: Halottak napján
    • Élet és Irodalom, 2011.10.28. (43.szám) Forgách András: Gáli József
    • Múlt és Jövő, 2020.01.szám Vajda Mihály: Címszavak egy önéletrajzi lexikonból

  • 2011.04.02. Népszabadság Online, Vágvölgyi B. András: Magyarország, nulla év

    A magyar film és a cenzúra. Eörsi István 1981-ben az Írószövetség kongresszusán egy kormányzati Cenzúrahivatal felállítását javasolta. E gondolat mai aktualitása.

    Fotó: Laboratóriumi állapotok – Tarr Béla filmtekercsek között

    „Aki ismerte Eörsit, az tudja, hogy rendíthetetlen ellenzéki, tőrőlmetszett demokrata és végtelenül ironikus ember volt, de itt nem viccelődésről volt szó: azt javasolta »ne írókat tiltsanak be, hanem műveket«”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Dalos György: Írók egymás közt (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2011.04.02.itime.hu, Előhívás - Beszélgetés Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című művéről
    (Irodalmi est a Nyitott Műhelyben.)

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2011.04.05. irodalmijelen.hu, Onagy Zoltán: KÖLTŐ ÉS GURU
    (1926. június 3.–1997. április 5.)

    Egy Eörsi-interjú felidézése Ginsberggel. Ginsberg pályája. Fotók

    • Eörsi Ginsberg fordításköteteinek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • Eörsi Ginsberggel kapcsolatos versfordításait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Versfordítások résznél

  • 2011.04.06. litera.hu, Az Előhívásban: Eörsi István

    A Nyitott Műhely és a Litera közös szervezésében zajló beszélgetéssorozat fő témája az esszé. Április 6-án az Előhívás témája Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című műve. A beszélgetőtársak: Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György és Jánossy Lajos. Részlet a műből. Fotók

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2011.04.07. gyomaendrod.com, admin: Sokan voltak kíváncsiak a Komédiás Kör előadására

    Eörsi István: A műtét című darabjának bemutatója a Katona József Művelődési Központban. Rendezte és átdolgozta Hajdú László.

    • Eörsinek ez a drámája szerepel A fogadás. 18 dráma című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a dráma címét.

  • 2011.04.09. Magyar Hírlap, Rákh Géza: Giccs giccset nevel

    Beszélgetés Bucz Hunorral, a Térszínház igazgató-rendezőjével az ország szellemi állapotáról és a lehetséges jövőről. Eörsi István említése.

  • 2011.04.12. (85.szám) Somogyi Hírlap, Vas A.: A színházban kiderült, a költészet bárki számára lehet eseménydús, pörgő és magával ragadó, ha megfelelő a tálalás

    Tudósítás a kaposvári Csiky Gergely Színház versnapjáról.

    „BUGYI, ÉRTED, bugyi! – zuhant ki egy közgázos diák az ajtón röhögve, amikor Szula László befejezte Eörsi István Bugyi a szélben című versét. Ebben az esetben nem állt meg az utolsó sor: forma van, nincs tartalom...”

    • A vers megjelent Eörsi István Változatok egy közhelyre és A Kalap és a villamos című köteteiben. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi versének a címét.

  • 2011.04.12. Petőfi Népe, Gyémánt minősítés a Kadásokknak a diákszínjátszó fesztiválon

    Rövid tudósítás a SZAKE-ART(C) Országos Diákszínjátszó Fesztiválról. Eörsi István említése.

  • 2011.04.15. 168ora.hu, Rózsa Mihály: Soha nem adom fel az SZDSZ-t

    Olvasói levél. Gondolatok régi fényképek nézegetése közben.

  • 2011.04.18.szdszonline.szdsz.hu, Madarász Edit: Az SZDSZ név karaktergyilkosság áldozatává vált

    (Interjú Eörsi Lászlóval. Édesapja és bátyja elvesztése, emlékképek a gyerekkorból. Munkáiról, `56 megünnepléséről, az SZDSZ-ről.)

  • 2011.04.21. malicious.blog.hirszerzo.hu, Köztársaság tér

    A Köztársaság teret II. János Pál pápa térre szándékoznak átnevezni. Ennek kapcsán a szerző idézi Eörsi István Látogatás előtt című versét.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2011.04.22. (16.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Kaszárnyát nem választunk

    Tárca. Egyetemi éveiről, tanáráról, Szalai Sándorról, Mérei Ferencről, letartóztatásukról. Hollós Ervinről, aki Eörsit az ifjúsági mozgalom lapjától távolított el. Erki Editről, aki „Hamvas Judit” néven jelentett a belügynek.

    „1956 forradalmi napjaiban Eörsi István a Parlament épületében találkozott a borotválatlan és rettegő Hollós Ervinnel, aki azt kérdezte, hogy mikor sikerülhet megállítani a felkelt népet, nektek, mondta Hollós, akik lázítjátok ezt a népet? A provokációra mindig hajlamos Eörsi persze diadalmasan válaszolta, hogy soha. […] Börtönévei után Eörsi István találkozott Hollós Ervinnel az utcán. A szemébe nevetett. S az alábbi bökverset írta.

    Szeretnék olyan lenni végre, / aki maga is lapot oszt - / csak abba a kövérkésbe / kellene belerúgni most.”

  • 2011.04.23. Magyar Nemzet, Török László: Heller Ágnes: Szégyellem magam most is
    A filozófus állítja, férjének akart segíteni, amikor hűségnyilatkozatot írt az MSZMP-nek • „Nem nagyot hazudtam, csak kicsit”

    Beszélgetés Heller Ágnessel az 1959-ben MSZMP KB-nak írt levélről, amit neki tulajdonítanak, de nem ő írta, csupán egy oldalt, az ötoldalas szövegből. Hermann István – akkori férje – miért egészítette ki azt a szöveget, amit elküldtek az MSZMP-nek? Ezzel kapcsolatos vitáik Hermannal.

    „Hankiss Ágnes kisasszony a levéltárban megtalálhatta volna azokat az iratokat is, amelyek igazolják, hogy védelmi tanúnak jelentkeztem elítéltek ügyében, hogy Krassó György és Eörsi István mellett tanúskodtam a nyolcvanas években.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap online 2011.04.21. „Heller helyeselte a véres megtorlást” – Nincs a rendszerünkben

  • 2011.04.28. kuruc.info, Siklósi András: II. János Pál fölmutatta az élő Istent

    Egy 2005-ös tanulmány kibővítése II. János Pál pápáról boldoggá avatása előtt. Összehasonlítás elődje pályafutásával. Karol Wojtyla életútjának állomásai. II. János Pál szellemi-lelki öröksége. Kapcsolata a magyarsággal. Az új pápa és az egyház jövője. Kiegészítő megjegyzések az elmúlt 6 év tükrében.

    „A pontos, objektív »látlelethez« persze az is hozzátartozik, hogy a mi kákabélű, posztbolsi-internacion(al)ista élősködőink sem kényeztették el a Szentatyát. Gondoljunk csak a »Cápalátogatás« c. förmedvényre, valamint Eörsi István, Petri György hasonszőrű irományaira, Kóserné Kovács Magda becsületsértő kijelentésére (a Vatikán »lenyúlja« a fél világot!) és egyéb övön aluli ütésekre, mocskolódásokra (Heti Hentes, se Élet se Irodalom stb.).

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a CÁPALÁTOGATÁS szót.

  • 2011.04.kommentar.info.hu, Eőry Áron: Nem "dikció", "akció" kell. Egy katolikus sajtócézár harcai

    (Részlet. A Bangha Béla SJ emlékezete című kötetről. Bangha Béla halálos betegségét egy költői levelében "a halálos ölelőnek", "Leukaemia asszonynak" nevezi, ahogy Eörsi István 2005-ben Leukémia kisasszonynak.)

  • 2011.04.szám Kritika, Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 2.

    Elemzés. A Helsinki Kulturális Fórum és az „Ellenfórum” Eörsi István lakásán; Haraszti Miklós éles bírálata, Konrád György esszéje. Idézetek a felszólalók mondataiból. A nyugati sajtó visszhangja. A következményekről: 1986. március 15-én „kis lánchídi csata”. A „repülő egyetemek”. Szabó Miklós az akadémiai kutatóintézetekről. Bence György, Szilágyi Sándor és Kőszeg Ferenc írásai. A nemzeti klasszikusok cenzúrázása; védelmezői. Szörényi László fedőneve: „delphinológia”. Az írószövetségi közgyűlések vitáin a lapok elleni támadások. A Mozgó Világ szerkesztőségének 1983. őszi leváltása. Az első és utolsó pártállami sajtótörvény. Írószövetségi rebelliók – Konrád György – Eörsi a nyílt cenzúra bevezetését javasolta. „Az egyedüli reakció az Élet és Irodalom főszerkesztőjének, Jovánovics Miklósnak egy cinikus közbeszólása volt, aki készségét jelezte, hogy Eörsi írásai felett továbbra is ellátja a cenzori teendőket.” Az írók szerepe az 1956-os forradalom előtt, alatt és után.

    Előzmény:

    • Kritika, 2011.03.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták 1
    • Népszabadság Online, 2011.03.31. Nóvé Béla: Cenzúraviták 1. a 80-as évek Magyarországán

    Reagálás:

    • Forrás, 2015.05.szám Füzi László: Elakadások

  • 2011.04.szám Magyar Tudomány, Tasnádi Edit: A török irodalom Magyarországon

    Magyarok és törökök egymás szemével. Identitások – ön- és ellenségképek – az elfogadástól a rokonszenvig.

    „Aziz Nesin egyfelvonásosaiból Balázs Judit/Eörsi István fordításában jelent meg egy karcsú kötet: Csinálj valamit, Met (1984); török színművekkel azonban nemcsak nyomtatásban, hanem színpadon, illetve rádióra alkalmazva is találkozhatott a magyar közönség.”

    • A könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2011.04.szám Múlt és Jövő, Kőbányai János: Régi-új antiszemitizmus Magyarországon a második intifáda tükrében

    Esszé, melyet Kőbányai Smuel Trigano francia zsidó filozófus felkérésére írt egy antológiába. Az európai „új antiszemitizmus” feltámadása. A cigányság integrálásának konfliktusai. A zsidóság helyzete Magyarországon a II. világháború alatt és után, kivándorlások, az ÁVH, a Terror Háza, a Holokauszt Múzeum felállításának terve. 1989 után „zsidó reneszánsz”, harc a politikai, gazdasági és kulturális hatalomért. Kertész Imre Nobel-díja. Az izraeli—palesztin konfliktus magyar recepciója. Tudósításai Izraelből, melyeket sokszor nem közöltek le, éppen a zsidó származásúak utasították el. Kertész szolidaritása Izraellel.

    „… a magyar szellemi élet egyik hangadó figurája (Eörsi István költő, publicista, műfordító, holokauszt-túlélő) mint taknyos kisgyereket térdepeltette borsóra érte, miközben a gyilkos Izrael összes sztereotípiáját a fejére olvasta. Dicséretére legyen mondva, ebben az időközben berobbant Nobel-díja sem zavarta, s Kertész újabb nyilatkozata egy arab világot érintő ügyben, nevezetesen, hogy támogatta Bush iraki háborúját, s emlékezni merészelt arra, hogy amerikai katonák szabadították fel Buchenwaldban, sőt erre magát Schröder kancellárt személyesen is emlékeztette a német néppel egyetemben) arra késztette Eörsit, hogy ezúttal azt az időközben trendivé és eurokonform közbeszéddé érett érvelést is felsorakoztassa, nevezetesen »a zsidók ugyanazt csinálják, amit a nácik velük szemben követtek el«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.10.31. (44.szám) E.I.: Csontvázak és München
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Élet és Irodalom, 2002.05.03. (18.szám) Kertész Imre: „Jeruzsálem, Jeruzsálem” – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) E.I.: A túlélés öröksége
    • Élet és Irodalom, 2002.08.09. (32.szám) Bruck András: A védhetetlen védelme
    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) Peremiczky Szilvia:Tohuvabohu
    • Élet és Irodalom, 2002.09.20. (38.szám) Bányai László: Amikor az áldozat a hóhérral szolidáris
    • Élet és Irodalom, 2002.09.27. (39.szám) E.I.: A túlélés öröksége II.
    • gondola.hu, 2002.10.15. Kocsis L. Mihály: A magyaroknak semmi sem jó?
    • Élet és Irodalom, 2003.10.10. (41.szám) Kertész Imre: Öröm és szorongás – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2003.11.07. (45.szám) Eörsi Mátyás: München és a csontvázak összefüggnek
    • Élet és Irodalom, 2003.11.14. (46.szám) Bruck András: Amiért a harc folyik
    • Magyar Hírlap, 2006.07.22. Vágvölgyi B. András: Csillag a Merkaván

  • 2011.04.Várad, Kőrössi P. József: Abortusztabletta

    (Részlet a prózából.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.