EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.06.20.commmunity.hu, coMMMunity: Eörsi 80

    (Emlékestet tartanak a Nyitott Műhelyben június 22-én Eörsi István 80.születésnapja alkalmából.)

  • 2011.06.20.mr1-kossuth.hu, Helyettem írták: a mikrofonnál Eörsi István

    (A Rádiószínház dokumentumműhelyének kétrészes műsora. Műsorajánló.)

  • 2011.06.22.h8.prae.hu, Eörsi 80 - Mit szólna ehhez Eörsi Pista?

    (A 80 éve született, és öt és fél éve elhunyt íróra, Eörsi Istvánra emlékeztek a Nyitott Műhelyben. Fotók a helyszínről és a múltból /Eörsi fejel Orbán Viktorral./.)

  • 2011.06.25. Népszabadság Online, Kőrössi P. József: Istent az ember nem tud választani
    Eörsi István és Konrád György beszélgetése

    Angyal Istvánról, Gáli Józsefről, a WC-be felakasztott Sztálin-képről, a „szaros kis kompromisszumok”-ról, amiket Angyal nem akart végigcsinálni a Kádár-rendszerben. Hogy írta alá Gáli 1976-ban a Charta szolidaritási nyilatkozatát. Vitái Lukáccsal a szocializmusról, drámai életinterjúja Lukáccsal. Ginsberg Kadish című verséről, fordításáról, barátságukról.

    Fotók: Eörsi István és Konrád György – Eörsi István és Orbán Viktor fejelnek Perőcsényben, 1989. június végén.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2011.06.25. Kőrössi P. József: Istent az ember nem tud választani

  • 2011.06.25. Népszabadság, Kőrössi P. József: Istent az ember nem tud választani
    Eörsi István és Konrád György beszélgetése 2005-ben

    Angyal Istvánról, Gáli Józsefről, a WC-be felakasztott Sztálin-képről, a „szaros kis kompromisszumok”-ról, amiket Angyal nem akart végigcsinálni a Kádár-rendszerben. Hogy írta alá Gáli 1976-ban a Charta szolidaritási nyilatkozatát. Vitái Lukáccsal a szocializmusról, drámai életinterjúja Lukáccsal. Ginsberg Kadish című verséről, fordításáról, barátságukról.

    Fotó: Eörsi István és Konrád György

    Bővebb változat:

    • Népszabadság Online, 2011.06.25. Kőrössi P. József: Istent az ember nem tud választani

  • 2011.06.27. kommunista.net, Phoenix: 2003-ban így láttam
    Az értelmiség megijedt saját magától

    Eörsi elvbarátai és bírálói szerint azzal, hogy a fiatalok „lelki igényének” nevezte a fasizmust, vérig sértette őket, és azzal vádolják, hogy a Fidesz malmára hajtja a vizet, ezért elhatárolódtak tőle.

    Előzmény: 

    • Népszabadság, 2002.05.02. E.I.: A fasizmus mint lelki igény
    • gondola.hu 2002.05.05. gondola-hírösszefoglaló
    • gondola.hu 2002.05.06. Kocsis L. Mihály: Egy (több) gondola bánt engemet
    • Magyar Nemzet, 2002.05.09. Haklik Norbert: Másfél millió fasiszta országa
    • Heti Válasz, 2002.05.10. (19.szám) Horkay Hörcher Ferenc: Mérgező szavak
    • Magyar Nemzet, 2002.05.11. Rózsa-Flores Eduardo: Amikor Eörsi István fasiszta fiatalokat látott
    • Magyar Nemzet, 2002.05.11. Kormos Valéria: Az utca népe
    • Népszabadság, 2002.05.14. Polyánszky T. Zoltán: Erős sarkítás
    • Népszabadság, 2002.05.16. Szalay Erzsébet: Hisztéria és baloldal
    • gondola.hu, 2002.05.16. A nap fontosabb publicisztikái
    • Népszabadság, 2002.05.16. Haskó László: A fasizmus erkölcsi kérdés
    • Népszabadság, 2002.05.16. Takács Géza: Eörsi Úr, olvassa Ön, amit ír?
    • Népszabadság, 2002.05.23. Dr. Kelemen András: Heavy metál – totálkampány?
    • Népszabadság, 2002.05.28. Dr. Nagy András: Vádlott és vádlók
    • Magyar Nemzet, 2002.05.30. Megyeri Dávid: "Szeretetüzenetek" a régi-új hatalomtól
    • Magyar Nemzet, 2002.05.30. Stefka István: A fasisztázás mint lelki igény
    • Magyar Nemzet, 2002.06.01. Kristóf Attila: Én nem tudom… ki a fasiszta…
    • Magyar Nemzet, 2002.06.04. Haklik Norbert: A nácizás koncepciója
    • Magyar Nemzet, 2002.06.17. Haklik Norbert: Látlelet a valódi határátlépőkről 
    • Népszabadság, 2002.06.29. Seres László: Polgárok határok nélkül
    • Magyar Nemzet, 2002.08.19. Haklik Norbert: A virtuális Kádár-kolbász
    • Magyar Nemzet, 2002.10.11. Kopasz Mária: ÁVH-s módszerek a rendőrségen. Tisztelt Szerkesztőség!
    • gondola.hu, 2002.12.02. gondola sorozat a kultúráról és szellemi életről – 9. stáció:Lövészárok-temetés, és fasizmus mint lelki igény
    • Beszélő (Folyóirat – április), 2003.04.szám Elek István: Mit csinál a kormány?
    • Magyar Nemzet, 2003.06.28. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Narancs, 2003.09.11. Gavra Gábor: Polgári körök váraljai országos találkozója
    • Magyar Nemzet, 2004.04.19. Achs Károly: Werber, Tóbiás és a holokauszt

    Kapcsolódó cikkek:

    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • figyelojehu, nolbog.hu, 2015.09.19. jehu (Gusztos István): Minek magunkat lassan ölni? / Nem jobb egyszerre megdögölni?
    • Magyar Idők, 2015.09.19. Berszán György: Értelmiségi terrorizmus szavakkal és képekkel



  • 2011.06.30. Magyar Hírlap, Szentmihályi Szabó Péter: Sarkosan fogalmazva
    Magyar Élet, 2011.07.21. Szentmihályi Szabó Péter: Sarkosan fogalmazva

    Hornyik Miklós: A széttagolt ország című kötetéről.

    „A legbátrabb azonban egy képzelt beszélgetés Eörsi Istvánnal (A tágra nyitott társadalom), ebből még idézni sem merek, annyira »kirekesztő«, de sajnos igaz.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2011.06.szám Alföld, Angyalosi Gergely: „Fellebbenteni a nyelv fátylát...”
    BERGSON ÉS ESTERHÁZY

    Részlet. Henri Bergson Esszé a tudat közvetlen adottságairól (magyar címe: Idő és szabadság) című művének egy mozzanatáról, az ifjú filozófus nyelvfelfogásáról, s ennek kapcsolatáról az emberi bensővel, valamint az irodalommal. Esterházy Péter Esti című művének egy fejezetéről. „középpontjában egy barát halálának és temetésének az elbeszélése áll. […] A »nagy bajról hírt adó« embernek a szeme a legárulkodóbb: »a szeméből eltűnt a tekintet«, írja, s erről a haldokló Eörsi István szeme jut eszébe. A csúfondárosság szökött el Eörsi tekintetéből, mert »a halálra nem ír az irónia«. A kiüresedett szem később újra előkerül, az elhunyt barát kapcsán, akinek szintén megváltozott a tekintete, miután elveszített egy fontos személyt (talán egy gyereket, ezt nem tudjuk meg).”

    • Esterházy Péter: Esti című kötetének adatait és az Eörsi Istvánról szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2011.06.szám Új Forrás, Bódi Lóránt: Művészeti és közösségi élet Petrigalla Pál szalonjában
    1959-1970

    Tanulmány Petrigalla Pál szalonjáról, életéről, a róla szóló ügynöki jelentésekről. A tanulmány eredetileg K. Horváth Zsolt által az ELTE BTK Kommunikáció MA szakán A szocialista Budapest Láthatatlan mintázata címmel tartott szemináriumára készült.

    „Jelen tanulmányban Petrigalla Pál Vécsey utca 3. szám alatti, az 1950-es évektől egészen az 1970-es évek elejéig működő művészeti »szalonjának« történeti rekonstrukciójára törekszem. […] a szalon közönségéhez tartozó személyekkel folytatott hosszabb, rövidebb beszélgetésekre, egyegy átfogóbb írásra, illetve különösképpen a szalonban megforduló ügynökök jelentéseire támaszkodtam. […] Forráskritikai szempontból figyelembe kell venni, hogy a jelentésekre keletkezésük körülményei hagytak erőst nyomot, hiszen külső kényszer hatására készültek. Ennek köszönhetően csak korlátozottan tekintem érvényesnek Eörsi István Besúgójelentés mint kultúrtörténeti forrásmunka című publicisztikájának címmegállapítását, hiszen az ügynökök alkatuknál, megfigyelő képességüknél, íráskészségüknél fogva különböző értékű, az eseményeket rögzítő forrásmunkát alkottak meg.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.11.22. (47.szám) E.I.: A besúgójelentés 

  • 2011.06.szám Új Forrás, Reichert Gábor: „Azelőtt Kossuthnak nevezték, most Rákosinak hívják”
    Magyar Írók Rákosi Mátyásról, 1952

    Az ’50-es évek pártos irodalmáról, alacsony színvonaláról. Egyedül Déry Tibor Felelete tűnik ki az alkotások közül. Tersánszky Józsi Jenő A nadrágtartógyáros című írása kimaradt a Magyar írók Rákosi Mátyásról című kötetből.

     „…Sztálin haláláig, 1953-ig a személyi kultusz építése az írók elsődleges teendői közé tartozott. Az 1949-ben megjelent, Sztálin születésnapjára összeállított antológia csak az első lépcsőfokot jelentette a hazai pártos művészet számára: ekkor még nem épült ki teljes mértékben a párt szolgálatába állítható szerzők rendszere, így a válogatás igen sok, később vezető szerepet betöltő művész írásait nélkülözi. A személyi kultusz irodalma 1952-ben jutott el legmagasabb csúcsára (ma inkább mélypontnak nevezhetnénk), amikor megjelent a Rákosi 60. születésnapja alkalmából készített ünnepi antológia. […] A Csillag »ünnepi számában« közölt írások közül nem emelték át az antológiába Csohány Gabriella, Gereblyés László, Dékán István és Eörsi István műveit: ezek az alkotások sem sokkal alacsonyabb színvonalúak a Rákosi-antológia darabjainál, kötetből való kimaradásukat tehát inkább az indokolhatja, hogy a felsorolt szerzők (még) nem tartoztak a hatalom által igazán jelentősnek tartott művészek közé, így írásaik nélkülözhetőknek bizonyultak.”

  • 2011.07–08.szám Kortárs, Nagy Gábor: Egy gramm papír

    Interjú Tóth Erzsébettel. Egy nemzetközi költőfesztivál New Yorkban – Eörsi István is ott volt.

  • 2011.07.02.szdszonline.szdsz.hu, Keresztes József: Eörsi István 80 éves lenne...

    (Emlékezés Eörsi Istvánra, "az ország morális őrére".)

  • 2011.07.07. (27.szám) Heti Válasz, Révész Sándor: Cenzúrázni Nagy Imrét
    VISSZHANG

    Reflexió Szőnyi Szilárd Népszabadságban megjelent cikkére. Eörsi István említése.

    „Szőnyi Szilárd azzal vádolja a Népszabadságot, hogy cenzúrázta Nagy Imrét. A vád hamis. Már csak azért is, mert cenzúrázni közlésre szánt írásművet lehet, Nagy Imre feleségéhez írott levele pedig nem az.”

  • 2011.07.07.Magyar Narancs, Cseresnyési László: Nem tudják, de teszik • Irónia: variációk egy brechti témára

    (A humorról és az iróniáról, annak kockázatáról. A nyelvi és történelmi irónia egybeesésének bizonyítékaként Bertolt Brecht A megoldás című versét - fordította Eörsi István - idézi.)

  • 2011.07.10. Népszabadság, Pető Péter: A Narancs mint a kor gyümölcse
    Mi hajtotta a rendszerváltáskor kilőtt sajtórakétát?

    A Magyar Narancs című lap alapításának – 1989 októberében – története. A lapban publikált Eörsi István is. Fotók

    „Para-Kovács ugyancsak élete legfontosabb szakaszaként jellemzi a lapnál töltött éveit: »Azóta sem dolgoztam közösségben. Én egy suttyó, miskolci, proli punk voltam, amikor följöttem Budapestre. Csupán a rock and roll érdekelt. Azután eltelt néhány év, s a Magyar Narancs szerkesztőségében dolgoztam, ahol egy nap szembejött velem az Eörsi Pista társaságában Allen Ginsberg.«”

  • 2011.07.21. Népszabadság, Csider István Zoltán: Az árulásról

    „Uj Péter nem nyugodott bele a bírósági döntésbe, amely szerint egy, lapunkban megjelent, a Tokaj Kereskedőház nagyon olcsó, Tokajhoz méltatlan borait leszarozó cikke becsületsértő volna: az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. […] Eörsi István szerint »ott kezdődik az író árulása, hogy ürüléknek mondja a szart« Az újságíróé is.”

    Kapcsolódó cikkek, ahol az idézett mondat elhangzik:

    • Kritika, 1984.02.szám Csibra István: Eörsi István: Jönnek a bájos tények
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) E.I.: Tégy a gyűlölet ellen

  • 2011.07.23. (29.szám) Heti Világgazdaság, Vajna Tamás: Lekeverve
    A feloszlatott Rádiószínház kulisszatitkai

    Részlet. Beszélgetés Solténszky Tiborral, a Rádiószínház búcsúzó vezetőjével. Eörsi István említése.

  • 2011.07.27. karancs.nolblog.hu, Bezdomnij (jehu = Gusztos István): Keletre, magyar!

    Eörsi István 2001-es publicisztikájának felidézése, mely "Elkeserítően aktuális".


    Előzmény:

    • Népszava, 2001.07.23. Eörsi István: A keletiség ereje. Mondom a magamét.

    2011.07.27. karancs.nolblog.hu, Bezdomnij (jehu = Gusztos István): Keletre, magyar!

  • 2011.07.30. Magyar Szó, Lukács Melinda: „A film nemcsak nemzeti műfaj”

    Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással, akinek, a Kolorado Kid című első játékfilmje szerepelt a palicsi filmfesztiválon. Hogyan látja ’56-ot?

    „Ez a film Eörsi Istvánnak lett dedikálva, aki nálam egy generációval idősebb, roppant jelentős író, és értelmiségi vagány volt. Ő mondogatta magáról, hogy biológiai optimista, de valamilyen szinten én is az vagyok.”

  • 2011.07.szám Korunk, Kántor Lajos: Nemeslevél

    Bibó István öröksége születésének centenáriumán. A Bibó-emlékkönyv szerzői között van Eörsi István.

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsi-írást (Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 2011.08.08. Népszabadság, Karácsony Gergely: A Bibó-felejtés

    Bibó István írásai és a Kádár-rendszerrel meg nem alkuvó személyisége vált a formálódó ellenzéki értelmiség egyik legfontosabb hivatkozási alapjává.

    „A halála után szamizdatban megjelent Bibó-emlékkönyv a rendszerváltás szellemi előszobája volt, amelyben – hogy csak néhány nevet említsek – egyaránt szerepeltek Kis János, Eörsi István, Radnóti Sándor, Csoóri Sándor, Duray Miklós vagy Csurka István írásai.”

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2011.08.13. (32.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Vizit, frász
    Az első pápalátogatás Magyarországon

    Keretes cikk. A II. János Pál pápa első magyarországi útjára összeállított, akkor még Fidesz-hetilap, a Magyar Narancs – 1991.08.08. – Pápaszám-Pápaszem című melléklete („Cápaszám”) cikkeinek felidézése. Eörsi verse. Fricskák Antall Józsefnek, Németh Miklósnak és Pálffy G. Istvánnak. Az akkori, minden oldalról érkező kritikák, olvasói levelek.

    „A fő skandalum Eörsi István Látogatás előtt című alkalmi bökverse volt. Ebben az örökvirgonc költő azért fricskázta meg a »szexspecialista Wojtyla urat«, mert az – a terjeszkedő AIDS és az afrikai éhínség ellenére – ismételten tiltott eszköznek nyilvánította a gumi óvszert.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

    Reagálás:

    • Heti Világgazdaság, 2011.09.03. (35.szám) Merényi János: Vizit, frász

    A további kapcsolódó cikkeket megtekintheti a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a Látogatás előtt kifejezést.

  • 2011.08.17. gabormiklos.blogspot.com, Kataliszt: Gábor Miklós mint Lukács György

    Eörsi István: Az interjú című darabja, melyet 1990. január 6-án Babarczy László rendezésében mutatott be a Játékszín. Idézet a korabeli kritikából, a Film Színház Muzsika 1990/4. számából, Budai Katalin tollából.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Élet és Irodalom, 1990.01.19. (3.szám) Koltai Tamás: Damaszkusz felől 
    • Film Színház Muzsika, 1990.01.27. (4.szám) Budai Katalin: Az interjú
    • Köznevelés, 1990.02.16. (7.szám) Gábor István: Az interjú 
    • Magyar Hírlap, 1998.10.05. MH: Eörsi-bemutató Bécsben 

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.



  • 2011.08.18. (33.szám) Magyar Fórum, Domonkos László: Cápák a templom körül
    Hungarica varietas

    Az egyház elleni támadásokról. Az egykori SZDSZ-esek nyílt levele a magyarországi vallásszabadság védelmében. Karol Wojtyla magyarországi látogatásakor Eörsi cikke és verse. Eörsi Csoóri-ellenes írásai.

    „Eörsi István – jól emlékszünk! – töményen »cápalátogatásnak« minősítette nagy humorosan az eseményt. Ám nem érte be ennyivel: egy versnek még különleges jóindulattal sem nevezhető irományban borongott el hosszasan a szexuális önmegtartóztatás és a pápai vizit összefüggésein, oly bravúrosan gusztustalan és mélyen irodalom alatti stílben, hogy akár részleges idézésétől is boldogan eltekintünk.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1998.09.19. Domonkos László: Bálványok és agyaglábak
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzménynél megjelölt cikkekben.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.