EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2014.11.19.szinhaz.hu, Koldusopera - Babarczy László ismét Szatmárnémetiben rendezett

    (Bertolt Brecht és Kurt Weill klasszikus művét, a Koldusoperát mutatja be a Szatmárnémeti Észak Színház Harag György Társulata Eörsi István fordításában. Rendező: Babarczy László.)

  • 2014.11.23. origo.hu, Lénárt Ádám: A kormány fütyül a színházra

    Részlet a Lázár Katival folytatott beszélgetésből. A kaposvári Csiky Gergely Színházról.

    „Babarczy László, a színház igazgatója nagyon ügyesen bánt a politikával, miközben olyan kiváló íróknak adott munkát, mint Spiró György vagy Eörsi István, aki csodálatos dramaturg volt. A színház nélkül nem tudott volna megélni, mert nem jelenhettek meg a könyvei.”

  • 2014.11.23.tiszatajonline.hu, "Pfuj, egy konzervatív anarchista?!"

    (Részlet. Az Új Symposionról.)

  • 2014.11.24. Amerikai Népszava (online), Eörsi László hozzászólása Kertész Ákos cikkéhez

    Eörsi István egy korábbi cikkével cáfolja Kertész állítását, hogy Eörsi is a „zsidó öngyűlölők és az extrém liberális idióták” közé tartozott volna. Az idézett cikk teljes terjedelmű közlése.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.10.05. (40.szám) E.I.: A torony védelmében
    • Magyar Demokrata, 2002.05.23. (21.szám) Szentesi Zöldi László: Lenin, terrorizmus
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2014.10.31. (39.szám) Kertész Ákos: A hamis zsidó önkép. Baloldali antiszemitizmus

  • 2014.11.Tiszatáj, Rácz Lajos: Alagsori történetek

    2015.01.20.tiszatajonline, Rácz Lajos: "Kár, hogy nincs itt a Pista". Alagsori történetek
    (Beszélgetések Konrád Györggyel. Csurkához fűződő viszonyáról, az Alternatív Fórumról, az egykori demokratikus ellenzékről. Miért írt ellene Eörsi?)

  • 2014.12.03.feherilles.blogspot.hu: Eörsi István: Önéletrajz – Autobiografija

    (Vers.)

  • 2014.12.15. Népszava, Bársony Éva: Négyszemközt Máraival
    Az idegen nyelvi környezet köti össze az újvidéki plebejust a kassai polgárral

    Beszélgetés Végel Lászlóval, akinek Négyszemközt Máraival – Naplójegyzetek, 1992–2014 címmel jelent meg új könyve. Fotó

    „Arra a kérdésre, hogy habár a délszláv háború idején, a NATO-bombázások kezdetekor több magyar barátja, Eörsi István, Konrád György és mások hívták, jöjjön Magyarországra, miért nem jött mégsem, Újvidék Kossuth-díjas írója azt válaszolta: az irodalom tartotta vissza.”

  • 2014.12.18. Népszabadság, Papp Sándor Zsigmond: Klasszikusok fordítva
    Fordítás Shakespeare nem írt régiesen, saját korának beszédét, beszólásait használta

    Hány évenként kell újrafazonírozni a klasszikus szerzőket, s mi lesz a klasszikus fordításokkal? Eörsi István említése. Fotók

  • 2014.12.19. 51–52.szám Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Mondat-ujjgyak, avagy Szófia hercegnő

    Publicisztika. Eörsi Jandl-fordítása, benyomásai Eörsiről.

  • 2014.12.20. (51–52.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Fordítva jött be
    Az Orwell-művek beszivárgása Magyarországra

    George Orwell Állatfarm című könyve hazai szamizdat kiadásának, kritikáinak története. Nóvé Béla Demszky Gábortól kapott megrendelést a fordításra. Bartos Tibor, a lektor „Kevély Borbála” fedőnévvel szolgált is, így a belügy igen jól informált volt. 1990-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatták az Eörsi István fordította és Ascher Tamás rendezte zenés Állatfarmot.

    • További kapcsolódó tartalmakat találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják a darab címét.

  • 2014.12.20. Népszava, Népszava-összeállítás: „Ez már nem a mi világunk”
    A tradicionális folyóirat megszűnése jelképesen mutatja egy korszak végét

    A huszonöt éves irodalmi folyóiratról, a Holmiról, amely most megszűnik. Irodalmárok nyilatkozatai.

    „A lapot 1989-ben hozták létre, az alapítók között volt Eörsi István és Kenedi János is, akik azonban később felálltak a székből, lényegében az orgánum hangsúlyozott politikamentessége miatt.”

  • 2014.12.28.librarius.hu, Schlecht Aliz: Shakespeare leszkanderozta a történészeket – interjú

    (Beszélgetés Forgách Andrással a klasszikusok újrafordításáról és Shakespeare mindenkori aktualitásáról. A beszélgetés apropója: december 6-án mutatta be a Vígszínház Alföldi Róbert rendezésében Shakespeare egyik nagy klasszikusát, a Julius Ceasart.)

  • 2014.12.28.sonline.hu, Fónai Imre: A 9-es kórterem titka: egy ávós is a siófoki sebész mellett vallott

    (A forradalom kórháza címmel írt könyvet a Péterfyben szerzett élményeiről a forradalom egyik sebésze, Oláh Vilmos.)

  • 2014.12.szám Holmi, Esterházy Péter: KÁR
    – a végekről –

    Búcsúzás az utolsó Holmi-számtól. Eörsi Istvánról, hiányáról.

    „Eredendően Eörsi Istvánról lehetett volna, akartam volna írni, jó is lett volna, úgy értem, kéne. Nincsenek most kéznél a könyvei, mert ha itt lennének, lehetne kis kollázst csinálni, pontosabban olvasgatni, jegyzetelni, vele lenni, és erről hírt adni. Vele kapcsolatban első az automatikus sóhaj, hogy de hiányzik most, hangsúly a moston, hiányzik a hadakozó okossága (amely sokszor volt igazságtalan, sokszor bántott meg embereket), amellyel nekirontott minden tekintélynek vagy inkább a tekintélyelvű gondolkodásnak, mert abban a gondolkodás hiányát látta, üres hivatkozást, hazugságot.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya

  • 2014.12.szám Holmi, Radnóti Sándor: A HÉTFŐK
    Búcsú a Holmi-tól

    Részlet a visszaemlékezésből a Holmi megalakulásáról.

    „Eörsi István és Kenedi János olyannyira más – egymástól is különböző – lapot képzelt el, hogy javaslataik és ötleteik folyamatos leszavazásának hamarosan le is vonták a konzekvenciáját, és távoztak.”

  • 2014.12.szám Holmi, Szalai Júlia: AZ ÉN HÉTFŐIM
    Búcsú a Holmi-tól

    Visszaemlékezés a Holmi kezdeti éveire. Eörsi István említése.

  • 2014.12.szám Jelenkor, Havasréti József: Az amerikai beat-irodalom fogadtatása Magyarországon
    A 60 éves Kálmán C. Györgynek

    Tanulmány. Eörsi István Ginsberghez való viszonya. Mennyiben hatott a magyar szerzők szépirodalmi alkotásaira a beat-nemzedék költészete és prózája. Eörsi költészete. Miért fordította újra az Üvöltést Orbán Ottó után Eörsi?

    • Allen Ginsberg: Kaddis / Üvöltés című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2014.12.szám Látó, Márton László: Ezerkilencszáznyolcvankilenc szó egy régen elmúlt évről

    Eörsi István említése.

  • 2014.14-15. szám Criticai Lapok, Szűcs Katalin Ágnes: A RENDSZERVÁLTÁS MINT TÉMA A SZÍNPADON
    Fókuszban a fordulatot követő két évad

    Részletek a Rendszerváltás a színházban című, készülő tanulmányból, kötetből.

    • A kötet adatai és az Eörsi Istvánról szóló részletek megtekinthetők a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Színház, 1988.03.szám (Drámamelléklet) Eörsi István: A kihallgatás. Dráma két részben
    • Népszabadság, 1989.05.13. Molnár Gál Péter: A kihallgatás kihallgatása
    • Kritika, 1990.03.szám Szűcs Katalin: „Kimentünk a divatból” – Eörsi István Lukács-drámája a Játékszínben
    • Beszélő, 1999.10.szám (Folyóirat – október) Nánay István: Kiürültek a fiókok. Beszélő évek – 1989
    • Rákosi verse: E.I.: A szabadító – Új termés. Fiatal költők antológiája – E.I.: Fiatal szemmel (A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító, illetve a / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Eörsi István: Interjú, Háttér Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989. 45. o. (A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.)

  • 2015–2016.99.szám (tél) Magyar Lettre Internationale, Forgács Zsuzsa Bruria: A piros kockás takaró
    BÚCSÚSZIMFÓNIA

    Ez az írás a Kitakart Psyché sorozat 5. köteteszámára készült hosszabb szöveg részlete. New York-i emlékek. A Squat színház egyik előadása közben Eörsi eltűnt, majd a darab vége után előkerült, hozott egy piros kockás takarót Forgács Zsuzsa Bruriának, hogy ne fázzon.

    „Hát, ha valamihez értett a Pisti, az bizony a mézes, gyömbéres sült oldalas, a fokhagymás, mentás hordós szalonna, a ribizlis töpörtyűk, a füstölt marhaszegy, a pirított lenmagos libazsír, a gyulai kolbász, az aszalt szilvás marhanyelv, disznókörmös disznósajt, eszméletvesztést okozó szilvapálinkák és lekvárok, Ginsberg, Kerouac, Majakovszkij és a meleg takarók. Ebben nem lehetett őt überelni.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 2013.01.07. Forgács Zsuzsa Bruria: Babilon vizeinél guggoltunk és sírtunk

  • 2015–2016.99.szám (tél) Magyar Lettre Internationale, Váradi Júlia: Ladik, komp, nemzeti gumimatrac
    semmi Titanic

    Interjú Darvasi Lászlóval az „Isten. Haza. Csal.” című legújabb kötetéről.

    „Eörsi Pistának van egy novellája, emlékeim szerint úgy tizenöt éve írta, amiben kopogtatnak a lakása ajtaján. Tucatnyi menekült tolong a küszöb előtt, és bemennének hozzá. Igen, nálam is a Cornélia Vlad című novella végén csaknem lesz egy lincselés, na, ez egy húsz éves történet. Olaszliszka hamarabb megtörtént, mint ahogy megesett a valóságban. És Tatárszentgyörgy is.”

  • 2015.01.01. (5.szám) Nemzeti, OPERETT
    Mulatságosan groteszk és szórakoztatóan komoly

    A rendező, Andrzej Bubień a színházról, Gombrowiczról, a darab üzenetéről. A fordító: Pályi András és Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2013.12.01. (4.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2014.09.01. (1.szám) Witold Gombrowicz Operett
    • szinhaz.hu, 2014.09.11. Operett – Andrzej Bubień rendezésével nyitott a Nemzeti
    • Nemzeti, 2014.11.01. (3.szám) Witold Gombrowicz OPERETT

  • 2015.01.24. origo.hu, Kovács Bálint: Nem biztos, hogy most megéri az embernek beledögleni

    Részlet a Pogány Judittal folytatott beszélgetésből. A 70. életkoráról. Arról, hogy miért vállal el olyan szerepeket is, amelyek nem tetszenek neki. Azokról a szerepekről, amelyeket nagyon szeretett. A politikához való viszonyáról, a kaposvári évekről, az az Örkény Színházról, Eörsihez fűződő mély barátságáról. Fotók

    „Azt hiszem, egész életemben túl erős igazságérzet működött bennem, és ez a politika felé hajlíthatja az embert. Végül négy éven át – az első turnusban – önkormányzati képviselő is lettem Kaposváron. Természetesen nem a saját döntésem alapján: az igazgatónk, Babarczy László – akinek »sátáni« agya és egészen különleges éleslátása volt – pontosan tudta, hogy ha megváltozik a színház gazdája és támogatottsága – hiszen a tanácsok helyett jöttek az önkormányzatok –, kialakulhatnak újabb veszélyhelyzetek. És mivel én kaposvári születésű voltam, ráadásul korábban már exponáltam magam a politikában az Eörsi Istvánhoz fűződő mély barátságom révén, belementem abba, hogy Babarczy jelöltessen a listán. Be is kerültem az önkormányzatba, ami nagyon sok pluszmunkát jelentett: sok mindenhez nem értettem, ezeknek mind utána kellett járni, mert becstelenül nem akartam szavazgatni. Babarczynak igaza lett. A költségvetés vitáján nem szavazták meg a képviselők a színház támogatásának összegét.”

  • 2015.01.26.librarius.hu, 2015.01.27.prohir.hu, Eörsi István és Orbán Viktor fejelget – fotó

    (A fotót Halda Aliz készítette, 1990 nyarán, Perőcsényben.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.