EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.05.szám Forrás, Füzi László: Elakadások
    3. rész

    Részlet. Visszaemlékezés arra, hogy mi történt Füzivel az elmúlt évtizedekben – egyfajta magántörténelem. A világ változása az irodalom és maga körül. A kecskeméti Forrás szellemi műhelyéről. Bős-Nagymarosról. Hankiss Elemér Társadalmi csapdák című kötetéről. Az 1985-ös budapesti Európai Kulturális Fórumról és a körülötte zajló vitákról, valamint az Eörsi, majd Jeles András lakásán megtartott ellenzéki ellenfórumról

    „Lapot szerkeszteni a Kádár-rendszerben, a rendszerváltás éveiben és az azt követő időszakban, bárhonnét is nézi, nehéz feladat volt, s nehéz feladat ma is. Nem a szerkesztés miatt, hanem a szerkesztés körülményei miatt. […] Gondolta, hogy egyszer írnia kell arról is, miért látta a Kádár-rendszert erkölcstelennek. […] Valamikor a nyolcvanas években Eörsi István javasolta a cenzúra bevezetését. Aki nem értené Eörsi gondolkodását, annak elmondja, hogy a jeles írót a tisztázó szándék vezette, úgy gondolta, hogy a felvállalt cenzúra még mindig tisztább viszonyokat teremthet, mint az öncenzúrára való kényszerítés s a határvonalak állandó ide-oda tologatása. Persze az iróniáról se feledkezzünk el, a rendszerből oly annyira hiányzó iróniáról. Látja Eörsi szemében felvillanni a fényt, arcán a feltűnő mosolyt, tisztában volt azzal, hogy ismét gondolkodásra kényszerítette a hatalmat. Valójában az őszinteséget ajánlotta az akkori hatalomnak, annak a hatalomnak, amelyikről tudta, hogy nem tud őszinte lenni – sem magával, sem azzal a világgal szemben, amelyik fölött uralkodhatott.”

    Kapcsolódó cikkek és kötet:

    • Kritika, 2011.03.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 1.
    • Népszabadság Online, 2011.03.31. Nóvé Béla: Cenzúraviták 1. a 80-as évek Magyarországán
    • Kritika, 2011.04.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 2.
    • A Duna – Egy antológia című kötet adatait és a kötetben szereplő Eörsi verseket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2015.05.szám Híd, Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?
    Kutakodás Eörsi István drámai opusában

    Tanulmány Eörsi publicisztikájáról, drámáiról, színpadi műveiről, köteteiről, melyek közül több is személyes elemeket tartalmaz.

    „…publicisztikája, A téma, melyben arra keresi a választ, hogy a Kádár-korszakban »miként fojthatta el évtizedeken át véres verejtékkel megszerzett tudását az ország«. Eörsi válasza: a lakosság »egyéb alternatíva híján, a hatvanas évek közepén cserébe több szabadságért és húsért elismerte a meglevő uralmi viszonyokat«.” Az írók hűségnyilatkozata.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
    • Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...+ E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok

  • 2015.05.szám Híd, Kappanyos András: A kizökkentség története: egy verssor utazása a kultúrában

    A Hamlet-fordításokról, az Arany-szöveg elavulásáról, összehasonlítások. Eörsi újrafordítása.

    • Eörsi István Shakespeare-fordításának köteteit megtekintheti a honlapon, ha az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél a keresőmezőbe beírja a SHAKESPEARE szót.

  • 2015.06.10. Magyar Hírlap, Eskü, giccs és szélhámosság

    Válogatás Bayer Zsolt Összetartozás című írásához a Magyar Hírlap Online-on érkezett hozzászólásokból. Kele Lóránt hozzászólásában említi Eörsi Istvánt, akivel egy gimnáziumban járt – a gimnázium akkori, ’56-os szelleméről.

  • 2015.06.11. (24.szám) 168 óra, Ungvári Tamás: Az emberi minőségről

    Hozzászólás Mester Ákos Mi lesz? című vitaindítójához. A Fidesz-Jobbik-összekapaszkodással szemben szükségszerűen kialakul-e egy „érzelmi nagykoalíció”. Az összefogás bukása után egyetlen párt sem vállalt felelősséget a történtekért.

    „Szili Katalin jelölése a köztársasági elnök posztjára tragikus és nevetséges kudarcként ég az emlékezetben. A szocialisták kormányzati partnere az SZDSZ volt. Az ő tiltakozásukat hajdanán Eörsi István fogalmazta meg, nyíltan, durván. Ilyen szerény képességű ájtatos személy nem alkalmas, a koalíciós partner sohasem szavazza meg.”

  • 2015.06.12.mult-kor.hu, MTI: A rendszerváltás hajnala: 30 éve volt a monori találkozó

    (Urbánusok és népi-nemzetiek ekkor - 1985. június 14-16-án - még együtt. Később, 1986 decemberében Csoóri és Csurka már nem vettek részt az 56-os forradalom évfordulójára Eörsi István budapesti lakásán szervezett konferencián, és a népiek kihátráltak az 1987-re tervezett második monori találkozó szervezéséből is.)

  • 2015.06.13. Népszabadság, Révész Sándor: Elv, erkölcs: élet!

    Könyvkritika Kis János: Mi a liberalizmus? című könyvéről. Fotó

    „A kötet középső harmadában az elmúlt két évtized súlyos, jelentős vitákhoz kapcsolódó írásait találjuk a demokratikus ellenzék hagyatékáról, a liberalizmusig vezető útjáról, az emberi jogokról, szocializmusról, kapitalizmusról, aktuális vitakérdésekről és a szerző számára fontos személyiségekről, Tamás Gáspár Miklósról, Eörsi Istvánról, Tardos Mártonról.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2015.06.17.librarius.hu, A Szerk.: Anger Zsolt belülről értelmezi a Closer körüli botrányt (Részlet.)

    (Radnai Márk a Closer rendezője csonttöréssel fenyegetett meg két újságírót, mert a darab megbukott. A darab szereplője, Anger Zsolt levele. Koltai Tamásró, Eörsiről, a Marat/Sade-ról.)

  • 2015.06.19. (25.szám) Élet és Irodalom, Eörsi 10
    2015.07.22. emasa.hu, Eörsi 10
    2015.08.13. muut.hu, Eörsi 10

    Pályázati felhívás. 2015. október 13-án lesz tíz éve, hogy elhunyt Eörsi István. Ennek apropóján Eörsi szellemében írt publicisztikákat várnak a szervezők.

  • 2015.06.27. Népszava, Friss Róbert: Hóman Bálint és az ő szobra
    A székesfehérvári önkormányzat minden tiltakozás ellenére avatásra készül decemberben

    Hóman Bálint születésének 130. évfordulójára Székesfehérvár jobboldali városvezetése – az ellenzék és a zsidó szervezetek tiltakozása ellenére – szobrot akar állítani a város hajdani országgyűlési képviselőjének. Ki volt Hóman Bálint? Fotók

    „Melyik Hómant akarják rehabilitálni abban a Kulturkampfban, amelyben Eörsi István szavaival a politika »a Horthy-rendszer szélsőjobboldali szárnyának hagyományához is csatlakozik, európaisága pedig csak ezzel a lényeges megszorítással érvényesül.«”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2001.10.25. (43.szám) E. I.: Interpelláció – OptiPista –

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – december), 2001.12.szám E.I.: Ön, a miniszterelnök, miért maradt távol Hóman Bálint temetéséről?
    • Népszabadság, 2005.10.29. Révész Sándor: A múlt köde. 2001. október 

  • 2015.07–08.szám Mozgó Világ, Végel László: Mementó
    Hónapló

    A budapesti koldusokról, a bevándorlóellenes plakátokról, az ünnepi könyvhétről, a magyar emberek zárkózottságának okairól. A menekültáradatról, Orbán Viktor határzár felállításának tervéről. A kisebbségben élő elkeseredett emberekről. A magyarok és a szerbek közötti növekvő bizalmatlanságról. A VMSZ-ről, a hatalmi harcokról. A vajdasági magyar kivándorlókról.

    „Amíg öntözöm a növényeket, Eörsi István barátom jut eszembe. Életének utolsó napjaiban meg-megállt lakásának óriási ablaka előtt, és a budai hegyeket figyelte. Előtte sohasem volt ideje mustrálni a szemközti tájat. Kitekintettem a Belgrád rakparti ház hatalmas ablakán, figyelmemet nem a hegyek kötötték le, hanem a Duna. Úgy találtam, hogy a Duna Budapesten másmilyen, mint Újvidéken.”

  • 2015.07.14.nyest.hu, Nádasdy Ádám: Javított kiadások

    (A műfordításról. Miért kell javítani a kész szövegen? Példák a Shakespeare-fordításai javításaiból, idézetek más fordítók megoldásaiból is.)

  • 2015.07.szám Alföld, Kappanyos András: A kizökkentség története: egy verssor utazása a kultúrában

    Az Újvidéki Egyetem Hungarológiai Tanszéke és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete rendezésében Újvidéken 2015. január 15-16-án, Az irodalom és a kizökkent világ címmel tartott konferencia szerkesztett szövegei.

    Shakespeare Hamletjének újrafordítása. Idézetek Eörsi fordításából.

    • Shakespeare 1993 - William Shakespeare, Hamlet dán királyfi tragédiája, Ford. Eörsi István, Bp., Cserépfalvi, 1993.
    • Shakespeare 1999 - 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában, Bp., Palatínus, 1999.
    • A kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2015.07.szám Lyukasóra, Homo politicus
    Pozsgay Imre

    A Duna Televízió Homo politicus Pozsgay Imre című dokumentumfilmje a ’89-es évek eseményeiről, amikor Pozsgay először mondta ki, hogy az ’56-os forradalom népfelkelés volt. Összeállítás a dokumentumfilm anyagából. Fotók

    Pozsgay: „Az SZDSZ kijelentette, hogy ők az egyetlen intelligens párt az országban. […] Csoóri Sándor is megtett mindent, hogy áthidalja ezt az ellentétet. Ő ’56 után benne volt abban a kávéházi társaságban, a belvárosi társaságban, ahol a népiek és később az urbánusnak nevezett személyiségek együtt voltak. Együtt jártak Gyurkó Lászlóval, Pordány Györggyel és Eörsi Istvánnal. Eörsivel együtt írták alá ’77-ben a Charta-tiltakozást, ám később főleg Monor után már nem volt tartható ez az állapot, mert kiderült, hogy van egy olyan politikai erő, amelyik liberálisnak nevezi magát, de bolsevik módon, élcsapatként akar viselkedni.”

  • 2015.08.11.szinhaz.hu, ősbemutató után - Kortárs magyar drámák sorsa Földes Anna könyvében

    (Könyvkritika. Földes Anna: ősbemutató után c. könyvéről. Zappe László a Népszabadságban, Bóta Gábor a Népszavában értekezik a könyvről. Többek között Eörsi darabjai is kimaradtak a kötetből.)

  • 2015.09.19. figyelojehu, nolbog.hu, jehu (Gusztos István): Minek magunkat lassan ölni? / Nem jobb egyszerre megdögölni?

    A gyűlöletről, a a nemzetből való kirekesztésről, melyre a Fidesz politikája épült. Most a menekültek miatt izzott fel ismét a gyűlölet. Idézet Eörsi 2002-ben megjelent, A fasizmus mint lelki igény című cikkéből. Mi Orbán sikerének titka?

    Előzmény: 

    • Népszabadság, 2002.05.02. E.I.: A fasizmus mint lelki igény

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2015.09.19. Magyar Idők, Berszán György: Értelmiségi terrorizmus szavakkal és képekkel

    A Magyar Narancs hitlerezős címoldaláról, a Fidesz „sajtószabadságáról”, a gyűlöletbeszéd hagyományáról, mely „balliberális szellemi végtermék”. Az ellenfél fizikai megsemmisítésének óhajáról. Popper Péter és Eörsi István egy-egy mondatával támasztja alá véleményét a szerző. A pszichikai bűnsegédletről: Frei Tamás orosz bérgyilkossal készült riportja, a most hallgató politológusokról, újságírókról, akik nem tiltakoznak, akik csak hagyják, hogy zsigerből fasisztázzák, nácizzák, antiszemitázzák a mindenkori jobboldali kormányokat.

    „Vagy mit tett volna a jogalkalmazó Eörsi Istvánnal, aki ezt írta: »Magyarországon a választási hadjárat során és főként a két választási forduló között tömegméretekben jelentkezett a fasizmus, nem mint összefüggő ideológiai rendszer, hanem mint lelki igény«. (Népszabadság, 2002. május 2.) […] »Lelki igény« a magyar közéletben egészen biztosan nem a fasizmusra van. Hanem a vele való esztelen rágalmazásra.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2002.05.02. E.I.: A fasizmus mint lelki igény

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2015.09.21. book.hu, Eörsi István: Halpagár

    (Eörsi István halálának tizedik évfordulójára jelenik meg újra a költő Halpagár című gyermekverseket tartalmazó könyve, Pauer Gyula illusztrációival.)

  • 2015.09.26. Népszava, Balogh Gyula – Sebes György: Sokszor szögesdrótok között szlalomoztam

    Beszélgetés a 85. születésnapját ünneplő Ungvári Tamással.

    „Az meg benne van az életben, hogy nagy mestereim, barátaim már eltűntek. Olyan emberekkel jártam együtt egyetemre, mint Eörsi István, Abody Béla, hol vannak? Nem érdemes visszanézni, előre kell nézni. Ennél izgalmasabb korban, mint ami öregségemre vagy időskoromra jutott, még nem éltem.”

  • 2015.09.27.librarius.hu, A Szerk.: Eörsi István halálának 10. évfordulójára emlékeznek

    (EÖRSI-ÜNNEP október 11. és 23. között színházzal, irodalommal, konferenciával, publicisztikai versennyel, disznósajttal és pálinkával idézik meg barátai a tíz éve halott írót, Eörsi Istvánt. Részletes programleírás.)

  • 2015.09.29. Népszabadság, Librarius: Eörsi István ünnepe

    Rövidhír. A Budapesten, a tíz éve elhunyt Eörsi István író, költő emlékére az Eörsi-emlékbrigád Eörsi-ünnepet tart.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2015.10.13. Szemere Katalin: Irodalom és disznósajt

  • 2015.09.29.szinhaz.hu, Eörsi-ünnepet rendeznek Budapesten

    (EÖRSI-ÜNNEP október 11. és 23. között színházzal, irodalommal, konferenciával, publicisztikai versennyel, disznósajttal és pálinkával idézik meg barátai a tíz éve halott írót, Eörsi Istvánt. Részletes programleírás.)

  • 2015.09.30.hir.ma, MTI: Eörsi-ünnep színházzal, irodalommal

    (Színházzal, irodalommal, konferenciával, publicisztikai versennyel idézik meg barátai a tíz éve elhunyt író, Eörsi István alakját az október 11. és 23. között a több budapesti helyszínen megrendezett Eörsi-ünnep alkalmával.)

  • 2015.09.szám Hitel, Borbándi Gyula: A népi mozgalom mérlege és időszerűsége
    Dr. Püski Sándornak

    Részlet az előadásból. Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.