EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2014.01.15.kanadaihirlap.com, Krausz Tamás: Az újfasizmus feltámadása Kelet-Európában: okok és következmények

    (Okok keresése a rendszerváltozástól kezdődően.)

  • 2014.01.18. Népszabadság Online, Agárdi Péter: Pándi Pál Kritikája és a Kritika Pándija

    Részlet. A Pándi Pál szerkesztette Kritika című folyóiratról, a lapban lezajlott „korjellemző eszmecserékről.” Eörsi István említése.

  • 2014.01.29. Hajdú-Bihari Napló, Keresztrejtvény

    Megfejtendő: Vedd példának… Eörsi István gondolata.

  • 2014.01.30. (5.szám) Magyar Fórum, Csurka István: A médiaháború Soros-fejezete (2. rész) – 1994.I.27.
    In memoriam Csurka István

    A cikksorozat befejező része.

    A cikk első része: Magyar Fórum, 2012.11.15.(46.szám) Csurka István: Soros György bejövetele

    A cikk második része: Magyar Fórum, 2013.01.10.(2.szám) Csurka István: Idegen célok és magatartások elemzése

    A cikk harmadik része: Magyar Fórum, 2013.01.24. (4.szám) Csurka István: A személyiséget leromboló politika Amerikában lett kipróbálva

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2014.01.szám (január) Kapu, Makray Imre: Ami késik nem múlik ...

    Könyvkritika. Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Viták, nézeteltérések, indulatok Juhász költészete kapcsán. Faragó Vilmos bírálta A szent tűzözön regéi című kötetet, amivel Eörsi István is egyetértett.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György: Eörsi tézisének bázisáról – E.I. válasza
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben
    • Ezredvég, 1996.09.szám Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
    • Parnasszus, 2007.06.01. (2.szám) Borsik Miklós: Juhász Ferenc és a kisforma
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

  • 2014.01.szám Mozgó Világ, Farkas Zoltán: „A pártállam nem vadonatúj jelenség”

    Beszélgetés Konrád Györggyel. A Poltár független közéleti klubban elhangzott beszélgetés szerkesztett és kissé rövidített változata.

    „–  Most is mulattatja, hogy megint sok gyűlölködő ellensége van? Vajon most miért vannak ennyien?

    – Erre csak azt mondhatnám, amit Eörsi István ismételgettet. Megkérdezték tőle, miért megy mindig fejjel a falnak, amire azt mondta, nem én megyek fejjel a falnak, a fal jön nekem.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2005.10.14. Konrád György: Eörsi
    • Tiszatáj, 2014.11.szám Rácz Lajos: Alagsori történetek

  • 2014.02.01. Magyar Nemzet, Pethő Tibor: Büntetőtudomány
    Jogokat sért-e a holokauszttagadás tagadása?

    Mi a fontosabb: a véleményszabadság teljessége vagy a túlélők érzékenysége? A kérdésről világszerte folyik a vita. A hazánkban 2010 óta hatályos, a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek tagadását tiltó törvény azonban más problémákat is felvet. A Szakály Sándor kijelentése körül kialakult vita ismét aktuálissá tette a kérdést. Európai példák, ahol büntethető a holokauszttagadás.

    „Az ellenzék elsősorban a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását látják a negációs törvényben. 2004-ben, amikor először komolyabban felmerült a holokauszttagadást tiltó jogszabály elfogadtatása, politikai, eszmei hovatartozástól függetlenül sokan csatlakoztak a protestálókhoz. Többek között Elek István, Eörsi István, Illés Zoltán, Karátson Gábor, Kis János, Kumin Ferenc, Lányi András, Radnóti Sándor vélte úgy: »kirekesztő és szélsőséges, másokat sértő eszmék terjedése ellen társadalmi összefogással, példamutatással és elhatárolódással, nem pedig a demokrácia alapját jelentő jogok korlátozásával« kell küzdeni.”

  • 2014.02.06. (6.szám) Magyar Fórum, Csorja Gergely: Együtt vagy külön?

    Könyvkritika Hernádi Miklós: Együtt vagy külön, magyar-zsidó együttélés a szociológus szemével című könyvéről. Eörsi István említése.

  • 2014.02.08.delmagyar.hu, Garai Szakács László: Pozsgay: "Enyhe félelem volt bennem..."

    (Részlet. Hódmezővásárhelyi beszélgetés Pozsgay Imrével az MSZMP-n belüli hatalmi viszonyokról, a rendszerváltásról és az azóta eltelt évekről. )

  • 2014.02.14. Heti Világgazdaság (online kiadás), Kovács Ferenc Dávid: „Pénteken táncolni voltam, megfigyelés céljából”

    Részlet. Beszélgetés Hammer Ferenc médiaszociológussal, akinek kötete „…nem kellett élt vasalni a farmerbe…” címmel jelent meg, a Néprajzi Múzeum gondozásában.

    „Nagyon fontosnak tartom Eörsi Istvánnak azt a tréfáját a nyolcvanas évekből, amikor követeli a cenzúrahivatal létrehozását.”

  • 2014.02.szám (február) Kapu, Sipka Tamás: De ki beszél itt Brünhildéről?
    Richard Wagner ürügyén

    Egy fiatal mesél Wagner-élményeiről, aki annak idején be volt tiltva, mert fasisztának tartották. Elmélkedés arról, hogy valóban fasiszta volt-e Wagner. Nietzscheről.

    „Az is csoda volt, hogy 1972-ben, majd 1984-ben megjelenhetett Friedrich Nietzsche magyarországi kiadásban (Gondolat). Erősen kiherélve, Válogatott írások címen. Való igaz, a Wagner-ügy is benne van kurtán, de a vallásokat kritizáló tételek nagyobb teret kaptak. (Nem véletlen, a fordítás cenzora Schleiffer Ede, magyarosított nevén: Eörsi István volt.)”

    • A kötet (Nietzsche, Friedrich válogatott írásai) adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2014.02.szám 2000, Pajkossy Gábor: Dicstelen lapok karunk történetéből
    POLITIKAI OKOKBÓL INDÍTOTTELJÁRÁSOK AZ ELTE BÖLCSÉSZKARÁNAK HALLGATÓI ELLEN 1951 ÉS 1956 KÖZÖTT

    Részlet. „Eörsi beszámol arról, miként zajlott le, Bóka tanári vezetésével, egyik évfolyamtársnőjének az évfolyam nyilvánossága előtti »leleplezése«”. Idézet Eörsi Versdokumentumok, magyarázatokkal című könyvéből.

    Eörsi István „Versdokumentumok, magyarázatokkal” című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2014.03.04.tiszatajonline, Eörsi István: Sírkő és kakaó a Pinceszínházban
    (A szegedi Pinceszínház programajánlója. Rendező: Kancsár József.)

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2014.03.05.batarzsoltbotond-azenvilagom.blogspot.hu, Batár Zsolt Botond: Sztálin halála napján - Eörsi István cikk-cakkos életútja - március 5.

    (Eörsi változása. Sztálin-verse. Fia, Eörsi László hozzászólása.)

  • 2014.03.10.kanadaihirlap.com, Bayer Zsolt a jövőről, anno, amikor még normális volt

    (Részlet. Bayer Zsolt: A „jobboldal” gyökerei /Népszabadség, LII. évf. 42. sz. 1994. február 19./. A nacionalizmusról.)

  • 2014.03.21. (12.szám) Élet és Irodalom, Szerbhorváth György: Sziveri és akiknek nagyon kell

    Emlékezés a fiatalon elhunyt íróra, költőre, az Új Symposion egykori főszerkesztőjére. A veszprémi Sziveri János Intézetről, melyet Navracsics Tibor és Szőcs Géza nyitottak meg. Mit szólna Sziveri Szőcs mai tevékenységéhez? Eörsi István említése.

  • 2014.03.szám Literatura, Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata

    Tanulmány.

    „A tanulmányban említett négy rekonstrukció (Ascher Tamás: Állami Áruház 1976; Jurij Liubimov: Háromgarasos opera 1981; Mohácsi János: 1916 A csárdáskirálynő 1993; Novák Eszter: Koldusopera 1998).”

    Előzmény:

    • Színház 1998.02.szám E.I.: Magánbeszéd Brechtről
    • Literatura, 2007.04.szám Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás

    Kapcsolódó kötet:

    • Eörsi László: „Megbombáztuk Kaposvárt” (A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika) című kötete adatait és az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2014.03.szám Műút, Somogyi Gyula: Az otthon keresése
    (Szentesi Zsolt: Az ismeretlen otthon
    Tanulmányok, kritikák. Kalligram, 2013)

    Könyvkritika.

    „A politikai aspektusoktól Szentesi szövege szigorúan elhatárolja magát, azonban a történeti dimenzió értelmezése esetében már érzékelhetünk némi elmozdulást az irodalmi műalkotás hermetikus szemléletétől, hiszen a kötet pozitív példaként citálja azokat az irodalmi szövegeket és kritikai megközelítéseket, amelyek a történelem és a textualitás viszonyát nem pusztán egyirányú mimetikus viszonyként képzelik el, hanem amelyekben a többértelműség, az összetettség, a közvetettség aspektusai, vagy a problematizálás gesztusai mutatkoznak meg […] Az előbbi mimetikus elv alapján marasztalja el Szentesi kötete Ágh István (242—247) és Kurucz Gyula (261—265) prózaköteteit, vagy Eörsi István (255—260) esszéit és publicisztikai írásait, s velük szemben piedesztálra emeli Mészöly Miklós (60—168), Spiró György (187—204), Balázs Attila (235—241), Láng Zsolt (249—254), vagy Bodor Ádám (266—271) szövegeit.”

  • 2014.03.szám Vasi Szemle, Pomogáts Béla: Egy barátság emlékei

    Józsa Péterrel való barátságának története. Baráti köréhez tartozott Eörsi István is.

  • 2014.04.15.nachrichten.at, Von der Verteidigung der kulturellen und sprachlichen Vielfalt Europas. Karl-Markus Gauß` neues Buch "Lob der Sprache, Glück des Schreibens"

  • 2014.04.szám (április) Kapu, Borbély Zsolt Attila: Politikai körkép választások után

    Részlet.

    „… (Eörsi István például odáig merészkedett, hogy elvi síkon tagadta a nemzeti érdek értelmezhetőségét), a nem létező fasiszta veszély rémképének falra festésével százezer embert lehetett utcára szólítani, s mindennek eredményeképpen az MSZP és az SZDSZ vitte a voksok kétharmadát a soron következő, 1994-es választásokon, közel háromnegyedes többséget szerezve a parlamentben, most a választó-polgárok szintjén mutatkozik némi kijózanodás a balliberális mákony bódulatából.” 

  • 2014.04.szinhaz.net, Bolvári-Takács Gábor: Eörsi László "Megbombáztuk Kaposvárt" című könyvéről

    (Részlet a könyvkritikából.)

  • 2014.05.10. Népszabadság, Révész Sándor: A kegyetlen megértés könyve

    Könyvkritika Bán Zoltán András Keserű című kötetéről. A könyvborítón Kőszeg Ferenc ajánlója. Fotó

    „Egy fikciós regény esetében az életből vett személyek és történetek elvesztik önértéküket, és átformálja őket a mű autonómiája. Itt viszont a szerző nyilvánvalóan »a« valóságos történetről kíván szólni és annak valóságos közszereplőivel szembenézni. Nem a bennfentes olvasó bonusza, hogy beazonosítsa Tar Sándort, Kenedi Jánost, Eörsit, Petrit és a többieket. Bán mindenekelőtt azzal az értelmiségi közönséggel akar megértetni egy valóságos történetet, mely tudja, hogy róluk van szó.”

  • 2014.05.13.szatmar.ro, MTI: A Sweeney Todd című musicalt mutatják be Kolozsváron

    (Stephen Sondheim és Hugh Wheeler musicaljét, a Sweeney Toddot mutatja be a Kolozsvári állami Magyar Színház. Rendező: Dragos Galgotiu. Eörsi István fordításának méltatása.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.