EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2010.06.szám Liget, Levendel Júlia: Alacsonypadlós kocsiban
    CORVINA

    Részlet az esszéből. Az ügynök-történetek okai és következményei. A „Hajdu” fedőnéven jelentő Tar Sándor beszámolója. A „Sárdi” [Sándor András, Szerzői Jogvédő Hivatal] fedőnevű ügynökről, az 1969 márciusában rendezett Eszmélet-estről és az 1970-es leányfalui irodalmi ankétról.

    „A »Sárdi« fedőnevű ügynökről viszont nem sejtettük még, valójában kicsoda; akkoriban Eörsi Istvánnal is csak találgattunk, de nem sikerült beazonosítani. Mennyit áhítozott Eörsi a szavait hűségesen tolmácsoló spiclire! [...] A FMK-ban Csoóri Sándor javasolta, hogy hívjuk meg a Kiadói Főigazgatóságot is, Eörsi ezen kapva »a jelenlévő Sándor Andrásnak is ajánlotta, hogy jöjjön el és képviselje a Szerzői Jogvédőt«.” 

  • 2010.07–08.szám. Jelenkor, Bedecs László: Boldogság, gyere haza!

    Részlet. Kántor Péter: Megtanulni élni című verséről. Eörsi István említése.

  • 2010.07.01. (26.szám) Magyar Fórum, bégyé: Szuszlov és Lukács György
    múlt-kor

    A Nagy Imre-per előzményei, a kivégzés, Lukács György perből való kivonása. Lukács halála előtti „A meggondolt gondolat” című interjúja Eörsinek.

  • 2010.07.01. (7.szám) Havi Magyar Fórum, Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése

    Eörsi 1984-ben, vagy 1985-ben meghívta Csurkát és néhány írótársát egy budai vendéglőbe vacsorára, ami szerinte „Soros György megbízásának teljesítése volt”. Azt akarta megbeszélni velük, hogy volt iskolatársa, Soros György kire költse el a pénzét, amit a magyar kultúrára szeretne fordítani, s amit még a kormánnyal is egyeztetni kell. A vacsorán részt vett Soros is. Ez az egész Aczél vacsoráztatási technikájára emlékezteti, amire csak 17 évvel később jött rá. Ennek kapcsán mondja el véleményét Eörsiről, Lukácsról, Sorosról, a liberalizmusról, a Bilderberg-csoportról, a zsidóságról, a Rothschildokról, a cionizmusról, az amerikai egyetemeken tanító magyar zsidókról, Kis Jánosról, Vámos Miklósról. Eörsivel való későbbi kapcsolata, reflexiója a Magyar Narancsban megjelent cikkére.

    • A cikk másodközlése a Magyar Fórum, 2012.11.15. (46.szám) Csurka István: Soros György bejövetele című cikknél és még több Magyar Fórumos cikknél.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1992.10.29. E.I.: Összefüggések
    • Tallózó, 1992.11.05. E.I.: Összefüggések – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2010.02.01. Donáth Ferenc: Válasz Boross Péternek
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2010.07.02. (26.szám) Élet és Irodalom, Varga László: Csoportkép, háttérben Kenedivel
    Az MTI a világhálón

    Részlet. 1989. május 2-án a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság közös sajtótájékoztatót tartott a négy nappal későbbre tervezett rendezvényükről, amelyet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Elhallgatások és torzítások, avagy hogyan kutatható a közelmúlt magyar történelme címmel tartottak meg. Az események az MTI korabeli híranyagának tükrében. Az Eörsi István lakásán megtartott ellenzéki ’56-os megemlékezésről.

  • 2010.07.08.Magyar Narancs, Radics Viktória: Könyv - az Irodalom fogságában - Esterházy Péter: Esti

    (Részlet a könyvkritikából.)

  • 2010.07.14.napvilág.net,Sós Eszter: ... Rosencrantz és Guildenstern halott - A Gyulai Várszínházban ...

    (Színikritika. A Csiky Gergely állami Magyar Színház Tom Stoppard darabját mutatja be Vas István és Eörsi István fordításában, Victor Ioan Frunzã rendezésében a VI. Shakespeare Fesztivál keretében Gyulán.)

  • 2010.07.16. (28.szám) Élet és Irodalom, Gervai András: Éreztek-e bűntudatot a besúgók?
    Szőtsné Fritz Ágnes grafológussal Gervai András készített interjút

    Részlet az interjúból. A „Sziklai Barna” (Szekeres László irodalomtörténész) fedőnevű ügynök többek között Eörsi Istvánról is írt jelentéseket. 

  • 2010.07.16. irodalmijelen.hu, Onagy Zoltán: 10 éve halt meg Petri György

    Emlékezés Petri Györgyre. Az írótársak, köztük Eörsi István anekdotái Petriről. Fotók

  • 2010.07.30. Népszabadság Online, Kubik Elvira: Alkotó családok
    Páros interjú

    Részlet az interjúból.

    Novák Ferenc: „Régen a liberálisok is itt ültek, Eörsi Pistával az élen, aztán a rendszerváltás után már csak külön lehetett velük találkozni. Magyar átok ez a – média által is gerjesztett – szekértáborokra való osztódás. Senki sem akarja elhinni, de Eörsi még gyűjtőútra is jött velem Erdélybe. Korniss Péter egyik fotóján Jobbágytelkén viseletes emberekkel beszélget. Aztán már – számomra érthetetlen módon – ez nem érdekelte”

  • 2010.07.30.nol.hu, Kubik Elvira: Alkotó családok. Páros interjú.

    (Részlet. Beszélgetés Novák Ferenccel. Régi emlékek, amikor Eörsi még gyűjtőútra is elment velem Erdélybe.)

  • 2010.08.12.Magyar Narancs, Bán Zoltán András: A felvilágosulatlan abszolutizmus

    (Részlet a publicisztikából. A kultúrpolitika pénzmegvonásairól, amelyekben tetten érhető a megtorlási indulat. Hasonló a helyzet a 80-as évekéhez, amikor Eörsi István az Írószövetség egy közgyűlésén követelte a cenzúra bevezetését, mert akkor legalább papírunk lenne arról, hogy mihez tartsuk magunkat.)

  • 2010.08.19. (33.szám) Élet és Irodalom, Valachi Anna: Irodalmi botrány(könyv)-krónika
    Zsák Judit: Találkozás egy szellemmel – Kultusz, kiadástörténet, emlékezet

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése. 

  • 2010.08.19. mandiner.blog.hu, aristo: A nagy generáció – I. rész: A Nyugat

    A háromrészes írás első fejezete. Miből nőtt fel a nagy generáció. A szabadságfogalomról. Fotók

    „Egy Heller Ágnessel folytatott beszélgetésben Ági néni a posztmodernre a »mindent szabad« definícióját találta adni, mire a jelen lévő Eörsi pikírten megkérdezte »Ágika akkor nekem most mit szabad?« A »mit szabad itt és most?« kérdésének megválaszolatlansága nagyon gyorsan kiprovokálta a szabadság abszurd értelmezését, a bűn dicsőítését (lásd de Sade márkitól Stirneren, Lautréamonton keresztül Nietzschéig), némiképpen aláásva a szabadság és az ész összefüggésébe vetett hitet.”

  • 2010.08.19.mandiner.blog.hu, aristo: A nagy generáció - I. rész: A Nyugat

    (Részlet Eörsi István Heller Ágnessel folytatott beszélgetéséből a szabadságról.)

  • 2010.08.23. irodalmijelen.hu, Onagy Zoltán: Nemes Nagy Ágnes

    Megemlékezés a tizenkilenc éve elhunyt írónőről. Egy 2004-es Eörsi-cikk említése. Fotók

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2004.08.27. (35.szám) E.I.: Egy elfogultság rejtelmei

  • 2010.08.30. kuruc.info, Lipusz Zsolt: Zámolytól Párizsig – Kövesse meg Magyarországot a negyven hazaáruló!

    Publicisztika a Strassburgban menedékjogot kapott zámolyi romákról. 2001 márciusában negyven értelmiségi köszönőlevelet írt Franciaország miniszterelnöke, Lionel Jospin számára. Idézetek a köszönőlevélből, és néhány aláíró felsorolása. 2010 augusztusában a francia belügyminiszter rendelete értelmében országban három hónapon belül felszámolják az illegális cigánytáborok felét, és szinte azonnal kitoloncolják Romániába és Bulgáriába azokat a cigányokat, akik bűncselekményeket követtek el. Az egykor aláíró negyven magyar értelmiségi azonban most hallgat.

    „Ám azóta már olyan elhalálozott, közismert baloldali személyiségek is aláírták a dokumentumot, mint például a Sztálin halálának alkalmából lírai nekrológgal jelentkező költő, Eörsi István és Faludy György költő. […] Amit a »zámolyi üggyel« összefüggésben művelt az a bizonyos »negyven értelmiségi«, nem más, mint a hazaárulás minősített esete. A mostani franciaországi történések tükrében különösképpen illendő és aktuális lenne egy bocsánatkérést elrebegni ama »negyvennek«, azok nevében is, akik közben már eltávoztak soraikból.”

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja JOSPIN nevét.

  • 2010.09.02. mandiner.blog.hu, Rajcsányi Gellért (ergé): Születtek Magyarországon – II. rész

    Fényképes, videós összeállítás Magyarország huszadik századi mikrotörténelméről, az 1945 utáni totalitárius rendszerről, a Kádár-rendszerről. Eörsi István: Sztálin halálára című verséből részletek. Faludy György: Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című verse. Cseh Tamás – Bereményi Géza: A hatvanas években című dalszövege. Kex: Csillagok, ne ragyogjatok című dalszövege és a videó linkje. Mini: Vissza a városba című dalszövege és a videó linkje.

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

  • 2010.09.03. (35.szám) Élet és Irodalom, Kardos András: A trón észfosztása I.

    Részlet. Kadarkay Árpád (Kadarkay Árpád: Lukács lelke a szocializmusban, ÉS, 2010/34., aug. 27.) cikkének bírálata, melyet Lukács György 1957 márciusában Kádár Jánoshoz intézett leveléről írt. Idézet Az Életrajz magnószalagon című, Eörsi István és Vezér Erzsébet által készített interjúból.


    Lukács György, Vezér Erzsébet: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2010.09.04.eszerint.blog.hu, tothpb: Dal és szöveg - Cseh Tamás emlékére

    (A szerzői jogról. Cseh Tamás ravatalnál Bereményi Géza mondott beszédet. Idézet a dal és a szöveg közös alkotás voltáról. Gryllus Dániel emlékei Eörsi István versének megzenésítéséről. Eörsi: "Ha úgy érzitek, hogy az úgy jobb, akkor nemcsak jogotok, hanem kötelességetek is megváltoztatni!")

  • 2010.09.11. Népszava, Márton László: Rettenetes napok

    Mit jelent a XXI. századi Magyarországon zsidónak lenni?

    „A kortól és persze a zsidótól függ, mit vállal, mit nem a lehetséges szerepek közül, de annyit már Shakespeare előtt is tudtunk, hogy nem csupán szabad választásán múlik. […] Három példával szemléltetném, milyen szerepvállalásra gondolok. Lehetne bizonyára harminchárom is, de maradnék a kaptafámnál. Az első Radnótié, aki nem engedte, hogy »zsidót csináljanak« belőle. Ha élőt nem tudtak, »csináltak« belőle halott zsidót. A második Eörsi Istváné, aki »csak az antiszemitáknak« akart zsidó lenni. Ez sem sikerült. A harmadik Heller Ágnesé, aki nagy kitérő után vállalja, felmutatja, magyarázza. A három egyedi tapasztalatot három nagyon különböző, de kiteljesedett életmű húzza alá.”

    Másodközlés:

    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2010.09.24. (40.szám) Márton László: Rettenetes napok

  • 2010.09.20. Népszava, Balogh Gyula: Most egy helyen van a stukker
    Görgey Gábor új drámán és egy napi gondolatfoszlányokat összegyűjtő köteten dolgozik

    Beszélgetés Görgey Gáborral annak apropóján, hogy a Pesti Színházban a pozsonyi Astorka Komámasszony, hol a stukker? című darabját viszi színre a Magyar Dráma Napja előestéjén. A magyar drámák egykori és mai helyzetéről.

    „A magyar drámának volt egy nagy korszaka, a Kádár-korszak liberalizációja idején a hatvanas évek végétől, amikor megjelentek drámáikkal Fejes Endre, Örkény István, Csurka István, Szakonyi Károly, Eörsi István, Schwajda György, jómagam és mások. A rendszerváltás után a kultúra és magyar dráma kissé háttérbe szorult, mert érthetően a magyar társadalom azzal volt elfoglalva, hogy felébredjen egy nyomasztó álomból.”

  • 2010.09.20. Szombat, Csőke Zoltán: A határvonalak meghúzásának fontossága
    Antiszemita jelenségek Magyarországon 1998 és 2006 között

    Tanulmány. Lovas István jegyzete a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azon közszereplők neveit sorolta föl, akik, megítélése szerint az ország lejáratásán munkálkodnak. Eörsi István is a listáján van. Sokak szerint Lovas nyíltan zsidózott, aki természetesen tagadja, hogy antiszemita lenne. Elek István szerint is zsidózott Lovas. Csurka István dőlt betűkkel szedte az általa zsidónak nyilvánított írók neveit. Jobboldali vélemények – idézetekkel – Kertész Imre irodalmi Nobel-díjáról. Szőcs Zoltán: „...vajon mikor és ki lesz az első magyar Nobel-díjas író?” Hering József minőségi kifogásai. Franka Tibor összeesküvés-elméletete. Csurka István szerint Kertész a nemzetközi zsidóság eredményes lobbizásának köszönheti az elismerést. Szerinte összefüggés van a szeptember 11-i terrortámadások és Kertész díjazása között. Seszták Ágnes: Baljós árnyak, mélyülő árkok című publikációja. Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2000.05.15. Aczél Endre: Közszolgálati zsidózás
    • Magyar Nemzet, 2000.05.20. Elek István: A teljes magyarság kulturális integrációja
    • Magyar Nemzet, 2000.05.22. Lovas István: Válasz Aczél/Acsádi Endrének és Elek Istvánnak egy jegyzet ügyében
    • Magyar Fórum, 2000.10.17. Szőcs Zoltán: Auschwitz Nobel-díjat kapott – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Fórum, 2002.10.17. Hering József: Sikeres téma, sikeres író – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Demokrata, 2002.12.12. Seszták Ágnes: Baljós árnyak, mélyülő árkok – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Demokrata, 2003.01.09. Franka Tibor: A Nobel-díj az utcán hever – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Fórum, 2003.01.16. Csurka István: Magyar szemmel – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Fórum, 2003.10.16. Csurka István: Magyar szemmel – Nincs a rendszerünkben
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál és ha a keresőmezőbe beírja KERTÉSZ IMRE nevét.

  • 2010.09.22.karancs.nolblog.hu, bezdomnij (jehu = Gusztos István): In memoriam E. I. - 1.

    (Emlékezés Eörsi Istvánra. Egy Ginsberg-fordítása.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.