EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2021.10.szám Mozgó Világ, Mélyi József: Katz és Richter Magyarországon

    Gerhard Richter Valós látszat című kiállítása, benne Benjamin Katz fotósorozataival a Magyar Nemzeti Galériában. Eörsi István említése.

  • 2021.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Lukácsy András: Lelet a limbusból

    Publicisztika. A szerző költözködés közben rálelt egy 1956-os tavaszi Új Hang kiadásra, ennek tartalmában szemezget. „Megjelenését követően öt hónappal kitört a forradalom, és szétzilálta ezt a sort.” Mi történt ezek után az írókkal, költőkkel? Eörsi István említése.

    Előzmény:

    • Új Hang, 1956.03–04.szám (március – április) E.I.: Téli képek

  • 2021.12.szám Kortárs, Boga Bálint: Szubjektív emlék Pilinszkyről

    Egy 1974 júniusi emlék Pilinszky dedikálásáról, melyben meghívta őt és feleségét szerzői estjére. Eörsi István említése.

  • 2022.01.szám Múlt és Jövő, Vajda Mihály: Késleltetett reflexiók

    Lukács György életrajza. Fekete Éva Lukács György — Késleltetett életrajz című kötetéről. Fotó

    „Szabados Bettina elhiszi Lukácsnak — Eörsi István nyomán —, hogy hű akart lenni a pártjához, ha már egyszer elkötelezte magát mellette. »Eörsi Lukács hűségét valami/valamiféle/egyfajta vallásos szükséglettel próbálja magyarázni.« Csakhogy Lukács, 1915-ös Naplója tanúsága szerint, képtelen volt a vallásosságra — mondja Szabados Bettina. Hát akkor? Most elhagyom Szabados szövegét, mert ettől kezdve tulajdonképpen Eörsit elemzi. Én sem hiszem, hogy Lukácsot valamifajta vallásos szükséglet akadályozta volna meg abban, hogy »elárulja« a pártját.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2021.09.17. (37.szám) Szabados Bettina: Hűségből jeles

  • 2022.02.18. (7.szám) Élet és Irodalom, György Péter: Egy építész, több író
    Forgách András rajzaihoz

    Forgách András rajzairól – 6 rajza íróbarátairól, többek közt Eörsi Istvánról. „S ott vannak mind a többiek, megannyi magyar író. Eörsi István utolsó napjaiban felejthetetlen tekintete, Nádasdy mosolya.”

  • 2022.02.szám Jelenkor, P. Müller Péter: A folytatódó jelenlét dramaturgiája

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Válogatás Radnóti Zsuzsa írásaiból és közéleti megszólalásaiból. Összeállította és szerkesztette Légrádi Gergely.

    „Az ebben a könyvben [Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék] tárgyalt szerzők: Mészöly, Sarkadi, Csurka, Eörsi, Örkény, Weöres, Nádas, Kornis, Márton, Spiró és Kárpáti Péter voltak. A mostani gyűjteményes mű a fentieken túl (az eddigi névsort némileg megrostálva) bemutatja Háy János, Borbély Szilárd, Visky András, Székely Csaba, Esterházy Péter, Térey János munkásságának drámairodalmi területét, külön-külön portrékban tárgyalva az ezredforduló körüli és az azt követő két évtizedben keletkezett színdarabokat.”

    • A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2022.03.11. (10.szám) Élet és Irodalom, Gajdó Tamás: Hivatása: dramaturg
    Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Kossuth Kiadó, Budapest, 2021, 430 oldal, 4800 Ft

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsának a 2003-ban megjelent Lázadó dramaturgiák című kötetének említése, melyben Eörsi István is szerepel. „A most kiadott életműkötet vázát a felsorolt művekből vett, némileg átszerkesztett, átdolgozott írások adják…”

    Radnóti Zsuzsa „Lázadó dramaturgiák” című kötete adatait és az Eörsi Istvánról szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2022.03.szám Múlt és Jövő, Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE

    Könyvismertetés Thomas Sparr Hotel Budapest, Berlin... Magyarokról Németországban című könyvéről és egy Kertész Imréről szóló antológiáról. Kertész Imre Miért Berlin? című írásának újraközlése (Múlt és Jövő, 2006/3).

    „Lukács ennek a könyvnek a legfontosabb alakja, szinte minden szereplőjével személyes kapcsolatban állt, de ha nem is, szellemi hatása akkor is kiterjedt mindegyikükre. Így igazolódik az, amit Eörsi István tanítványként mondott Lukácsról: »A jelentős filozófus, a költőhöz hasonlóan, életművén kívül, vagy inkább annak közvetítésével egy típust is létrehoz saját hétköznapi énjéből, és ez a típus az emberek értékskálájába behatolva olykor fontosabbá válhat a megírt műveknél is.«”

    •  Ez a tanulmány Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötetéből való. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Egri Újság, 1990.01.26. (2.szám) Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről
    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz


  • 2022.05.szám Mozgó Világ, Kőrizs Imre: Az alma és a fája

    Könyvkritika Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad-Berlin-Budapest című kötetéről.

    „Talán nem túl profán a megjegyzés, de ezzel és főleg azzal, ahogy a könyvben Balla Zsófiától, Bodor Ádámtól Parti Nagy Lajoson, Darvasin és Radnóti Sándoron át Eörsi Istvánig, Selyem Zsuzsáig és Tompa Andreáig számos író jelenik meg egy-egy rövid vagy egészen villanásszerű kámeaszerepben, az Apfelbaum nemcsak olyan nyilvánvaló előképekhez kötődik, mint Az ember tragédiája vagy az Anyegin, hanem az olvasónak akár Kormos István »Pór Jutká«-t, »Domokos Matyi«-t és »Vas Pistá«-t felléptető Vackorja is az eszébe juthat.”

    Az Eörsiről szóló részlet:

    53

    Egy tiergarteni sétán kétezerben

    Eörsi Pista bevezetést tartott

    nekünk Lacival a bolhapiacnak

    s imádott Brechtjének titkaiba.

    Hogy művészként meghaladta a rendszert,

    melyet szolgált. – Brecht műve élveteg,

    mert élvezi a dialektikát, és

    ez kritikai szemléletre vall,

    meg ennek gyönyörére: Nincs remény, mert

    a világ iszonyú, de hassuk át

    az ész derűjével! Ez ellentmondás,

    ámbár inkább lélektani, semmint

    logikai. Nem tételes kifejtést,

    hanem érzéki teremtést óhajt.

  • 2022.06.szám Kortárs, Bedecs László: Dobai Péter pályakezdése
    Részlet egy készülő monográfiából

    „Az 1956-os forradalom után, amelyben az Írószövetségnek és számos nagynevű írónak, köztük a később bebörtönzött Déry Tibornak, Háy Gyulának, Eörsi Istvánnak és másoknak elévülhetetlen érdemei voltak, a politika gyanakodva kezelte és erős kontroll alatt tartotta az irodalom intézményeit.”

  • 2022.08.szám Filmvilág, Pólik József: Mit üzent a császár?
    NAJMÁNYI LÁSZLÓ (1946–2020)

    Najmányi László életműve. Betiltott Kádár-kori közérzetfilmje, Kafka-adaptációja: A császár üzenete. A film elemzése, Najmányi memoárja a filmjéről, a megfigyelésekről, a  Spions-pojektről, Breznyik Péterről, forgatási koncepciójáról, a film operatőréről, Dobos Gáborról, a film alacsony költségvetéséről, a szereplők rögtönzéseiről.

    „Jelen volt az akkori underground szellemi élet színejava – Najmányi Ascher Tamás, Valló Péter, Halász Péter, Eörsi István nevét említi –, és olyan emberek is, akiket inkább az esemény happening jellege vonzott: »Tartótisztek, spiclik, célszemélyek, rózsadombi néptáncosok, belvárosi csibészek, kertvárosi kékharisnyák, párttagok és pártonkívüliek, tiltottak, tűrtek, támogatottak, az állampárti nómenklatúra gyermekei, kivételezettjei és üldözöttjei, kvázi-hippik és kvázi-yippik, orvosok, közgazdászok, mérnökök, jogászok, független és elkötelezett írók, művészek, »amatőr« és »profi« rendezők és színészek, építészek, diákok és professzorok, néhány gyári munkás, pitiáner bűnözők, nagystílű szélhámosok, hívők és ateisták.« […] Najmányi tartott attól, hogy a filmet betiltják, mivel »szereplői között számos betiltott művész – Eörsi István, a Kassák Stúdió tagjai stb. – volt, akinek még a nevét sem volt szabad nyilvánosan kimondani abban az időben.«

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2022.09.01. (szeptember) Irodalmi Jelen, Cs. Nagy Ibolya: Tamási Áron debreceni útjai
    125 éve született Tamási Áron
    A város és vendége: 1929, 1933, 1935, 1943, 1954

    Életrajz.

    „1954. április 25-ére előadóestet hírelt a debreceni Néplap: »a TIT megyei szervezete és az Új Hang szerkesztősége 1954. április 25-én vasárnap este 7 órai kezdettel irodalmi estet rendez a központi kultúrotthonban.« […] A Hajdú megyei Néplap április 28-i tudósítása (Az Új Hang irodalmi estjéről – O. Gy., Obersovszky Gyula) megemlíti a TIT korábbi, most megvalósuló ötletét, miszerint e közösségi-kulturális forma gyakoribbá tétele épülésére volna a városnak. S végre teljességében olvashatták az érdeklődők, hogy kik voltak a jeles est meghívott vendégei […] kiemeli Tamási Áron szereplését”

    Az irodalmi esten részt vett Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hajdú-Bihari Napló (Néplap), 1954.04.24. Az Új Hang irodalmi estje a Központi Kultúrotthonban
    • Hajdú-Bihari Napló (Néplap), 1954.04.28. o.gy.: Az „Uj Hang” irodalmi estjéről

  • 2022.10.12. facebook.com, A bőség zavara
    ESTI SZÖKŐ – 397
    Vita szőrmentén

    Egy egykori vita felidézése. Az ’56 utáni konszolidációs évek megalkuvásairól. Sükösd találkozásai az az állambiztonsági tisztekkel. Eörsi válasza (Bátortalan közbeszólás). Déryről, a Belvárosi Kávéház értelmiségi műhelyéről, kollektív amnéziájáról. Sükösdtől idéz, majd hozzáteszi: „Vitatom ugyan (de ezúttal csak zárójelben), hogy a remekművek a kompromisszumok következtében jöttek létre, de sohasem vitattam, hogy a tehetséges emberek tehetsége folytán remekművek jöttek létre ebben a korszakban.”

    „A becsukott író (Eörsi) és a be nem csukott, ellenben beszervezett író (Sükös Mihály) vitázik húsz éve, 1992-ben a Kritika lapjain. Érdekes. Eörsi még igen finom, talán nem ismeri hiánytalanul a leborított lapokat.”

    Sükösd „Bánatos válasz”-a.  Egy-egy fotó a két vitatkozó íróról.

    Előzmény:

    • Kritika, 1992.04.szám Kovács Dezső: Diadalok és nyomorúságok
    • Kritika, 1992.06.szám E.I.: Bátortalan közbeszólás. Sükösd Mihály: Bánatos válasz
    • Magyar Demokrata, 1999.12.02. (48.szám) M. A. G.: Minden elképzelhető – Nincs a rendszerünkben

  • 2022.10.13. facebook.com, A bőség zavara
    ESTI SZÖKŐ – 211

    Eörsi István a világról, a múltról, a jövőről 1991-ben. Az 1991-es, Beszélőben megjelent Ludassy Máriával folytatott beszélgetés felidézése.

    „Eörsi István épp olyan üdítően, szórakoztatóan, elszálltan és elkeserítően okos a halála után tizenhét évvel, mint volt hatvan évesen.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Hetilap – 24.szám), 1991.06.15. Ludassy Mária: Formális köszöntő helyett tartalmi vita

  • 2022.10.13. facebook.com, Simkó János: Estike

    Megemlékezés Eörsi Istvánról halála évfordulóján (2005. október 13-án hunyt el). Idézetek korábbi cikkeiből, verseiből, könyvéből. Fotók.

    „Kicsit bosszantotta, hogy irodalmi teljesítményét finom irodalmárok nem magasztalták, de alapvetően ezt is leszarta. A saját generációjával volt a legkeményebb, nagyon tudta rühelleni az általa bírált vonzásokat és választásokat. […] szimbolikusnak tartom, hogy még a temetése napján is tartottak ellenében bírósági tárgyalást, mert a terror háziasszonyát, idézem: »történelemhamisításban utazó üzletasszonynak« nevezte.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.19. (33.szám) E.I.: Megpróbálok udvarias lenni (és az itt felsorolt cikkek)
    • litera.hu, 2015.10.08. Jánossy Lajos: Pontos volt és vad – Vágvölgyi B. András Eörsiről
    • Újnépszabadság, 2022.06.17. Simkó János: Eörsi István, a nem polgárpukkasztó

  • 2022.10.21. (42.szám) Élet és Irodalom, Gadó Gábor: Hol lakott Vörösmarty?

    Publicisztika. Mi mindent írna meg a mai helyzetről a tizenhét éve halott Eörsi István. Hogyan viszonyulna Hadházy Ákoshoz? „A tizenhét éve eltávozott rebellis író-gondolkodó bizonyára támogatná, hogy a képviselő – annak ellenére, hogy a házelnök fél éven át tartó alaptörvény-ellenes packázását követően immár bejárhat a Kossuth téri épületbe – csak kivételesen, a feltétlenül szükséges esetben él majd e jogával.” Hogy vélekedne Eörsi a nemzeti konzultációról, a szankciókról? „Ha köztünk volna, Eörsi 1956 megcsúfolóinak is a szemébe mondaná, hogy ő igenis a végsőkig szankciópárti marad, mert egy politikus tömeggyilkosokkal akkor sem egyezkedik, ha ezzel ideig-óráig elleplezhetné a honfitársai ellen elkövetett bűneit.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.11.03. E.I.: Magánbeszéd 

  • 2022.10.22. klubradio.hu, Pályi Márk: Eörsi István: Bugyi a szélben

    Eörsi István Bugyi a szélben és Két konda című verseit hallgathatják meg Valcz Péter előadásában. A versek eredeti, írott változata.

    „Bugyi a szélben című verse az őrá jellemző pajkossággal ötvözi az elméleti kategóriák és az élet biológiai oldala iránti, egyként múlhatatlan és egyenlő arányban heves érdeklődését. Két konda című verse pedig, amelyet a második hangsávra kattintva hallgathatnak meg, a rendszerváltás politikai miliőjére reagál.”

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a 2 vers.

  • 2022.10.szám Alföld, Béres Norbert: „Pokolbeli káprázat, el veled”
    ZÁVADA PÁL: APFELBAUM – NAGYVÁRAD, BERLIN

    Könyvkritika.

    „Az egyéni hang át-átszínezi a szereplőgárda szólamait, privát emlékek, gondolatmorzsák, irodalmi-kulturális referenciák épülnek be Apfelbaum Ádám történetébe, ily módon válik számos valós, egykorvolt momentum a fikció részévé; Réz Pál, Radnóti Sándor, Domokos Mátyás, Lukács György, Lakatos Imre vagy Eörsi István a verses regény »hősévé«.”

  • 2022.10.szám Jelenkor, Lázár Júlia: Előzetes Megjegyzések Ted Hughes versciklusához

    A versciklus fordításának története, és a versek közlése.

    „Az Ádám és a szent kilencek ciklus 1979-ben látott először napvilágot, a Hughes testvérpár kiadójának gondozásában. Az ugyanabban az évben kiadott Moortown kötetből a ciklus öt verse kimaradt. Eörsi István mindössze három évvel az eredeti megjelenése után lefordította a ciklust, de a Moortown kötetből dolgozott, valószínűleg nem tudott a kihagyott öt versről. Én viszont nem tudtam Eörsi fordításáról, amire a debreceni egyetem tudós professzora, Rácz István hívta fel a figyelmemet, amikor a kész fordításomat »kézrátételre« elküldtem neki.”

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1982.06.szám Ted Hughes: ÁDÁM ÉS A SZENT KILENCEK

  • 2022.10.szám Kortárs, Boga Bálint: Immár 66 év...

    Emlékek az 1956-os forradalomról. 1955 szilveszterén írta Újévre című versét. A vers közreadása.

    „A vers eredeti kéziratát dokumentumaim közt most találtam meg. Gimnazistaként több verset írtam, a gimnáziumi irodalmi szakkörünknek ekkor Eörsi István író volt a vezetője (Árpád Gimnázium, Budapest).”

  • 2023.01.07. litera.hu, Gyukics Gábor: Nélkülözhetetlen Allen Ginsberg (részlet)
    Olvass bele

    Részletek az Allen Ginsberg munkásságát bemutató Nélkülözhetetlen Allen Ginsberg című válogatáskötetből. Közeli kapcsolata egyik fordítójával, Eörsi Istvánnal. Allen Ginsberg Többszörös identitás-kérdőív (Multiple Identity Questionnaire) című írása. 

  • 2023.01.22. Magyar Hírlap (Online), Domonkos László: A magyar alaphelyzet

    Mit mondanak ma, a Magyar Kultúra Napján Kölcsey Ferenc: Himnusz című verssorai? Visszaemlékezés az 1957 januári napokra, amikor letartóztatták az írókat, köztük Eörsi Istvánt.

    „És a hónap végén valóságosan is, jelképesen is lezárul Illyés Gyula naplója: »Gellért Oszkár nyílt levele a »hallgatag magyar írókhoz« a Népszabadságban, választ várva. Elsősorban Németh-től és tőlem. (…) Valahányszor írók hallgatnak, a világban van hallgatni való. (…) Betyárbecsületből hallgatunk. Nem is hallgatunk – fülelünk. (…) mert Zelké, Háyé, Eörsié a szó és társaiké.«” 

  • 2023.02.16. klubradio.hu, Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós egykori vitájának felidézése. Orbán Viktor és az ellenzék összezuhanása. Az írás végén Kardos elbúcsúzik az ellenzéktől.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől 

  • 2023.02.28. ujvarad.ro, Kőrössi P. József: A tanítványok bevonulnak a terembe. Gazsi

    Történetek Tamás Gáspár Miklósról; nekrológ. Eörsi István említése.  

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.