EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2009.12.szám Kritika, Kállai Katalin: Made in „Kaukázusi krétakör – Tatabánya”

    Színikrititika. Egy Brecht-idézet Eörsi István fordításában.

  • 2009.12.szám Mozgó Világ, Váradi Júlia: „Mint a cirkuszi ló, ha pattog az ostor”

    Beszélgetés Molnár Piroskával a kaposvári csodáról, a tabudöntögetésekről.

    „Nemcsak a színházi világ, hanem a különböző művészi ágak képviselői is kezdtek gyűlni a különleges Kaposvárillatra. Jöttek képzőművészek, írók, filmesek, zenészek, és egyszer csak azt vettük észre, hogy a színház büféjében egy kis Európa üldögél. Jött Pauer Gyula, és díszletet tervezett, megérkezett Eörsi István Berlinből, és nekünk is elkezdett darabot írni, és csak jöttek, egyre jöttek az értelmiségiek, mert úgy látták, hogy ez az ő helyük. Ez természetesen számunkra is nagyon sokat jelentett, mert nagyon be voltunk szorítva abba a kisvárosba.”

  • 2009.13.szám Műút, Radics Viktória: Az én nemzedékem?
    (Kemény István: Kedves Ismeretlen. Magvető, 2009)

    Könyvkritika.

    „Most elővettem Allen Ginsberg verseskönyvét, A leples bitang, Orbán Ottó, Eörsi István és Györe Balázs fordították. Mekkora esemény volt, amikor ’84-ben megjelent magyarul! Újra fogom olvasni az Üvöltést, és más verseket is, meg Eörsi esszéit.”

    • Allen Ginsberg: A leples bitang című könyvének adatait és fülszövegét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2009.81.szám (tavasz) Eszmélet, Szűcs Katalin Ágnes: Rendszerváltás a színházban

    Tanulmány. A rendszerváltással megváltoztak a művészettel szembeni elvárások, értelmét vesztette a színpadon a kódolás.

    „A Katona József Színház már az 1990/91-es évadban bemutatta Zsámbéki Gábor rendezésében Brecht Turandot című drámáját, amelynek tárgya éppen az értelmiség társadalmi felelőssége. Az Eörsi István kaján aktuálpolitikai áthallásoktól sem mentes fordítását használó előadás (az egyik hordószónokot például Csu Pi-nak hívták) kíméletlenül szellemes ábrázolatát adta a rendszerváltó értelmiség és politikai elit hazug, köpönyegforgató szerepvállalásának.”

  • 2010. (30.szám - Tavasz - Június) Berlini Híradó, Krónika

    (2005. Március 6-án Az irodalom és a politika címmel előadást tartott Eörsi István.)

  • 2010.01.07. (1.szám) 168 óra, Buják Attila: Pénz, plecsni, politika
    A három P.
    2010.01.10. 168ora.hu, Buják Attila: Pénz, plecsni, politika
    A három P.

    Díjak az irodalom területén. A döntési mechanizmus a Kádár-korban: Aczél kidolgozta, Kádár jóváhagyta. Sokan csak a rendszerváltás után kaphattak kitüntetést. Az irodalmi és művészeti díjak újra "visszapártosodnak".)

    „Eörsi csak halála előtt kaphatott kitüntetést.”

  • 2010.01.07. Neue Zürcher Zeitung, I. R.: Die Lehre der Donau (A Duna tanítása)

    Christian Thanhäuser fametsző és kiadó Duna-könyve. A vázlatos vizuális felidézést életrajzok, történelmi tények és családtörténeti betekintések kísérik, amelyek élénken ábrázolják a Duna régiót annak teljes összetett sokszínűségében. Az esszéíró Karl-Markus Gauss beszámolója a dunai svábok sorsáról (A Dunán lefelé esszé). Megható tisztelgéssel adózik az igazságtalanul elfeledett költőnek, Gabriele von Baumbergnek is, akit férjével, Bacsány Jánossal Linzbe száműztek, valamint az újvidéki Aleksandar Tišmának és a magyar írónak, Eörsi Istvánnak, aki budapesti lakásából tekintett a Duna vizére.

    Kapcsolódó cikk:

    • Híd, 2010.05.szám Karl-Markus Gauß: A Dunán lefelé

  • 2010.01.07.Magyar Narancs, Szőnyei Tamás: A klerikális reakció dalnokai - Weöres, Pilinszky, Petri és az állambiztonsági szolgálat

    (Részlet a szerző idén megjelenő könyvéből, amely az irodalmi élet 1956-1990 közötti állambiztonsági ellenőrzéséről szól.)

  • 2010.01.08. (2.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Talpra magyarok, hí a hazátok

    Tárca Krassó Miklósról és Krassó Györgyről.

    „A Krassó fiúk túlhabzó szexuális étvágya nem ismert határt. Eörsi István anekdotája szerint, amikor Krassó Miklós először találkozott Jugoszláviában az ő egyik barátnőjével, Rosa Luxemburgról tartott előadást a lánynak. Éjfélkor hagyott fel a magyarázatával a Mester, elbúcsúzott, majd fél óra múltán visszatért, mert eszébe jutott egy Luxemburg idézet. Magyarázat közben öntudatlan is vetkőzni kezdett, majd önfeledten odabújt a lány mellé.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám E.I.: Búcsú egy naiv embertől. Ürügyeim
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2010.01.09. Népszava, Martos Gábor: Mozgókép(ző)művészet

    „Más hangok, más szobák. Rekonstrukciós kísérlet(ek). A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Kiállítás és vetítések” című rendezvénysorozata a Műcsarnokban. Najmányi László A császár üzenete című filmjét egyetlen vetítés után Aczél György betiltatta.

    „Najmányi László 1975-ben készített A császár üzenete című filmjét, amely pénz híján maga is csak a tervezett film »előzeteseként« készülhetett el, amelyben ott szerepel szinte minden akkori magyarországi máskéntgondolkodó értelmiségi Eörsi Istvántól Koltai Tamásig, Beke Lászlótól Halász Péterig (és szobaszínházának minden közreműködőjéig), Ascher Tamástól Bálint Istvánig, Rajk Lászlótól Breznyik Péterig, és amelyet (nyilván ezért) egyetlen vetítés után Aczél György azonnal be is tiltatott.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2010.01.12.prae.hu, K.Kabai Lóránt: 1989(–1990), te csillag! (I.)

    (Könyvkritika. Lieve Joris: A melankolikus forradalom.)

  • 2010.01.25. Népszabadság, Hajba Ferenc: Az abdai tanú és az emlékezet

    Helyszíni riport Abdáról, ahol Radnótit egykor kivégezték. A 81 éves Sarmann Ferencné Szabó Magdolna Radnóti Miklós abdai kivégzésének helyszíne környékén tartózkodott épp a kivégzés időpontjában. Hogyan emlékezik meg az utókor? Fotó

    „1954-ben aztán felavatták a Radnótiról elnevezett abdai kultúrházat, az Írószövetséget Örkény István, Abody Béla, Eörsi István, s az emlékbeszédet mondó Csoóri Sándor képviselte.”

  • 2010.01.29. (4.szám) Élet és Irodalom, Földes Anna: Hol a mi helyünk?
    Utánközlés: mandiner.hu, 2010.02.07.

    Reagálás Martin József: A többség mi vagyunk című cikkére. (ÉS, 2009/50., dec. 11.) Vita Martin Józseffel a sajtóban folyó vitakultúráról, az egyértelmű állásfoglalás szükségességéről. Idézet Eörsi Istvántól: „csak akkor maradok független, ha merek politizálni”.

  • 2010.01.bende3liza.5mp.eu, Bende Liza: "A tapintat nem írói erény" (Eörsi István)

    (Az IRÓ Erzsébet Fannihoz címezett e-mailjeiből - 1998-2005. Válogatta és a szöveget magyarázza: Bende Liza.)

  • 2010.01.Somogy, Komáromi Gabriella: Iránytűvel. "...én, Lázár Ervin itt vagyok!"

    (Részlet. Milyen volt az irodalmi élet Lázár Ervin színre lépésekor?)

  • 2010.01.szám Alföld, Tamás Attila: Visszatekintés
    Életrajzi jegyzetek

    A szerző visszaemlékezése az 1954-től az ’56-os forradalomig eltelt időszakra. Az Új Hang szerzői között említi többek közt Eörsi Istvánt.

  • 2010.01.szám Bárka, Orcsik Roland: Kalandozás a szerb, horvát, szlovén irodalomban

    Tanulmány. Végel László a nemzet fogalmáról. Szerzők a délszláv—magyar kérdésekről. A szerb, horvát és szlovén irodalom magyar befogadástörténetének hagyománya. A Jelenkor Kiadó szerepe. Danilo Kišről, vele kapcsolatban Eörsi István említése. 

  • 2010.01.szám Létünk, Szilágyi Márton: Egy irodalomtörténeti legenda genezise és funkciója
    Csokonai Vitéz Mihály és a nagyváradi temetés

    Tanulmány. Megemlékezés Csokonai Vitéz Mihályra. Legenda Csokonainak Rhédey Lajosné Kácsándy Terézia nagyváradi temetésen elmondott beszédéről (Halotti versek), ahol nagyon hideg volt, és emiatt megfázott, majd hamarosan meghalt. Bár különböző források megerősítik, hogy Csokonai megjelenése a templomban történt, mégis ez a legenda született, így Csokonai a szegény, kirekesztett költő prototípusává válhatott, aki csak halála után szerzett elismerést. Mi az oka annak, hogy szárnyra kelt ez a legenda? Ellenérvek. Hogyan írtak erről az esetről életrajzírói? Csokonai hagyatékának gondozói.

    „Megtaláljuk évtizedekkel később Eörsi István egyik évfordulós cikkében is: »Császári és királyi aranykulcsos kisrhédei Rhédey Lajos gróf feleségének temetésére másfél nap alatt megírt egy több mint ezer soros filozófiai költeményt, A lélek halhatatlanságá-t, és ezt 1804. április 15-én szakadó esőben, a kötelességszerűen összegyűlt gyásznép előtt könyörtelenül végig is mondta.«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1973.11.17. (46.szám) E.I.: A költő és közönsége

  • 2010.02.01. index.hu, cinematrix: Durva dolgokra is számíthatnak a nézők a szemlén

    Részlet. A 41. Magyar Filmszemlén Vágvölgyi B. András: Kolorádó Kid című filmjének egyik forgatókönyvírója Eörsi István.

  • 2010.02.01. Népszava, Donáth Ferenc: Válasz Boross Péternek

    Reflexió Boros Péter Népszabadságban megjelent cikkére, aki a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke. A 298-as parcelláról. Állítása szerint 2006-ig nem tudott arról, hogy tömeggyilkosok mellé kerültek a forradalom emblematikus kivégzettjei.

    „Ezzel szemben én 1992-ből idézem Eörsi Istvánt: »Boross Péter sajnos még saját magának és barátainak erkölcsi érdekeit is zárójelbe tette, hogy relativizálhassa a nácizmus bűneit, és ezzel a gesztusával még inkább megnyerje magának a szélsőjobboldali alvilágot, amelynek már eddig is sikeresen udvarolt. Párnás kézzel simogatta a skinheadek sörtéit (ez persze csak jelképesen értendő, perben ez az állítás a szó szoros értelmében nem számon kérhető), rendőrrel védte a Nemzeti Emlékhely területén illegálisan emelt politikai és esztétikai botrányt.« […] Vajon amikor kialakult, hogy hogyan kell kettős pozíciójával élve nyilas emlékhellyé tenni a Nemzeti Sírkertet, nem Angyal István 1956-os kivégzett, korábban auschwitzi deportált, Maléter Pál 1956-os kivégzett, korábban partizán, Nagy Imre 1956-os kivégzett, korábban a vörös hadsereg tisztje, Gimes Miklós 1956-os kivégzett, korábban gettóba zárt, Szilágyi József és Losonczy Géza 1956-os kivégzett, korábban politikai üldözött kegyeletének a megrablására adta áldását?”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs 1992.10.29. E.I.: Összefüggések
    • Tallózó, 1992.11.05. Eörsi István: Összefüggések – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2009.12.15. Dr. Boross Péter: Mindenkit megillet a nyugalom – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1992.11.09. Gantner Ilona: Tánc a kardélen
    • Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése
    • Magyar Fórum, 2015.11.05. (45.szám) Csurka István: Visszaemlékezés
    • Magyar Fórum, 2017.08.10. (32.szám) Csurka István: Soros ellensége a tősgyökeres magyar
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 2010.02.02. Népszava, Bársony Éva: Öt rendező debütál idén a játékfilmesek versenyében
    Ma este megkezdődik a 41. Magyar Filmszemle a Palace MOM Parkban

    A 41. Magyar Filmszemléről. Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmjében Eörsi István és Eörsi László szerepe.

    Vágvölgyi: „Eörsi Pista volt ennek a filmnek az első dramaturgja, az ő fia, Eörsi László, 56-os fegyveres csoportokkal foglalkozó történész találta az alaptörténetet, amikor kutatásai során egy börtönbesúgó – a szakzsargonban: zárkaügynök – jelentéseire bukkant.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2010.02.03. barkaonline.hu, MTI – Új Könyvpiac: Heinrich Eisterer díja

    Osztrák állami díjat kap a műfordító, aki többek közt Kertész Imre, Nádas Péter, Márai Sándor és Eörsi István műveit fordította.

  • 2010.02.03. nepszava.hu, ujkonyvpiac.hu, MTI: állami díjat kapott a magyar művek fordítója

    Heinrich Eisterer osztrák műfordító Osztrák állami díjat kap magyar művek németre fordításáért. Néhány író – köztük Eörsi István – nevének felsorolása, akiknek műveit lefordította.

  • 2010.02.05. Népszava, Tardos János: Keserű bambi
    A FILMSZEMLÉN LÁTTUK

    Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című első mozifilmje a Filmszemlén. Fotó: Kép a Kolorádó Kidből

    „Ezen a börtön kint és bent vonulaton nagyon érződik az 56 után lesittelt Eörsi István keze nyoma, aki a forgatókönyvírás kezdeti szakaszában barátként és dramaturgként segített, és persze Eörsi Lászlóé, aki a korral és a miliővel foglalkozó történészként annak idején az alapsztorit szállította.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.