EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.10.20. Terasz.hu, Balogh Róbert: Ki akar itt hős lenni!?

    Megemlékezés1956-ról. Felidézi egykori tornatanára ’56-tal kapcsolatos monológját, erdélyi kirándulásukat. Az 1989-es mozgolódásokról, a rendszerváltozás utáni megemlékezésekről, a történelemtanításokról. Az egykori történelemkönyvekről, a Hitel című folyóiratról. Rajztanárjuk a gimnáziumban Orwell Állatfarmját vetítette le, de megkérte diákjait, hogy erről máshol ne beszéljenek. Egy másik tanára is hasonlóan cselekedett. Későbbi emlékei. Az ’56-os egység eltűnéséről, az ünnep kiüresedéséről. Vajon mit csinált volna ’56-ban, mi mindenre lett volna képes az életben maradásért? Fotók

    „Még láttam az Ács János rendezte Marat/Sade-ot. Az utolsó előadások valamelyikét. Egy évvel lemaradtam a Mester és Margaritáról. Láttam az Állatfarmot (már megint az Állatfarm, de akkor már szabad volt játszani). Láttam Eörsi István: Kihallgatását […] Azt hiszem, sokáig ez jelentette nekem ’56-ot.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2006.10.21–22. Magyar Szó, Csorba Béla: Szőttes vagy lábtörlő?

    A Határon Túli Magyar Hivatal egykori főnökének, az SZDSZ kisebbségi szakértőjének Színes szőttest! – Milyen kisebbségpolitikára van szükség 2006-ban? című írása a határon túli magyar kisebbségek autonómiáját szóba se hozza (Bécsi Napló 2006. július – augusztus). Eörsi István gondolatának említése.

  • 2006.10.21. Magyar Hírlap, Szále László: „Engem kárpótolt a sors”

    Beszélgetés Göncz Árpáddal. Mit érzett Eörsi szabadulásakor, és hogyan élte meg ezt Göncz Árpád?

    „Eörsi István többször is keserűen írt arról, hogy amikor kiszabadult, idegenkedve fogadták a kintiek, zavarta őket, ha meglátták, mert bűntudatot ébresztett bennük.”

  • 2006.10.21. Népszava, Stark R. László: Angyal szállt le

    Filmkritika Lugossy István Angyal István – 1956. című filmjéről.

    „Angyal kommunistaként határozta meg magát, úgy hitte – mondja a filmben megszólaló Eörsi István –, a proletárforradalom győzelme után az állam fokozatosan elhal, funkcióit az önmagát igazgató, demokratikus önszerveződés útján tagolódó társadalom veszi át.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Köznevelés, 1997.04.11. (14.szám) Bernáth László: Történelem – dokumentumfilmen (és az itt felsorolt cikkek)
    • Fejér Megyei Hírlap, 2000.06.15. Dömölki Lajos: A „jog asztalánál...”
    • hirszerzo.hu, 2005.10.24. Kiss Ádám: Angyal István és a házfoglalók
    • Új Magyar Szó, 2006.10.16. Műsorajánló
    • Fejér Megyei Hírlap, 2006.11.04. Dömölki Lajos: 1956-57-58: a leszámolás. Szabó Zoltán: A halálra ítélt Angyal
    • feol.hu, 2006.11.04. Kovalcsik Katalin, Zsohár Melinda: A halálra ítélt Angyal

  • 2006.10.21. Népszava, Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő

    Színikritika Darvasi László: Szabadság-hegy (Gáli József Szabadsághegy című drámája alapján) című darabjáról a József Attila Színházban. Rendezte: Léner Péter. Az eredeti Gáli-darab 1956. október 6-i bemutatójának története, további sorsa, összefoglaló a szerzőről. Fotó: Jelenet a darabból

    „Hajdan az alapdarabról és Benedek Árpád rendezéséről is szóródtak a vélemények. B. Nagy László »Tavaszodó irodalmunk egyik első fecskéjét« vélte felfedezni. Eörsi István a »legjobb esetben: helyzetjelentés« kifejezéssel illette a látottakat. (Később is visszatekintett a színműre, faggatta saját egykori énjét és véleményét. A vele közel egykorú Gálival nevezetes »melyikünk hal meg előbb...?« fogadást kötött. Mindketten arra tettek, hogy – nem a másik. A fogadást Eörsi vesztette el.)”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
    • Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást. M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön. Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház (Drámamelléklet), 1989.11.szám E.I.: A hazugság aurája
    • Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
    • Színház, 2006.12.szám Sz. Deme László: Ötven év múltán. DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)
    • Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.

  • 2006.10.23. litera.hu, „Berlin, drágám”
    Kortárs magyar írók Berlin-antológiájának bemutatója a PIM-ben

    19 kortárs magyar író a Berlin, drágám című antológiában adja közre Berlin-történeteit. A kötetet Gönczy Gabriella mutatja be. A kötetben Eörsi István írását is olvashatjuk. Az utószót Ilma Rakusa írta. A kötetből Parti Nagy Lajos és Földényi F. László olvasnak fel részleteket. A DAAD Berlini Művészeti Program ösztöndíjáról.

    • A „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” című kötet adatait és a kötetben szereplő Eörsi-írást (A Maradjhűutcában) elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 2006.10.23. litera.hu, Najmányi László: Downtown Blues. Halász Péter emlékére
    A Nyitott Könyvműhely Kiadó ajánlata

    Najmányi László Downtown Blues. Halász Péter emlékére című kötetéről, a szerzőről és Halászról. Részletek a könyvből, a szerző utószava. Eörsi István említése.

    „Ezt a könyvet nem Halász Péterről, hanem az időről írtam. A korról, amelynek változásait közösen átéltük. A kommunista diktatúra ragacsos pokláról, New York sötét oldaláról, a rendszerváltozás utáni Magyarország izgága káoszáról.”

  • 2006.10.23. Népszabadság Online, NOL: „Ötvenhat tabuk nélkül”
    Eörsi István emlékének szentelt civil est

    A Műhelybeszélgetés-sorozat keretében évfordulós találkozás Eörsi István szellemében, róla és ’56-ról a Nyitott Műhelyben. Az est házigazdái, Pap Ágnes és Eörsi László. 

  • 2006.10.26. (43.szám) 168 óra, Sándor Zsuzsanna: Köztársaság tér ’56
    Eörsi László az abszurd ostromról

    Interjú Eörsi László történésszel Köztársaság tér 1956 című tanulmánykötete megjelenése apropóján.

  • 2006.10.28. gondola.hu, gondola–cpg: A bűnösök megbocsátanak nekünk?! – 185. rész
    Piszkos kampány - piszkos politika

    A cikk alcímei: Kötelesek vagyunk megbékélni?! – Akik megbocsátanak – Ünnepi médiacirkusz s akik előadják – Operanyitány ’56-ra – Gyurcsány Gyurcsók? – Lehet nemzeti egység? – DEPORT-’56 – Ünneplés zárt ajtók mögött – Magyarország a hazugságok országa lett?! – Miért nem lett mítosz 56-ból? – Rendületlenül – Politikai médiaverseny: rosszsó – Baloldalunkon betegedünk? – Öngerjedés: szó hordása szó rakásba.

    Idézetek Révész Sándor beszédéből a MÚOSZ október 23-i megemlékezésén. „Révész szerint nem merjük »bűnös és hős elődeinket« olyannak nézni, amilyennek ők merték magukat, már ha merték; úgy, ahogyan Gimes Miklós és Eörsi István, kevesen merték.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.10.28. (43.szám) Révész Sándor: Kedves Barátaim!

  • 2006.10.28. Népszabadság, Révész Sándor: A múlt köde
    2002. OKTÓBER

    Idézetek a sajtóban megjelent 2002 októberi fontosabb hírekből.

    Fotók: Demszky Gábor – pezsgőzés az önkormányzati győzelem után – A Nobel-díjas Kertész Imre és felesége – örömteli megérkezés – Moszkvai túszdráma a színházban – száznál több halott – Jászladány – szegregált iskolába menet – Berkecz Mária – kapás nem volt, csak túlkapás.

    „Esterházy Péter, Nádas Péter és Kertész Imre, akárcsak Eörsi István, Petri György, Spiró György stb. idegenszívű hazagyalázóként állnak az ő pellengérükön. A »magyarellenes és neosztálinista közbeszédet« reprezentáló idézet- és tanulmánygyűjtemények, cikksorozatok állandó szereplői ők.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.12.21. (51–52.szám) Kertész Imre: A végső kocsma – Nincs a rendszerünkben
    • gondola.hu, 2002.10.15. Kocsis L. Mihály: A magyaroknak semmi sem jó?

  • 2006.10.30. litera.hu, Nagy Gabriella: Ami következik, immár megvolt
    Szépírók III. Őszi Fesztiválja, 2006. október 28-29.

    Tudósítás a fesztiválról, részletes programja. A Ha minden jól megy című, 1994-ben megjelent válogatásról, amelyben többek között Eörsi István Monológ az ágyból című írása olvasható.

    • Eörsi Istvánnak ez az elbeszélése két antológiában is megjelent – Ha minden jól megy (1994) – Dalos György: Königreich am Rande... Erzählungen aus Ungarn (1999.) (Monolog aus dem Bett). A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. Eörsi István: Monológ az ágyból című írását elolvashatja a magyar nyelvű kötetnél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1989.12.07. Playboy. Mások írják. Monológ az ágyból
    • Népszabadság, 1990.09.29. Munkatárs: Playboy-konferencia, nyuszik nélkül
    • Ezredvég, 1999.11.szám Szerdahelyi István: Ablaküvegek

  • 2006.10.30.Frankfurter Allgemeine Zeitung, Wolfgang Schneider: Selbstporträt als Widerborst
    Schlimm: István Eörsi zeigt den Eros des politischen Intellektuellen

    Könyvkritika Eörsi István Zárt térben című kötetéről.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A német nyelvű kiadás Im geschlossenen Raum adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2006.12.15. (50.szám) „Egy makrancos ellenálló önarcképe” Válogatás Eörsi István Zárt térben című könyvének német kritikáiból

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2006.10.31. Neue Zürcher Zeitung, Marion Löhndorf: Der Preis des Widerstands (Az ellenállás ára)
    István Eörsis autobiografischer Roman «Im geschlossenen Raum»

    Könyvkritika Eörsi István Zárt térben című önéletrajzi kötetéről.

    • A magyar nyelvű kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A német nyelvű kiadás Im geschlossenen Raum adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2006.12.15. (50.szám) „Egy makrancos ellenálló önarcképe” Válogatás Eörsi István Zárt térben című könyvének német kritikáiból (és az itt felsorolt cikkek)

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2006.10.31.perlentaucher.de, Perlentaucher-Notiz zur NZZ-Rezension

  • 2006.10.Könyvhét, (19-20) Alföldy Jenő: 1956 forradalma és a költészet

  • 2006.10.Könyvhét, (19-20) zs.: Forradalomról tabuk nélkül, beszélgetés Paul Lendvaival

    (Új könyvéről. Paul Lendvai: Forradalomról tabuk nélkül. Fordította: dr. Pruzsinszky Sándor. Napvilág Kiadó.)

  • 2006.10.szám (október) Kapu, Kovács Lajos: KÉT TÖREDÉK

    Vers. A versben szerepel Eörsi neve is.

  • 2006.10.szám Criticai Lapok, Földes Anna: Csupa főszerep
    Színházi széljegyzetek
    Konrád Csodafiguráinak arcképcsarnoka

    Részlet a könyvkritikából. „Nagy Imréhez az őt követő nemzedék tisztelete, Eörsi Istvánhoz, a »száguldó moralistához« több szilveszteri buli és jó néhány közös, veszélyes autóút emléke is fűzte.”


    Konrád György: Csodafigurák című kötetének adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2006.10.szám Ellenfény, Sándor L. István: Itt fogunk élni?
    Csehov: Három nővér – Csiky Gergely Színház, Kaposvár

    Részlet a színikritikából. Szöveg: Eörsi István.

  • 2006.10.szám Forrás, Bogdán László: Másvilág
    Részletek egy versciklusból
    AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE
    A kis éji zene
    Eörsi István emlékének

    Vers.

  • 2006.10.szám Kritika, Kővári Orsolya: Egy könyörtelen bajkeverő
    Babarczy László Eörsi Istvánról

    Babarczy László mesél Eörsi István kaposvári színházi munkájáról. Be akarták mutatni a Halálom reggelén című művét is, de Eörsi az előkészületek alatt hunyt el. Eörsi elbocsátásának történetről, melynek nem is Aczél, hanem Tóth Dezső volt a főszereplője. Utána álneveken, vagy név nélkül dolgozott a színháznak, és jóval később visszaszerződtették.

    „Mindig azt mondta, amit igaznak hitt. Könyörtelen bajkeverő volt. Senkitől, semmitől nem félt, és semmiféle körülményre nem volt tekintettel, így ezek a politikai selyemfiúk rendkívül kellemetlennek találták. Még akkor sem jelenhettek meg Magyarországon művei, amikor már szinte mindenkinek megbocsátottak. Fekete bárány maradt, elsősorban azért, mert ő tényleg baloldali volt. Ha tetszik, kommunista. És azt pontosan tudjuk, hogy egymásnak soha nem bocsátottak meg. […] Mint műfordító, mint dramaturg, mint irodalmi szakmunkás káprázatos tehetség volt.”

    • A Rivalda 2005–2006. Nyolc mai magyar dráma című kötet adatait és az ebben szereplő Eörsi István: Halálom reggelén (5-46. oldal) című darabját elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2006.10.szám Lyukasóra, Cynolter Károly: Nőttön nő tiszta fénye

    Esszé. Hogyan él 1956 líránkban? Idézetek az 1956-os forradalommal foglalkozó versekből, többek közt Eörsi István: Kőbálvánnyá válva című verséből.

    • A verset elolvashatja Eörsi Emlékezés a régi szép időkre című kötetében. A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket, illetve Eörsi versét elolvashatja, ha a keresőmezőbe beírja a vers címét.

  • 2006.10.szám Mozgó Világ, Rádai Eszter: „Ha ma élne Erasmus, kivel levelezne Magyarországon?”

    Beszélgetés Kosáry Domokossal.

    „– Tehát 57-től 60-ig volt börtönben. Beszéljünk kicsit azokról a börtönévekről! Amikről én is tudok egyet, s mást Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyvéből. Vele nemcsak a celláját osztotta meg rövid ideig, hanem az úgynevezett fordítóirodán is együtt dolgoztak. Eörsi azt írja: »A fordítóiroda legszínesebb és legszínvonalasabb személyisége Kosáry Domokos volt. Őszes hajával, peckes, kissé hátrafelé döntött testtartásával, tanáros szemüvegének rendreutasító komolyságát üdvösen kiegyensúlyozó, diszkréten ironikus mosolyával a börtönrend és börtönszellemiség eleven tagadása volt.«”

    Eörsi vigyorgása a smasszerokra. „Nagyon ügyesen csinálta, igen. Én nem vigyorogtam, de mi nagyon jól megvoltunk egymással. Abszolút különböző emberek, mégis jól kijöttünk.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.