EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2012.02.03. folyometer.blog.hu, Szántó Domingo: Holmis netnaplók
    Folyóméter – folyóiratfigyelgető
    Mit ír az újság – avagy minden, amit tudni akarunk az irodalomtól

    A Holmi szerkesztői írták a Litera netnaplóját – ennek elemzése.

    „Radnóti Sándor. Nagyon informatív, például az indulásról, Kenedi és Eörsi kezdeti

    szerepéről (az utóbbié nekem újdonság volt), illetve Domokos Mátyás visszavonulásáról.”

    Előzmény:

    • litera.hu, 2012.02.01. Radnóti Sándor: Ha én szerkeszteném ezt a lapot...



  • 2012.02.07.nol.hu, Böcskei Balázs: In memoriam Kádár-rendszer. Csurka István halálára.

    (Részlet.)

  • 2012.02.09. (6.szám) Heti Válasz, Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára

    A szerző felidézi egy 2000-es, Csurkánál tett látogatását (ekkor berlini nagykövet volt). Csurka nagy politikai színjátéknak tartotta a parlamenti képviselőséget. Fotó: Csurka István Budapest, 1972. február 19., a József Attila-díjas író otthonában

    „Bevallom, kicsit tartottam is a beszélgetéstől, hiszen az előző évi Frankfurti Könyvvásáron, ahol Magyarország volt a fővendég, a hivatalos program folyamatosan a két István – Csurka és Eörsi – támadásának volt kitéve, amiből persze akár arra is következtethettünk, hogy jól állítottuk össze a bemutatandó könyvek listáját.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben
    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
    • Élet és Irodalom, 1999.09.17. (37.szám) Darvasi László: Szigliget-napló
    • Magyar Hírlap, 1999.09.22. V. Bálint Éva: A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
    • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
    • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások

  • 2012.02.11. Magyar Szó, Csorba Béla letartóztatása
    A MAGYAROK HÁBORÚELLENES ÖNSZERVEZŐDÉSE VAJDASÁGBAN (1991–1992) XI
    Naplójegyzetek a mozgósításról, a háborúellenes megmozdulásokról és ezeknek az éveknek a hordalékáról

    Naplójegyzetek dátumokkal.

    „1992. II. 8. A Pesti Hírlap hírben tette közzé Csorba Béla letartóztatását, a Népszabadságban Eörsi István emelte fel hangját a letartóztatás ellen, s erről másnap a Magyar Szó is beszámolt. […] 1992.II.13. [Konrád György, Pesti Hírlap] »Magam kértem meg pénteken este Predrag Palavestra urat, a szerb Pen Club ügyeletes elnökét, hogy tegyen lépéseket Csorba Béla kiszabadítása érdekében. A figyelmemet a letartóztatásra egyébként Eörsi István költő hívta fel, aki barátságban van Csorba Bélával. Tőle tudtam meg a részleteket.«”

    Előzmény:

    • Beszélő, 1992.01.18. (Hetilap – 3.szám) Csorba Béla: Miért nem tettem eleget a behívóparancsnak?
    • Beszélő 1992.01.18. (Hetilap – 3.szám), E.I.: [Csorba Béláról]
    • Magyar Szó, 1992.02.09. Cs. Z.: A világszervezet Krajina túsza
    • Reggeli Pesti Hírlap, 1992.02.13. Fekete Péter: Csorba Béla szabadlábon!

  • 2012.02.19.prae.hu, Falcsik Mari: Kívüle vs benne `52- Rabok legyünk. Vagy szabadok.

    (Pilinszky János: A SZERELEM SIVATAGA és Eörsi István:ANYáM /Mikor a Párt tagjelöltje lett/ című verse. Eörsi magyarázata a a diktátordicsőítő énekek keletkezésének okairól.)

  • 2012.02.24. magyarhirlap.hu, Mátyás Sándor: Emlékezzünk az áldozatokra!

    Részlet. Marinetti és Majakovszkij munkásságának összehasonlítása – a fasiszta és a kommunista mozgalom közötti hasonlóság. Majakovszkij Beszélgetés az adófelügyelővel a költészetről című verséből idéz – fordítója: Eörsi István.

  • 2012.02.24.magyari.transindex.ro, Magyari Tivadar: MAJAKOVSZKIJ, LENIN ÉS A KOLOZSVáRI DIáKOK

    (Részlet. Mit mond Majakovszkij a mai fiataloknak? Vlagyimir Iljics Lenin című verse Eörsi István fordításában.)

  • 2012.02.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Rendszerváltó játék

    (Színikritika. Ivo Bresan: Paraszt Hamlet című darabjának ősbemutatója március 9-én a WS Színház Márkus Emília Termében, Soós Péter rendezésében, Háy János átiratában. A szerzői ajánlás Ivo Bresannak, Eörsi Istvánnak és Krassó Györgynek szól.)

  • 2012.02.szám Ellenfény, Ölbei Lívia: Omlett

    Részlet a színikritikából. Háy János Rák Jóska, dán királyfi című darabjáról, amely Ivo Brešan Paraszt Hamlettét vette alapul.

    „…rögtön minősíti is a rendszerváltást (bár lehet, hogy ez már csak utólagos magyarázat). Fontos – mert utal a darab létrejöttét tapinthatóan inspiráló primer indulatra, szinte publicisztikai hevületre – a példányon olvasható szerzői ajánlás: »Eörsi Istvánnak, Krassó Györgynek és Ivó Bresannak, akinek Paraszt Hamlet című darabja nélkül ez a munka nem születhetett volna meg».”

  • 2012.02.szám Kalligram, Kukorelly Endre: Ez így nem fog menni

    Esszé az irodalomtörténet-írás nehézségeiről. Eörsi István említése.

  • 2012.02.szám Literatura, Reichert Gábor: A Felelet második kötetének korai recepciója
    MŰHELY

    Részlet a Déry Tibor: Felelet című regényéről szóló tanulmányból. A Felelet második kötete körül folyó vitáról. Az Írószövetség első kongresszusának vitája, amelyen Eörsi István is felszólalt.

    „A korabeli irodalmi sajtó kizárólag a sematikus derékhad és Lukács György követőinek (Mészáros István, Abody Béla, Eörsi István, Benjámin László, Zelk Zoltán, Déry Tibor stb.) ellentéteként kívánta ezt a nézetkülönbséget beállítani, valójában azonban a teljes szellemi élet érintett volt a problémában, még ha nem mindenki vallott is nyilvánosan színt.”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. 1956–1963 című kötete adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a FELELET /és/vagy/ a DÉRY szót.

  • 2012.03.07. (10.szám) Heti Világgazdaság, HVG: Harminchetek

    A Történelmi Igazságtétel Bizottság 1988. június 5-ei felhívásának aláírói. Az aláírók között van Eörsi István is.

  • 2012.03.09. exindex.hu, Mélyi József: Plusz pátosz

    Sugár János ’56-os emlékműállítása a Kiscelli Múzeumban. A Tűz a múzeumban című projektet nem engedélyezték, helyette A csőcselék emlékműve valósult meg. Angyal István és a rusztikus kő. A szerző emlékképe Eörsiről, aki a kilencvenes években a berlini magyar nagykövetség október 23-i fogadásán a töltött paprikával leöntött, foltos ingében „széles vigyorral” beszélgetett Joachim Gauck-kal.

    „Eörsi nevetése mindig igazán felemelő volt, és manapság különösen hiányzik. ’56-ra pedig a legmaradandóbb emlékezés talán az lenne, ha mindenki elolvasná Eörsi 1988-ban megjelent könyvét: Emlékezés a régi szép időkre.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  • 2012.03.12. kuruc.info, Dr. Ilkei Csaba: Dezső János ügynök találkozása a „munkás-paraszt hatalommal”

    Tanulmány az ügynökügyekről Dezső János állambiztonsági hálózati személy esetén bemutatva. Az állambiztonsági hálózati személyeket nem zárták ki bűncselekmények elkövetése után, sőt, kivonták az igazságszolgáltatás törvényes rendjéből. Ehhez felhasználták az MSZMP-t és az ügyészséget is. Részletek III/III-as összefoglaló jelentésekből. Dezső három megyében, három fedőnéven is be volt szervezve. Zala megyében „Mecseki Zoltán” fedőnévvel, majd „Zalai László” és „Zalavári Béla” néven jelentett. Személyek, akikről jelentéseket írt. Köztük volt Eörsi István is. Különleges, előre be nem jelentett akciói. Kizárják sikkasztási ügye miatt, de fogdaügynöki kedvezményt kap „Zalai László” fedőnéven, majd újból a hálózat tagja „Zalavári Béla” fedőnéven. Beépülése a Jelenkor folyóirat szerkesztőségébe. Második bűntette és a mentési kísérlet, aminek eredménye: pihentetés. 1969. február 24-én kizárták a hálózatból.

  • 2012.03.17. hirszerzo.hu, Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Az Orbán-kormány kultúrharca Németországgal. A frankfurti zsarnokság című 1999-es Csurka-tanulmányra is reagál Eörsi a Die Zeit-ben. A NKÖM a 2000-es freiburgi német – magyar írótalálkozón nem fedezi Eörsi István útiköltségét. Németországban nincs zsidókérdés. A magyarországi romaellenességről.

    „Magyarország glóriáját és nimbuszát politikai értelemben a vasfüggöny-bontó, reformkommunista Horn Gyula alapozta meg. Kulturális értelemben pedig a liberalizmus irodalmi vonulata: Eörsi, Spiró, Nádas, Konrád, Esterházy, Kertész Imre.”

    Reagálás:

    • Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók
    • Új Magyar Szó, 2012.03.23–25. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.

  • 2012.03.22. (12.szám) Heti Válasz, Borókai Gábor: Kurzuslovagozók

    Borókai idézi a Népszabadság első oldalas jegyzetét, amely a Kossuth- és Széchenyi-díjazottak kihirdetése után jelent meg. A jegyzetíró szerint szégyelniük kell magukat azoknak, akik március 15-e tiszteletére magas állami kitüntetést vettek át az ország jelenlegi vezetőitől. Így pl. Csoóri Sándornak, Vizi E. Szilveszternek és Vukán Györgynek.

    „Most alig két év elteltével hiányolják a jólétet, és azt játsszák, hogy 2012 Magyarországán a Fidesszel és kurzuslovagjaival szemben kell szabadságharcot folytatniuk. Nekik, az európaiaknak. A függetleneknek. A minőségnek.”

    Szemezgetés a különböző sajtótermékekben megjelent mondatokból – díjazottaktól és újságíróktól.

    Előzmény:

    • hirszerzo.hu (hvg.hu), 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság (és az itt felsorolt cikkek)
    • Új Magyar Szó, 2012.03.23–25. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

  • 2012.03.22. 168ora.hu, Koltai Tamás: Ünneprontás

    Publicisztika. Uszítás március 15-én a liberalizmus és Európa ellen.

    "A lengyel szolidaritást éltetni március 15-én [...] a megtévesztő ostobaság csúcsa." A Milla-tüntetés. Jónás Pál és a szabadság kérdése.

  • 2012.03.23–25. Új Magyar Szó, Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    A Népszabadság és a Hírszerző sajtószemléje. Eörsi István többszöri említése a kultúrharccal, az egykori – Die Zeitben megjelent interjúval – a freiburgi német-magyar írótalálkozóval kapcsolaban.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 2000.08.10. E.I.: Választ tervezek Freiburgba (és az itt felsorolt cikkek)
    • hirszerzo.hu, 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?
    • Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.


  • 2012.03.26. litera.hu, Szőnyei Tamás: Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956–1990

    Részletek Szőnyei Tamás kötetéből, a cigány írók, értelmiségiek megfigyeléséről szóló fejezetből. Ügynöki („Radóczi Bertalan” = Varga Rudolf rendező, „Babics Károly” = Akác István költő és „Ipoly” = Utry Attila, író), jelentések Eörsi Istvánról.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2012.03.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Madarakhoz szól

    (Jegyzet a költészet napja alkalmából. Eörsi definíciója a jó versről.)

  • 2012.03.szám Létünk, Szabó Tibor: A magyar politizálási technika és történeti gyökerei

    Részlet a Válság, kommunikáció és etikai válaszok című előadásból, mely a Pannon Egyetemen 2012. június 1-jén, Veszprémben rendezett nemzetközi tudományos konferencián hangzott el. Van-e határozott stílusa a magyar politikai technikának, vagy olyan, mint akármelyik európai? A jelenlegi pénzügyi-gazdasági-politikai válságot elemezve, láthatjuk, hogy a magyar identitás, erkölcs és politikai kultúra közel áll egymáshoz kapcsolódik a politikai kommunikációhoz. Ha a magyar politikai elit kommunikációját elemezzük, azt látjuk, hogy közvetlenül az 1989-es rendszerváltás után a magyar politika jellegzetes vonása az emberek és az elit szétválasztása, a hatalom erős koncentrációra való törekvése volt. Rendkívüli eseményeken (például a lakiteleki találkozón, a kerekasztal-beszélgetéseken, a Bibó Emlékkönyv) a konszenzus néhány mozzanata figyelhető meg. Eörsi István említése a Bibó Emlékkönyvvel kapcsolatban.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2012.03.szám Literatura, Kappanyos András: Eco, a fordítás és mi

    Tanulmány Umberto Eco fordítástudományi munkássáról. Vajon az újrafordítás egyenlő az újraértelmezéssel? A szerző egy fordítás-módszertani javaslatával száll vitába.

    „Amikor 1989-ben (Eörsi István átiratában) lódenkabátos, svájcisapkás színészekkel, egyértelmű 1956-os reminiszcenciákkal állították színpadra, az nyilvánvalóan olyan konkretizáció volt, amelyet maga az eredeti szerző nem sejthetett, a szöveg mégis hordozta ezt a lehetőséget (fontos megjegyezni, hogy Eörsi változata nem lépi túl a dramaturgiai munka szokásos kereteit, nem importál szövegszerű referenciákat, a személy- és helyneveket, a történet lefutását változatlanul megőrzi.”

    Előzmény:

    • Színnház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra

    Kapcsolódó cikk:

    • Film Színház Muzsika, 1989.09.16. (37.szám) E.I.: A második nekifutás

  • 2012.04.08.mixonline.hu, M. A.: Ördögfiókák és tündérek koncertje

    (Malek Andrea és Korpás Éva lemezbemutató koncertajánlója. Lackfi János, Nemes Nagy Ágnes, Bella István, Varró Dániel, Kovács András Ferenc, Eörsi István és Ranschburg Jenő verseinek megzenésítése.)

  • 2012.04.11.sonline.hu, Vas András: Verskommandó szállta meg ismét Kaposvárt - videó

    (Részlet. Helyszíni tudósítás a kaposvári költészet napi ünnepségről. Szula László verses beszélgetése a megyei börtön lakóival. Eörsi István Bugyi a szélben című művének óriási sikere.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.