EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2017.02.25. fedor.blog.hu, Fedor: Beszélő idézet Orbán mögött

    A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Orbán Viktor beszédet mondott, mögötte a felirat: "Hol sírjaik homorultak". (Fotó)


    "Valóban Petőfi parafrázisról van szó, amely keserű leírása a parcella nyolcvanas évekbeli állapotának. A mondat ugyanis Eörsi István egyik írásából származik, amely a Szamizdat Beszélő egyik 1985-ös számában jelent meg először." Hosszas idézet a cikkből.


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám és Beszélő, 2005. 11.szám (Folyóirat – november) E.I.: Halottak napján


    Reagálás:

    • ma.hu, 2017.02.28. ma.hu: Nagy botrányt kavart a közösségi média oldalain az idézet


  • 2017.02.28. ma.hu, ma.hu: Nagy botrányt kavart a közösségi média oldalain az idézet
    Beszédes a háttér Orbán mögött, vagy nem is a háttérrel van baj?

    A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Orbán Viktor beszédet mondott, mögötte a felirat: "Hol sírjaik homorultak". (Fotó)

    A Facebookon sokan kiakadtak, hogy rosszul idézték Petőfit.


    "Valóban Petőfi parafrázisról van szó, amely keserű leírása a parcella nyolcvanas évekbeli állapotának. A mondat ugyanis Eörsi István egyik írásából származik, amely a Szamizdat Beszélő egyik 1985-ös számában jelent meg először." 

    "Tehát magával az idézettel semmi baj, sokkal inkább az a megbotránkoztató, ahogy az illiberális Orbán Viktor a Moszkva érdekei miatt mártírrá vált hőseink sírjánál, egy nyugatias liberális írótól vett idézet előtt állva mondta el az elhangzott beszédét."


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám és Beszélő, 2005. 11.szám (Folyóirat – november) E.I.: Halottak napján
    • fedor.blog.hu, 2017.02.25. Fedor: Beszélő idézet Orbán mögött


  • 2017.02.szám 2000, Almási Miklós – Nádra Valéria: Lukács – töredékek, személyesen
    RÉSZLETEK EGY KÉSZÜLŐ ÉLETÚT-INTERJÚBÓL

    Beszélgetés Almási Miklóssal

  • 2017.02.szám Kortárs, Szigethy Gábor: Napló múltidőben
    1957. február
    Kortársalgó

    Visszaemlékezés. A február 15-i bejegyzésből:

    „Újsághír: »A Fővárosi Ügyészség vádiratot adott ki Eörsi István 26 éves költő, Angyal István 29 éves építésvezető, Szabó Béla 23 éves tisztviselő, Molnár Sándor 21 éves segédmunkás, Horváth Sándorné szül. Tollasi Ilona háztartásbeli és dr. Káldor Veronika 29 éves orvos ellen.« A múlt század hetvenes éveiben az Élet és Irodalom szerkesztőségében találkoztam Eörsi Istvánnal. Kölcsönösen nem kedveltük meg egymást. Életműve felületes ismerete alapján helyét soha meg nem találó embernek tartottam, tartom őt, aki számára – az irodalmi életben íróként talpon maradása érdekében – mindennapi feladat volt elfelejteni előző napi önmagát. […] Izgatásért ült néhány évig börtönben Eörsi István. Ha erre gondolok, utólag sem értem néhai Eörsi István Marx-szerelemmel átitatott izgága természetét.”

  • 2017.02.szám Kortárs, Tóbiás Áron: Sorsok, utak, életek ’56

    Visszaemlékezés.

    „Obersovszky Gyula: Én például annak köszönhetem, hogy mégis a szakmában maradhattam, mert az ENSZ főtitkára maga személyesen járt el, mint azt megtudtam, és ezért előbb divatlapszerkesztőként dolgoztam, azután kitalálták ezt a Sportfogadás című megoldást. Riporter: Obersovszky Gyula egyik volt fogolytársa, Eörsi István a következőképpen aposztrofálta ezt a kitüntető főszerkesztői címet: Képzeljük el, hogy 1849 után Kossuth Lajos itthon marad, nem megy örökös száműzetésbe Turinba, és megkapja a korabeli lóverseny-lap főszerkesztését...”

    Alcímek: AKIT AZ ÚR A SZÁRNYAI ALÁ VETT: SIPOS ETE ÁLMOS. Utóhang. KÉT HALÁLRAÍTÉLT: MÉCS IMRE ÉS OBERSOVSZKY GYULA. Utószó. AZ AKASZTOTTAK BALLADÁJA. Utóirat.

  • 2017.03.01. (3.szám) Havi Magyar Fórum, Kimmel István: Írók és költők a XX. század diktatúráiban IV.

    Illyés Gyula munkásságáról, az Egy mondat a zsarnokságról című verséről, elemzéseiről. Idézetek Vasy Géza könyvének Életrajzi vázlatából. Aczél Györggyel való kapcsolatáról, Sinkovics Imréről, Sütő Andrásról, József Attiláról. Eörsi Istvánról – írói életművéről, a Fejbólintók című versének idézése [Megjelent az Ütni az ördögöt című kötetében].

    • Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • index.hu, 2005.10.13. Index–MTI: Meghalt Eörsi István
    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfia – a kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványok résznél.

  • 2017.03.11. Magyar Idők, Haiman Éva: Csodák ideje a Péterfyben
    Oláh Vilmos: Minden diktatúrát halálosan utáltam, legyen az zöld, barna vagy vörös

    Beszélgetés Oláh Vilmos sebésszel, akit 1957-ben megpróbáltak egy koncepciós perbe is belekeverni. Személyes benyomásai az ’56-os forradalomban meghatározó szerepet játszó Péterfy Sándor utcai Kórházzal kapcsolatban. Élményeit A forradalom kórháza című könyvében is megírta. Tóth Ilonával kapcsolatos emlékei.

    „Obersovszky Gyula, Eörsi István ott nyomtatták a röplapokat.”

  • 2017.03.szám Ellenfény, Kondorosi Zoltán: „Szélcsendes öt perc a történelemben”
    Fényváltások: A Kaukázusi krétakör

    Bertolt Brecht Kaukázusi krétakör című darabja eddigi magyar színpadi történetének összefoglalása.

    „Két év múlva, 1992-ben Babarczy László Kaposvárott rendezte meg az előadást. Ehhez készült Eörsi István fordítása. (»Eörsi István fordítása Garai Gáborénál autentikusabb, nyelve nyersebb és színpadibb«) – jegyzi meg egy korabeli kritika, amely szerint »a Brecht-példázat«, illetve a Babarczy rendezte előadás »arra világít rá, hogy jog és erkölcs konfliktusa ma is feloldhatatlan. A megszenvedett sors és a felelősségtudattal és áldozatvállalással hitelesített emberi kapcsolat a rendiséget preferáló ideologikus hatalom szemében ma sem ér fel egy jó pedigrével.«”

    Előzmény:

    • Színház, 1993.02.szám P. Müller Péter: Kaukázusi krétapor

  • 2017.03.szám Kortárs, Márkus Béla: „...összefog a hazugság a múló idővel”
    1956 irodalmi lenyomata a rendszerváltás előtt

    „Pomogáts Béla, aki 1991-ben Medvigy Endrével költői antológiát állított össze Ezerkilencszázötvenhat, te csillag címmel, a »Mikor a rózsák nyílni kezdtek« című, Vas István költeményét idéző, már hivatkozott tanulmánya egyik fejezetében – Versekben élő forradalom – állítja: a hatvanas évek közepétől a nyolcvanasok végéig igazából nem az elbeszélő próza, hanem a költészet tartotta fenn a maga metaforikus nyelvén a magyar forradalom emlékezetét. A hazaiak közül Eörsi István, Tornai József, Kalász Márton, Obersovszky Gyula, Ágh István, Bella István, Szepesi Attila, Utassy József, Nagy László, Nagy Gáspár és Petri György nevét sorolja, az utóbbi három költő verseinek néhány sort szentelve.”

    Alcímek: „MEGTAGADJUK AZ ISTENT ÉS MAGUNK!” „...AZ ÚGYNEVEZETT »KÉNYES« KÉRDÉSEK” „A TÖRTÉNELMI MOZGÁSIRÁNYOK ÉRZÉKELTETÉSE” „...A MUNKÁSOSZTÁLY VILÁGNÉZETÉNEK TALAJÁRÓL” „...AZ IGAZSÁGOT ÖSSZE AKARNÁM SZEDNI” „ÚJ TEHETETLENSÉG DÜHÉVEL”.

    A kötetben Eörsi István: A kérdés és a Ma húsz éve című versei jelentek meg.

    • Az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.10.30. zágoni: EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT, TE CSILLAG

  • 2017.04.08. Magyar Idők, Ablonczy László: Az Uborkafa lázadói
    MAGYAR JÁTÉKSZÍN – Változatok a cenzúrára 1945 után

    Példák a színházakat ért cenzúrára. A Karnyóné Nemzeti Színházbeli története. A Szent Johanna és Major Tamás. Bánffy Miklós A Nagyúr című Attila-drámája. Márai Sándort, Németh Lászlót, Zilahy Lajost sem vette fel a repertoárba Major. Eörsi István említése.

    Fotó: Békekölcsönjegyzés a Nemzeti Színházban 1950-ben. Az asztalnál Major Tamás igazgató, mögötte Ruttkai Éva (gyöngysorral), az első sorban a második Ferrari Violetta.

  • 2017.04.25. Heti Világgazdaság (online kiadás), Kozák Márton: A lábtörlő dala vs. a szabadság himnusza

    A választási rendszer megváltoztatásának szükségessége. Eörsi István A lábtörlő dala című versének idézése.

    „Csak született vesztes kér lapot hamiskártyástól. Szinte kihallani a lábtörlő vágyakozását: Töröld belém a lábad/töröld belém a lábad/úgy sóvárgok utánad/töröld belém a lábad! Ámde Eörsi István e halhatatlan sorokat 1966-ban, Kádár és Brezsnyev élete delén vetette papírra. Azóta egy pártállam kimúlt, és itt az új, miközben zeng a mai pesti srácok rigmusa: (»kell a CEU, kell a TASZ, Orbán Viktor hülye fasz«). Ezek szavazatát a mai pártok nem kapják, hiába álmodoznak.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 1967. 22.szám Új Symposion, eörsi istván versei
    • Kincskereső, 1997.01.01. (1–2.szám) Eörsi István versei

    A vers megjelent Eörsi István Változatok egy közhelyre című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2017.05.16. Heti Világgazdaság (online kiadás), Tokfalvi Elek: Pihenő a Gösserben

    „Mi szükség volt arra, hogy a TASZ, tiszta szívének és tiszta pólóinak erejében bízva meghívja kávézni a szerinte félős »Zsoltit«, hátha sikerül felszínre hozni a lelkében lappangó jóságot? […] A publicista minden mocsokfröccsentésére és élvezkedő tabuszegésére az a válasz, hogy az ellenoldalon valaki, valahol, egy, öt, tíz, tizenöt éve milyen nagyjából hasonlót mondott. Mindegy, hogy az illető halott (mint a Gösser sörözőben szóba hozott Eörsi István, akinek ez a publicista szellemi és erkölcsi értelemben a cipőfűzőjét nem köthetné meg), mindegy, hogy nem sajtótermékben, hanem a sokkal kevesebbek által és véletleszerűen olvasott közösségi médiában mondták (mint a 24.hu két munkatársa, akiket a publicista május 9-én még feltétlenül meg akart hívni, aztán hat nap múlva egyiküknek már a nevére sem emlékezett, ennyire sokkolta a támadás) – a dolog föl van jegyezve, és bármikor előkapható, elő is kapják, amikor kell.” Fotó

  • 2017.05.20. huppa.hu, Rezeda: Rezeda Világa: Derű és Szabadság

    Orbán Viktor Kínába látogatásáról.

    „Sok mindent lehetne mesélni a szabadságról még, én beérem a drága Eörsi Pista – akivel nagyokat lehetett unikumozni itt, Szombathelyen – két sorával: »Vedd példának a madarat, / Olyan szabad, hogy visszaszáll. / Ki messze megy az itt marad. / Ki itt marad az messze jár.« De ilyenekhez miniszterelnök úrnak lövése sincsen magunk közt szólván.”

  • 2017.06.01. (6.szám) Magyar Napló, Boga Bálint: Dedikálási emlékeim

    Elmélkedés a dedikálásról és emlékezés azokra a dedikálásokra, melyeket ő kapott. Részlet a cikkből.

    „A régmúltból Eörsi István alakját emelem ki, talán a legrégibb írói emlékem hozzá kötődik. Egyetemi tanulmányai után 1954-ben abba a gimnáziumba jött tanítani, ahol én tanultam (Árpád Gimnázium), ő lett az irodalmi szakkör vezetője, ő bírálta első verseimet. 1956-os szerepléséért több évig börtönben ült, utána többször találkoztunk, emlékeztünk a közös gimnáziumi évekre. Emlékezés a régi szép időkre című – jelentős részben a börtönéveiről szóló – kötetét ezekkel a szavakkal dedikálta: »A cím jegyében« – és nyilat rajzolt a cím irányába.”

  • 2017.06.22. (25.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Dr. Utólag Visszaemlékezése

    A folytatásos cikk újbóli közlése.

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2017.06.szám Jelenkor, Vilmos Eszter: A Közép-Kelet Európát jelentő deszkák
    Deszka fesztivál, 2017

    A tizenegyedik DESZKA fesztiválról, amely a kortárs magyar drámákért jött létre.

    „A sokszínű, kifejezetten igényes válogatás ezúttal elsősorban ötvenhat emlékezete (Emlékezés a régi szép időkre, Pali, Hubertusz) és a besúgók, hatalmi zsarolások témája köré szerveződött…”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2017.07–08.szám Kalligram, Bán Zoltán András: NOÉ VENDÉGLŐJE
    ÉL... A K..Á.Y !!!
    A 34. SZÁMLA

    Esszé. Eörsi István említése.

  • 2017.07–08.szám Kortárs, Szigethy Gábor: Hol volt, hol nem volt írószövetség...
    (1956. december 28. – egy sorsfordító nap átvilágítása)

    „A Népakarat február 15-én megjelent számának utolsó oldalán elbűvölő hölgy fényképe: »Korzika rózsája. Szépségkirálynőt választottak a Párizsban élő korzikaiak. A kép azt bizonyítja, nem esett méltatlanra a választás.« A fotó mellett száraz, tárgyszerű hír: »A Fővárosi Ügyészség vádiratot adott ki Eörsi István 26 éves költő ellen.« A Sztálin halálakor versben zokogó, haláláig marxista, József Attila-díjas költő ellen!”

    Előzmény:

    • Népakarat (Népszava), 1957.02.15. sz. t.: Eörsi István költő és társai ellen vádiratot adott ki az ügyészség

  • 2017.07.01. (4.szám) Bécsi Napló, Gömöri György: Támadó tűz voltunk...

    Könyvkritika a verset és prózát is tartalmazó antológiáról, a Támadó tűz voltunk... Magyar írók és költők az 1956-os forradalomról című kötetről.

    „Hiányolom Eörsi Istvánt, akinek két közvetlenül a forradalom után írt verséért több éves börtönbüntetés járt 1957-ben.”

  • 2017.07.14. Heti Világgazdaság (online kiadás), Szegő János: A csönd hangjai
    Esterházy Péter halálának egyéves évfordulójára

    Részlet. Emlékező sorok Esterházy Péter halálának egyéves évfordulóján. Eörsi István említése. Fotó

  • 2017.07.16. badog.blogstar.hu, Bayer Zsolt: Nyílt levélke Spirk Józsinak meg az egész 24.hu szerkesztőségének

    Bayer csodálkozik [Spirkék] „roppant érzékenységetek pápa és úgy általában katolikus egyház ügyben. […] Nem emlékszem például, hogy rosszallásodat fejezted volna ki, amikor megjelent a Magyar Narancs különszáma, CÁPALÁTOGATÁS címmel, méghozzá abból az alkalomból, hogy II. János Pál pápa Magyarországra látogatott. […] néhai Eörsi István versikét is írt a pápa üdvözlésére (a vers idézése) […] Eörsi később is visszatért az ügyre, II. János Pál következő látogatásakor, 1996-ban hasonlóan bátor és szellemes publicisztikát közölt ugyanott, ahol a vers is napvilágot látott. (Idézetek E.I. publicisztikájából.)”

    Idézetek Tóta W. Árpád írásaiból.


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • Magyar Narancs, 1996.09.12. E.I.: Itt járt a pápa!

  • 2017.07.18. kanizsaujsag.hu, Dr. Papp Attila: Ételt osztott, tíz év börtönt kapott érte

    Tollas Ilonáról. Stefka István „Ötvenhat Arcai” címmel portrésorozatot készített 1956 még élő hőseivel. Idézetek a Tollasi-féle riportból. Eörsi István és Angyal István említése.

  • 2017.07.21. badog.blogstar.hu, Bayer Zsolt: Tűrhetetlen – 12. rész

    Ezra Pound verse Eörsi István fordításában.

    „A zsidó Eörsi vagy nem tudta, kinek a művét fordítja éppen, vagy tudta, de fontosabbnak tartotta az életművet, a zsenialitást, mint Ezra Pound politikai szerepvállalását. Ezra Pound kétségtelenül a 20. századi világirodalom egyik legnagyobb költője, egy zseni, továbbá nagylelkű mecénás – és egy fasiszta antiszemita.”


    Reagálás:

    • zarojel.hu, 2017.07.22. Boncsér Kata: Bayer Zsolt lezsidózta a halott Eörsi Istvánt
    • gepnarancs.hu, 2017.07.22. BAYER ZSOLT LEZSIDÓZTA A HALOTT EÖRSI ISTVÁNT

  • 2017.07.22. gepnarancs.hu, BAYER ZSOLT LEZSIDÓZTA A HALOTT EÖRSI ISTVÁNT

    "Bayer Zsolt a nyíltan antiszemita, fasiszta és náci Ezra Pound költészetével példálózik, illetve hivatkozik arra, hogy létezik nagyság az antiszemitizmus, fasizmus és nácizmus vádja mellett is. Egyebekben Eörsi István fordításában olvashatjuk a művet, »a zsidó Eörsi nem tudta, kinek a művét fordítja éppen«– írja Bayer.

    Felvetődik bennem a kérdés, hogy miért kell igazolni a nyíltan antiszemita, náci, és fasiszta angol költő politikai szerepvállalását? Miután Bayer Zsolt pillanatok alatt lezsidózta a 2005-ben elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicistát Eörsi Istvánt, megjegyezte, hogy Eörsi fontosabbnak tartotta az életművet, a zsenialitást, mint Ezra Pound politikai szerepvállalását.

    Bayer ezzel megint szít. Egy olyan konfliktust szít, amivel még Eörsi sem foglalkozott, legalábbis akkor, amikor a mű fordításán dolgozott, vagy ha mégis, akkor hadd idézzek ide Esterházy Pétertől egy számomra fontos mondatot, amelyet meleg szívvel ajánlok innen Bayer Zsoltnak:

    »Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.«”



    Előzmény:

    • badog.blogstar.hu, 2017.07.21. Bayer Zsolt: Tűrhetetlen - 12. rész 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.