EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2007.11.szám Hitel, Ablonczy László: Elgyurcsányosodásunk
    Jegyzetek – hazatérve, I.
    KÉRDEZ AZ IDŐ

    Részlet a jegyzetből.

    „Több mint két évtizede, hogy nyugati ösztöndíjasként Eörsi István az ÉS-ben írta: Magyarország azért is provincia, mert még a nyugati tévéhíradók időjárás-jelentésében sem szerepelünk. Egykor az ötvenhatos forradalmat követően börtönt szenvedett író meglehetősen bugaci szemponttal fölényeskedett. Valóban provincia voltunk, a szovjet birodalom provinciája, mert egy ország önálló és szabad voltában alapozhatja európai dimenzióját. Polgárát persze nem a gyarmati sorsa, hanem gondolkodása minősíti; ilyenképpen Nyugat-Berlinben is lehetett provinciálisan gondolkodni és viselkedni”

  • 2007.11.szám Jelenkor, Gömöri György: Időm Eörsivel

    Esszé Eörsi Istvánról. Az Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójáról, arról, hogy Eörsit olvasták, de sokan nem szerették. Letartóztatásának története. Lojalitása Lukács Györgyhöz. Mi bosszantja a szerzőt Eörsi Időm Gombrowiczcsal című kötetében? Mi a baja Eörsivel?

    „…csak azokat a tényeket vette figyelembe, amelyek beleillettek elméleteibe, illetve megvoltak személyes tapasztalataiban.”

    Kossuth-díjáról: „Nem sokkal halála előtt, 2005-ben Eörsi Kossuth-díjat kapott. Függetlenül személyes vitáinktól, illetve attól, hogy miként értékelem gazdag, de ellentmondásos életművét, úgy gondolom, hogy ezt a díjat bőségesen megérdemelte. Halála után a Guardian című angol napilapban búcsúztattam irodalmunk hetven évén felül is fiatalosan kötekedő, mindig tettre kész, életimádó, elkötelezetten baloldali fenegyerekét.”

    • A cikkben említett kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • The Guardian, 2005.10.24. George Gomori: Istvan Eorsi. Hungarian writer, poet and political activist, he was jailed after the 1956 uprising

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2007.11.07. A képzelőerő gyönyörei
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től).


  • 2007.11.szám Kritika, Ménesi Gábor: Konrád György: Csodafigurák
    Irodalom

    Könyvkritika. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2007.11.szám Mozgó Világ, Rádai Eszter: „Bár érezném azt az örömöt”

    Beszélgetés Jordán Tamással.

    A kezdetekről, amikor a Nemzeti Színház élére került, a színház szerepének megváltozásáról, a kaposvári múltról. Felidézi a legendás előadást, a Marat halálát.

    „Csakhogy a kaposvári évekre nemcsak ez a politikai töltet volt jellemző, hanem az is, hogy szakmai szempontból nézve is nagyon igényes műhelymunka folyt ott. Tehát mi nem akartunk politizálni vagy üzenni a...

    – Ezzel vitatkoznom kell. Lehet, hogy te személy szerint nem, de az akkori kaposvári Csiky Gergely Színház például számos előadásával politizált, nem véletlenül volt ott dramaturg Eörsi István, akitől egyébként a Marat Corvin közt ábrázoló utolsó képének ötlete is származott.”

    Babarczy László és Ács János személyes közléseikben cáfolják ezt. Ács és a díszlettervező, Szegő György ötlete volt.

  • 2007.12.01. (12.szám) Havi Magyar Fórum, sz: Pártvizsgák és pártfegyelmik
    (A Csurka-probléma szigorúan bizalmas MSZMP-dokumentumok tükrében)

    Csurka Vizsgák és fegyelmik című darabjáról. Három dokumentum közlése. 1) Feljegyzések a Központi Bizottság titkárainak számára (Szigorúan bizalmas). 2) JAVASLAT a Politikai Bizottságnak az ellenzéki-ellenséges orgánumokban publikáló szerzők közlési korlátozásával kapcsolatos kérdésekről (1987. szeptember 17.). 3) Részletek az 1986. szeptember 9-én, a Politikai Bizottság ülésén elhangzott Kádár-beszédből. A Tiszatáj ügye.

    „Az 1980-as határozatnak megfelelően 1981 óta a hazai ellenséges-ellenzéki orgánumokban és a külföldi ellenséges sajtóban, illetve rádiókban szerepet vállaló szerzőknek a hazai, legális publikációs fórumokon való megjelenését korlátoztuk. Ennek során egyes írók (Konrád György, Eörsi István, Csurka István) és az ellenzéki kiadványok szerkesztői, szerzői (Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Haraszti Miklós stb.) – összesen mintegy 20-25 fő –, publikálásának korlátozására került sor.”

  • 2007.12.06. Magyar Nemzet, Pethő Tibor: Asszonytüntetés a hősökért
    Kínyó F. Tamás az 1956. november 4-i néma felvonulásnak állít lírai emléket

    Kínyó Ferenczy Tamás díjnyertes dokumentumfilmje. …Amikor az óra 11-et mutat, induljatok…! Art Opus. Obersovszky Gyula, Gáli József és Eörsi István szervezték a nőtüntetést.

  • 2007.12.08. Népszava, Földes Anna: Írni, írni, írni

    Hogyan válhatunk íróvá? A Magyar Író Akadémia előadásainak gyűjteményes kiadása: Hogy írunk mi? DFT Hungária Kiadó, 2007. és Agota Kristóf: Az analfabéta – Palatinus, 2007. című kötetekről.

    „E szakmányban végzett irodalmi favágásért jeles elődök példájával kárpótoltam magam. Hogy Négyessy László egyetemi stílusgyakorlat óráin sem lehetett tudni, melyik hallgató jut be előbb a Nyugat sáncai közé, utóbb a Pantheonba. Később magam is Eörsi Istvánnal és Simon Istvánnal együtt jártam Pándi Pál indexbe felvehető poétika szemináriumára.”

  • 2007.12.13. (50.szám) 168 óra, Megvédte őt a TASZ

    Az igazságügyi tárca elvesztette az Orbán Viktor ellen indított pert. Az eljárást azért indították, mert a Fidesz elnöke azzal vádolta meg a rendőrséget, hogy 2006. október 23-án politikai utasításra szorította rá a randalírozókat a Fidesz-szimpatizánsokra. A perben Orbán Viktort a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet [TASZ] képviselte. A fórumozók vitája.

    „Egyébként az a Schiffer András védte Orbánt, aki annak idején Eörsi Istvánt védte Schmidt Máriával vagy György Pétert Fábry Sándorral szemben.”

  • 2007.12.13. (50.szám) Magyar Demokrata, Bognár József: Írók és aláírók I.
    MÜHELY

    Lista arról a 251 magyar íróról, akik 1957-ben aláírták azt az ENSZ-hez írt nyilatkozatot, amelyben amiatt tiltakoztak, hogy az ENSZ ne tárgyalja az 1956-os magyar szabadságharc véres megtorlásának körülményeit. Az aláíróknak különböző okaik voltak, de olyan is volt, aki tagadta, hogy egyáltalán aláírta volna a nyilatkozatot, sokan azóta sem tudnak szembenézni az akkori helyzettel. A szerző összeállított „egy másik listát, amelyik az akkori idők legalább annyira jelentős (legalább egykötetes) íróit, költőit, illetve irodalmárait, kritikusait, műfordítóit tartalmazza, mint akkoriban Csoóri volt”. Eörsi neve is szerepel ebben a listában. A harmadik azoknak a listája, akik benne voltak a Rákosi hatvanadik születésnapjára kiadott könyvben is.

    „Csoóri tagadja, hogy valaha is aláírt volna ilyen nyilatkozatot, a lista létét is tagadja, máskor meg azt mondja, hogy ő akkor igen jelentéktelen figura volt irodalmunkban. A már akkor is befutott Illyés viszont később azzal magyarázta aláírását, hogy ezzel próbált segíteni a börtönben levő írók helyzetén.”

    • A témával kapcsolatos cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ENSZ-NYILATKOZAT kifejezést.

  • 2007.12.13. Népszabadság, Trencsényi Zoltán: Maradnak a mosolyok

    Beszélgetés Kaposy Miklóssal az 500 óra nevetés című könyve megjelenése kapcsán a Karinthy Színpadról.

    „1979-ben előadtuk Jókainak egy Eörsi István által mai hangütésűre formált versét, amely arról szólt, ki a fa legjobb barátja. Ebben szerepel a szú is, amely rágja a fát, kihallgatja titkait. Ezt a jelenetet kitiltották az adásból, mert a szút a SZU-ra, azaz a Szovjetunióra célzó utalásként értelmezték.”

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsi-verseket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • emasa.hu, 2008.01.17. Cserhalmi Imre: Egy vékony ember vastag könyve

  • 2007.12.21. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Ungvári Tamás: Tetszettek volna...

    Victor Serge Egy forradalmár emlékiratai című műve és Susan Sontag. Tamás Gáspár Miklós említette először Serge nevét. A többi különc: Jean Genet, Samuel Beckett. A Tamás Gáspár Miklóst ért anarchista vád, törekvések ellehetetlenítésére. Jobboldali fölény a médiában. Az Apák és fiúk rágalom felidézése. Lovas István Véralgebra című cikke és az antiszemitizmus. Az árpádsávos zászlók. „A honi zsidók korántsem egy új holokauszttól félnek. A gázkamrák gyorsan ölnek, tudjuk, mióta Schmidt Mária meghívására hazánkban hirdette ezt a nagy hírű, a náci alapvetésű történész, Ernst Nolte.” A Csoóri- és Debreczeni-szövegről. „…az Antall által »borzalmas tagságnak« nevezett tömeg lassan átszivárgott a Fideszbe, amikor kiderült, hogy Antall és követői hajlandók leereszteni a sorompót a szélsőjobb előtt.” „Schmidt Mária a haldokló Eörsi Istvánt perelte sikeresen egy véleményért.”

  • 2007.12.szám Holmi, Klaniczay Gábor: Kosáry Domokos emléke

    Kosáry alakjának, életútjának felidézése. Az 56-os Emlékbizottság elnökeként 56 ötvenedik évfordulóján mondott beszéde, és az azt kísérő füttykoncert. Eörsi és Déry cellatársa volt. 

  • 2008.01.11. (2.szám) Élet és Irodalom, Schiffer András: A közhatalom jó híre

    A közszereplők bírálhatóságáról. Utalás az Eörsi–Schmidt-perre. További példák.

  • 2008.01.15. litera.hu, Radics Viktória: Aurora borealis
    Netnapló

    A kötet adatait és Eörsi István: Betegségem című – a könyvben is megjelent – írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2007.05.31. Törőcsik Tímea: A spektrum egésze
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 2008.01.17. (3.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: „Mit mond Belgrád?” 2.
    SZÓKIMONDÓ

    Jugoszlávia szétesése és a magyar diplomácia viselkedése. Eörsi említése a „látszatellenzék és látszatüldözött, mind-mind Aczél zabigyereke” szövegösszefüggésben.

    „Gyávaság, ügyetlenkedés, szembefordulás a horvát és szlovén szabadságharccal, a szerb elnyomás és terror védelmében. Azzal mentegeti a magyar szocilista-liberális »baloldal« a saját sunyiságát, hogy mindezt az ott élő magyar őslakosok védelmében cselekszi. Csakhogy ez az úgynevezett »baloldali« képmutatás 1945 óta folyamatosan, mindmáig tart.”

  • 2008.01.17.emasa.hu, Cserhalmi Imre: Egy vékony ember vastag könyve

    (Könyvkritika: Kaposy Miklós: 500 óra nevetés – A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Tarsoly Kiadó, 2007.)

  • 2008.01.18. (3.szám) Élet és Irodalom, Kőrössi P. József: Határsértők
    Schengen előtt, Schengen után

    Publicisztika a rendszerváltás előtti nyugatra utazás nehézségeiről. Többek közt Eörsi István esetei. 

  • 2008.01.22. litera.hu, Rapai Ágnes: Színről színre
    Horváth Dávid képeiről

    Horváth Dávidnak Mágikus szemek címmel nyílt kiállítása a Nemzeti Táncszínház kerengőjén. Megörökítette többek közt „Eörsi István fáradt, megtört, haldokló arcát”. Fotók Börcsök Enikőről, Eörsi Istvánról és Kornis Mihályról.

    • Horváth Dávid Eörsiről készült 3 fotóját megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Dokumentumok / Fotótár című résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2005.11.17. Tagsági bélyeg 2.
    • litera.hu, 2006.02.07. A Sajtófotó pályázat díjai 

  • 2008.01.27. Népszabadság Online, MTI: Filmszemle
    33 dokumentumfilm a versenyprogramban

    Programismertető.

    „Jávor István a XX. század nagy gondolkodójával, Krassó Miklóssal készített videomonológot, a Vagyok, aki vagyok (Portré Krassó Miklósról) című film ennek a szerkesztett változata Eörsi István nekrológjának részleteivel, archív filmek és fotók felhasználásával.”

  • 2008.01.szám Jelenkor, Halmai Tamás: Szeretetlenek
    Pályi András: A kerület órái. Történetek, tárcák, esetek

    Könyvkritika.

    „A Belgrád, Belgrád tárcaszerű darabjai személyes, illetve családi történeteken keresztül beszélnek 1956-ról és az íróvá válásról; Prágáról, Varsóról, Belgrádról; Eörsiről és Petriről.”

    • A kötet adatait és Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2008.02.01. (5.szám) Élet és Irodalom, Vári György: „János pap országa”

    Reagálás Károlyi Csaba Süllyed, de nem süllyed el című, Petri Györgyről szóló cikkére (Élet és Irodalom, 2008.01.25. 4.szám). A politikai költészetről.

    „Radnóti Károlyi által is idézett bíráló megjegyzései Petri költészetéről vagy éppen Eörsiről írt szamizdatkritikája azt valószínűsítik, hogy esztétikai kérdésekben nem írt felül minden egyéb megfontolást az ellenzéki szolidaritás akolmelege.”

  • 2008.02.08. (6.szám) Élet és Irodalom, Galántha Gergely: Ex libris

    Könyvkritika Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című kötetéről.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2008.02.13.hocipo.hu, Farkasházy Tivadar: Folytassa, Melocco!

    (A veszprémi Brusznyai-emlékmű talapzatán Radnóti verssorának átírása a "csecsszopó" kifejezés miatt. Idézetek nagy írók, költők verssoraiból, melyek szintén tartalmazzák e szót.)

  • 2008.02.14. Népszava, N. Sándor László: Az igazságtétel nagyasszonya

    Ma temetik Nagy Erzsébetet, Nagy Imre lányát. Nekrológ.

    „Bizonyára volt igaza Eörsi Istvánnak is, aki legszenvedélyesebben követelte az emlékiratok kiadási jogának teljes felszabadítását – a teljes igazságot. De volt igazsága az örökösnek is: új félreértésektől tartott. Neki is igaza lett. Sajnos...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.02.25. (8.szám) E.I.: Egy jogi nonszensz és következményei
    • Népszava, 2005.03.07. N. Sándor László: Nemzetközi összeesküvés, avagy „összeesküvők” pere
    • Népszava, 2006.01.21–22. N. Sándor László: Nagy Imre „Snagovi naplójának” újabb titkai
    • Népszava, 2006.07.04. N. Sándor László: A snagovi feljegyzések viszontagságos utóélete 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.