Cikkek
-
2011.04.21. malicious.blog.hirszerzo.hu, Köztársaság tér
A Köztársaság teret II. János Pál pápa térre szándékoznak átnevezni. Ennek kapcsán a szerző idézi Eörsi István Látogatás előtt című versét.
Kapcsolódó cikkek:
- Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)
2011.04.22. (16.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Kaszárnyát nem választunk
Tárca. Egyetemi éveiről, tanáráról, Szalai Sándorról, Mérei Ferencről, letartóztatásukról. Hollós Ervinről, aki Eörsit az ifjúsági mozgalom lapjától távolított el. Erki Editről, aki „Hamvas Judit” néven jelentett a belügynek.
„1956 forradalmi napjaiban Eörsi István a Parlament épületében találkozott a borotválatlan és rettegő Hollós Ervinnel, aki azt kérdezte, hogy mikor sikerülhet megállítani a felkelt népet, nektek, mondta Hollós, akik lázítjátok ezt a népet? A provokációra mindig hajlamos Eörsi persze diadalmasan válaszolta, hogy soha. […] Börtönévei után Eörsi István találkozott Hollós Ervinnel az utcán. A szemébe nevetett. S az alábbi bök- verset írta.
Szeretnék olyan lenni végre, / aki maga is lapot oszt - / csak abba a kövérkésbe /kellene belerúgni most.”
2011.04.23. Magyar Nemzet, Török László: Heller Ágnes: Szégyellem magam most is
A filozófus állítja, férjének akart segíteni, amikor hűségnyilatkozatot írt az MSZMP-nek • „Nem nagyot hazudtam, csak kicsit”Beszélgetés Heller Ágnessel az 1959-ben MSZMP KB-nak írt levélről, amit neki tulajdonítanak, de nem ő írta, csupán egy oldalt, az ötoldalas szövegből. Hermann István – akkori férje – miért egészítette ki azt a szöveget, amit elküldtek az MSZMP-nek? Ezzel kapcsolatos vitáik Hermannal.
„Hankiss Ágnes kisasszony a levéltárban megtalálhatta volna azokat az iratokat is, amelyek igazolják, hogy védelmi tanúnak jelentkeztem elítéltek ügyében, hogy Krassó György és Eörsi István mellett tanúskodtam a nyolcvanas években.”
Előzmény:
- Magyar Hírlap online 2011.04.21. „Heller helyeselte a véres megtorlást” – Nincs a rendszerünkben
2011.04.28. kuruc.info, Siklósi András: II. János Pál fölmutatta az élő Istent
Egy 2005-ös tanulmány kibővítése II. János Pál pápáról boldoggá avatása előtt. Összehasonlítás elődje pályafutásával. Karol Wojtyla életútjának állomásai. II. János Pál szellemi-lelki öröksége. Kapcsolata a magyarsággal. Az új pápa és az egyház jövője. Kiegészítő megjegyzések az elmúlt 6 év tükrében.
„A pontos, objektív »látlelethez« persze az is hozzátartozik, hogy a mi kákabélű, posztbolsi-internacion(al)ista élősködőink sem kényeztették el a Szentatyát. Gondoljunk csak a »Cápalátogatás« c. förmedvényre, valamint Eörsi István, Petri György hasonszőrű irományaira, Kóserné Kovács Magda becsületsértő kijelentésére (a Vatikán »lenyúlja« a fél világot!) és egyéb övön aluli ütésekre, mocskolódásokra (Heti Hentes, se Élet se Irodalom stb.).
Kapcsolódó cikkek:
- Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)
- A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a CÁPALÁTOGATÁS szót.
2011.04.kommentar.info.hu, Eőry Áron: Nem "dikció", "akció" kell. Egy katolikus sajtócézár harcai
(Részlet. A Bangha Béla SJ emlékezete című kötetről. Bangha Béla halálos betegségét egy költői levelében "a halálos ölelőnek", "Leukaemia asszonynak" nevezi, ahogy Eörsi István 2005-ben Leukémia kisasszonynak.)
2011.04.szám Kritika, Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 2.
Elemzés. A Helsinki Kulturális Fórum és az „Ellenfórum” Eörsi István lakásán; Haraszti Miklós éles bírálata, Konrád György esszéje. Idézetek a felszólalók mondataiból. A nyugati sajtó visszhangja. A következményekről: 1986. március 15-én „kis lánchídi csata”. A „repülő egyetemek”. Szabó Miklós az akadémiai kutatóintézetekről. Bence György, Szilágyi Sándor és Kőszeg Ferenc írásai. A nemzeti klasszikusok cenzúrázása; védelmezői. Szörényi László fedőneve: „delphinológia”. Az írószövetségi közgyűlések vitáin a lapok elleni támadások. A Mozgó Világ szerkesztőségének 1983. őszi leváltása. Az első és utolsó pártállami sajtótörvény. Írószövetségi rebelliók – Konrád György – Eörsi a nyílt cenzúra bevezetését javasolta. „Az egyedüli reakció az Élet és Irodalom főszerkesztőjének, Jovánovics Miklósnak egy cinikus közbeszólása volt, aki készségét jelezte, hogy Eörsi írásai felett továbbra is ellátja a cenzori teendőket.” Az írók szerepe az 1956-os forradalom előtt, alatt és után.
Előzmény:
- Kritika, 2011.03.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták 1
Reagálás:
- Forrás, 2015.05.szám Füzi László: Elakadások
2011.04.szám Magyar Tudomány, Tasnádi Edit: A török irodalom Magyarországon
Magyarok és törökök egymás szemével. Identitások – ön- és ellenségképek – az elfogadástól a rokonszenvig.
„Aziz Nesin egyfelvonásosaiból Balázs Judit/Eörsi István fordításában jelent meg egy karcsú kötet: Csinálj valamit, Met (1984); török színművekkel azonban nemcsak nyomtatásban, hanem színpadon, illetve rádióra alkalmazva is találkozhatott a magyar közönség.”
- A könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
2011.04.szám Múlt és Jövő, Kőbányai János: Régi-új antiszemitizmus Magyarországon a második intifáda tükrében
Esszé, melyet Kőbányai Smuel Trigano francia zsidó filozófus felkérésére írt egy antológiába. Az európai „új antiszemitizmus” feltámadása. A cigányság integrálásának konfliktusai. A zsidóság helyzete Magyarországon a II. világháború alatt és után, kivándorlások, az ÁVH, a Terror Háza, a Holokauszt Múzeum felállításának terve. 1989 után „zsidó reneszánsz”, harc a politikai, gazdasági és kulturális hatalomért. Kertész Imre Nobel-díja. Az izraeli—palesztin konfliktus magyar recepciója. Tudósításai Izraelből, melyeket sokszor nem közöltek le, éppen a zsidó származásúak utasították el. Kertész szolidaritása Izraellel.
„… a magyar szellemi élet egyik hangadó figurája (Eörsi István költő, publicista, műfordító, holokauszt-túlélő) mint taknyos kisgyereket térdepeltette borsóra érte, miközben a gyilkos Izrael összes sztereotípiáját a fejére olvasta. Dicséretére legyen mondva, ebben az időközben berobbant Nobel-díja sem zavarta, s Kertész újabb nyilatkozata egy arab világot érintő ügyben, nevezetesen, hogy támogatta Bush iraki háborúját, s emlékezni merészelt arra, hogy amerikai katonák szabadították fel Buchenwaldban, sőt erre magát Schröder kancellárt személyesen is emlékeztette a német néppel egyetemben) arra késztette Eörsit, hogy ezúttal azt az időközben trendivé és eurokonform közbeszéddé érett érvelést is felsorakoztassa, nevezetesen »a zsidók ugyanazt csinálják, amit a nácik velük szemben követtek el«”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 2003.10.31. (44.szám) E.I.: Csontvázak és München
- Kapcsolódó cikkek:
- Élet és Irodalom, 2002.05.03. (18.szám) Kertész Imre: „Jeruzsálem, Jeruzsálem” – Nincs a rendszerünkben
- Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) E.I.: A túlélés öröksége
- Élet és Irodalom, 2002.08.09. (32.szám) Bruck András: A védhetetlen védelme
- Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) Peremiczky Szilvia:Tohuvabohu
- Élet és Irodalom, 2002.09.20. (38.szám) Bányai László: Amikor az áldozat a hóhérral szolidáris
- Élet és Irodalom, 2002.09.27. (39.szám) E.I.: A túlélés öröksége II.
- gondola.hu, 2002.10.15. Kocsis L. Mihály: A magyaroknak semmi sem jó?
- Élet és Irodalom, 2003.10.10. (41.szám) Kertész Imre: Öröm és szorongás – Nincs a rendszerünkben
- Élet és Irodalom, 2003.11.07. (45.szám) Eörsi Mátyás: München és a csontvázak összefüggnek
- Élet és Irodalom, 2003.11.14. (46.szám) Bruck András: Amiért a harc folyik
- Magyar Hírlap, 2006.07.22. Vágvölgyi B. András: Csillag a Merkaván
2011.05–06.szám Magyar Szemle, Fáy Zoltán: Egy boldog a 20. századból
II. János Pál pápa munkássága, életműve, álláspontja a totalitárius rendszerekről, az őt ért támadásokról. Néhány példa a honi sajtóból az őt bírálók cikkeiből.
„A nagybeteg Eörsi István az Élet és Irodalom hasábjain tette közzé 2005. április 15-én, hogy bár a pápa hivatástudata, amivel meg akarja osztani szenvedése legmélyebb bugyrait a nagyvilággal, megrendítő, de voltaképpen csupán személyes ügy, semmi más. II. János Pál betegségét látva voltképpen illetéktelenként kukkolunk, leghelyesebb, ha hirtelen elhatározással kikapcsoljuk a televíziókészüléket. Eörsi pontosan érezte, hogy a pápa szenvedése és halála nagyon is kihívó üzenet a neoliberális doktrínának.”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 2005.04.15. (15.szám) E.I.: A pápa áldást oszt
Kapcsolódó cikk:
- Élet és Irodalom, 2005.04.22. (16.szám) Takács Géza: Tanúságtétel volt
2011.05.05. galamus.hu, Németh Gábor: Morzsáinkat feléltük
Elmélkedés a cenzúráról.
„A London Review of Books legfrissebb számában Jordan Sand a Fukushama-kataklizmáról ír, és cikkét az egykori japán fővárost, Tokió elődjét, Edót sújtó 1855-ös katasztrófa felidézésével kezdi. Az írást színes fametszet illusztrálja. A sogunátus betiltotta a korabeli sajtót, ezért a cunamit is előidéző egykori földrengésről kizárólag ilyen fametszeteken maradtak fent képes és szöveges információk. […] Az 1985-ös alternatív Európai Kulturális Fórumon, amit a demokratikus ellenzék szervezett, Danilo Kis hosszan érvelt a cenzúra mellett, arra hivatkozva, hogy anélkül soha nem írtak volna szimbolista verseket, mondja. Eszembe jut Eörsi, ahogy a cenzúra bevezetését követeli.”
2011.05.06. mult-kor.hu, Nagy-Csere Ábel: Egy ügynök vallomása
Életútinterjú Miklós György történész-filozófussal, aki egykor Demszky Gáborról, a demokratikus ellenzék tagjairól és rendezvényeikről írta jelentéseit „Fehér Pál”, később „Vígh Pál” fedőnéven. A demokratikus ellenzéket nagyképű, arrogáns, beképzelt figuráknak tartotta, és „semmiféle lelkiismereti problémát nem okozott róluk jelenteni”. Többek közt Eörsi Istvánt is megemlíti.
Előzmény:
- Betekintő, 2011.01.szám Nagy-Csere Áron: „Ha Demszkyről százötven jelentést nem írtam, akkor egyet se.”
2011.05.09. galamus.hu, Hodosán Róza: Temetéseink
2005.Részlet.
„Eörsi Pista, te is elmentél. Nem is lehetett hinni a lassan fogyó erődnek, vékonyodó alakodnak, sápadt arcodnak. Valami rossz optikai tükröt képzeltem oda, hiszen a szemed, a szemed nem változott. Mosolygó, pajkos, ragyog minden pillanatban. Semmi törés, semmi fátyol. Hogy csak fiad, Janó halála törjön meg. Pedig te voltál előttem az örök gyerek, a vidám, erejét soha el nem hagyó, a kétkedő, a kötekedő, a semmiben meg nem nyugvó, örökké saját igazságot kereső, ám nem lelő. Hetvennégy éves voltál.”
2011.05.11. (9.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Megkésett elégtétel
SZÓKIMONDÓA balliberálisok kirekesztőnek való címkézéséről. A – szerinte – címkézők felsorolása.
„Kétszer 49 sort gyűjtöttem össze a kirekesztősdivel terrorizáló balliberális pribékek neveiből. […] Kiket is minősítettem én saját undorszavukkal antidemokratikus rasszistának? Például: a Bauer, az Eörsi, a Vásárhelyi, az Apró, a Göncz famíliát, le- s fölmenő pereputtyukkal.”
2011.05.25.exsymposion.hu, Allen Ginsberg: álom és intimitás
2011.05.27. (21.szám) Élet és Irodalom, Csáki Márton: Túlélni a túlélést
Részlet Gárdos Péter: Hajnali láz című könyvének kritikájából. Eörsi a „biológiai optimizmus”-ról.
2011.05.szám Kalligram, Györe Balázs: Barátaim, akik besúgóim is voltak
regényrészletGyöre Balázs és felesége, Csillag Veronika a rendszer szemében ellenséges lap indítását tervezik, ezért kezdik ellenük az „Alapítók” fedőnevű nyomozást. A nyomozásba bevonják Györe barátait is. A könyv tele van tűzdelve belügyes jelentésekkel és a szerző ezzel kapcsolatos gondolataival. Az egyik jelentés Eörsi Istvánt barátjaként tartja számon. A róla jelentő „barátok”: „Andics Gábor” (Andor Csaba), „Pécsi Zoltán” (Hábermann Gusztáv) és „Solymosi” (Csató Károly).
2011.06.09. 7ora7.hu, Zsedényi Balázs: Zsótér Sándor: A nyelv és a zene kötődése
(Interjú Zsótér Sándorral a Chicago című musical rendezéséről.)
2011.06.09. litera.hu, nyitottmuhely.hu: Mit szólna ehhez Eörsi Pista?
2011.06.22. kulter.hu, stop.hu, Mit szólna ehhez Eörsi Pista?Eörsi István június 16-án lenne 80 éves. Konrád György, Radnóti Sándor, Vágvölgyi B. András, Vári György, Végel László és Körösi P. József beszélgetése a Nyitott Műhelyben.
2011.06.10. hirszerzo.hu, Seres László: Június 16. bohócai
A június 16-i gyásznap, a megemlékezés visszásságai. Nagy Imre unokái (Jánosi Katalin és Jánosi Ferenc) elhatárolódtak a Magyar Demokratikus Charta honlapján közzétett felhívástól, és aláírásuk törlését kérték. Később kiderült, hogy a Charta csupán továbbította, illetve felrakta honlapjára a „sznagoviak” felhívását. Országszerte tüntetések várhatóak a nyugdíjügyek miatt, de ezen a napon kerülni kell az aktuálpolitikát, a különböző tüntetéseket!
„Nagy Imre és a többiek alig megalázó előrángatásánál még az is korrektebb lett volna, ha megpróbálnak valami más fontos június 16-i eseményt előbányászni. […] Június 16-án született Stan Laurel (ha már bohócmegmozdulás), Eörsi István és Tupac Shakur. De nem az újratemetés.”
2011.06.11.nol.hu, Vágvölgyi B. András: Japán: atom és titok
(Úti-beszámoló. Emlékezés Eörsi István 1993-as szarajevói bökversére: "Azt mondja a latin / azt mondja a hellén / ágyúgolyó ellen / nem véd meg a mellény".)
2011.06.12.mr1-kossuth.hu, Emlékezés a régi szép időkre – részletek Eörsi István regényéből
- Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
2011.06.13.szinhaz.hu, Juhász Dósa János: Nincs okunk őt szeretni
(Színikritika. Shakespeare drámája, a Coriolanus a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban Diego de Brea vendégrendezésében.)
2011.06.14.muvesz-vilag.hu, MTI: Eörsi István emlékére
(Nyolcvanéves lenne Eörsi István. Életútja.)
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.