EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2007.01.18.atv.hu - Friderikusz Most, D. Julcsi: Kedves Friderikusz úr!

    (Nézői reakciók a 2007. január 18-i műsorral kapcsolatban, ahol Gerő András megvédte Schmidt Máriát Eörsi Istvánnal szemben.)

  • 2007.01.26. (4.szám) Élet és Irodalom, vm [Vásárhelyi Mária]: Értelmisé-gi kiválók

    Glossza a Friderikusz Most című műsorban elhangzottakról. Schmidt Máriát azzal vádolták a Magyar Nemzetben, hogy dúsgazdag üzletasszony. Ezt „nemtelen támadás”-ként értékelték. Aztán a szélsőjobboldal stílusáról elmélkedtek. Szerintük a balliberális értelmiség körében éppen olyan gyakori a gyűlöletbeszéd, mint a hungarista, neonáci fórumokon. A több mint egy éve halott és ezért vitára vagy védekezésre végképp képtelen Eörsi István nevét is belekeverték; a baloldali gyűlöletbeszéd apostolaként emlegetve őt. Egyenlőségjelet téve Eörsi István és a neonácik közé.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2007.02.02. (5.szám) Gerő András: Tisztelt Olvasók és Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) Eörsi László: Kiegészítés 

  • 2007.01.30. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom... (hulljunk egymás keblére...)

    Publicisztika a békességről és a békétlenségről, a hazugságokról. A szerző visszatekintése „Én nem tudom…” című írásaira, amivel „…azt kívánom elsősorban bizonyítani, hogy a békétlenségnek és a gyűlöletnek nem a jelenlegi, polgárinak nevezett politikai elit az előidézője. Ami ma van, az következmény, […] A kereszténységgel, egyáltalán a vallásossággal kapcsolatos nézetek tisztázása érdekében tekintsünk vissza a kilencvenes évek elejére, amikor is II. János Pál magyarországi látogatása alkalmából Eörsi István papírra vetette halhatatlan sorait: »Wojtyla úr, az most a gondom, hogy ön miatt drágább a kondom…«”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

  • 2007.01.szám (január) Kapu, Tóbiás Áron: Ahol a forradalom megszületett
    Kiűzetve a Műegyetem Aulájából az 50. évfordulón
    Dr. Vajna Zoltán professzor archívumából
    1956 koszorúi

    Az 1956-os forradalom és előzménye. Dr. Vajna Zoltán professzor, akadémikus, „A Műegyetem 1956” Alapítvány kuratóriumának elnöke mesél életéről, a Műegyetem 1956 Alapítvány emlékkötetéről, az Ötvenhat Műegyetemistái – Ének a lyukas zászlóról című könyvről. A Műegyetem aulájában 2005. október 22-én megtartott ünnepségről, melyen Bozóki András kulturális miniszter mondott ünnepi beszédet. Részletek Bozóki beszédének videófelvételéből:

     „...............passzív beszédhallgatás

    Bozóki:…A kritika a szabad ember joga.

    ..............passzív beszédhallgatás

    Bozóki:…Ebből a válságból születtek néhányan újjá, mint pl. Eörsi István, a lélekben szabad emberek. Eörsi nevének említésére felzúgás.”

  • 2007.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Ádám Zoltán – Révész Sándor: „Mi még nem vagyunk átcímkézve”
    Léderer Andrással, az SZDSZ – Új Generáció elnökével Ádám Zoltán és Révész Sándor beszélgetett

    Részlet a beszélgetésből. Eörsi István említése az Országos Tanáccsal kapcsolatban.

  • 2007.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Kis János: Emberi jogok egykor és most

    Részlet a cikkből. Eörsi István említése.

  • 2007.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Litván György: 1956 emlékének szerepe a rendszerváltásban

    A 2006. szeptember 23–25-én rendezett, 1956-ról szóló akadémiai konferencián tartott előadásának szövege. Eörsi István említése.

  • 2007.01.szám Betekintő, Orbán-Schwarczkopf Balázs: 1986. október: a harmincadik évforduló

    Részlet. Válogatás az 1986. évi 208. számú összefoglaló jelentésből (Napi Operatív Információs Jelentés). Az 1986. október 24-i jelentésben Eörsi István neve is szerepel.

  • 2007.01.szám Egyenlítő, Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    „Ha negyven évig fal mellett éltünk”
    (Adalékok az irodalom Kádári mennyországához)
    Jelentés a Kádár-korszakról

    Balassa Péter 1987-es évbeszámolója a Beszélőben. Kiemeli az In memoriam Kardos György című antológiát. Milyennek látszik most a kádárizmus irodalmi világa? „…a kilencvenes évek elején nem volt sikk Aczél György egykori barátságával dicsekedni; igaz, ezzel viszonylag kevesek élhettek volna.” Az írók szembenézése a kádárista múlttal. Betiltások és szamizdat. „Van-e szégyenkeznivalója az irodalomnak amiatt, hogy az alkotók többsége elfogadta a kádári konszolidáció játékszabályait? […] Él még ma is a szóbeszéd, hogy a politikailag kicentizett kiadási terv volt az ára annak, hogy valódi értékek ne maradhassanak az asztalfiókok mélyén. Ezzel szemben legfeljebb a kádárista legendáriumot dekorálhatta efféle monda, egyensúlyt azonban nem teremtett, mivel – ezt a Ligetkönyvek egyik 1988-as dokumentum-kötetében olvasható tanulságos levélpárbaj két író, Eörsi István és Nádas Péter valamint Kardos György között fehéren-feketén megmutatja – hazugságra épült.”

    Előzmény:

    • Horgas Béla – Levendel Júlia (összeállították): Leveles könyv (Liget könyvek). EGY KORSZAK TÖREDÉKEI 1956-88. A kötet adatait és az Eörsi–Kardos levelezést megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: KARDOS GYÖRGY.

  • 2007.01.szám Humánpolitika, Himmer Péter: Címszavak –etikához
    (szemelvények két évtized megoldatlan hordalékaiból)

    Részlet. Az etika Lukács felfogásában. Utalás Lukács György: Életrajz magnószalagon című kötetre. Az interjúkat készítette Eörsi István és Vezér Erzsébet.

    • A Kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél (Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon)

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés

    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő, 2005. 08.szám (Folyóirat – augusztus) Révész Sándor: Egyrésztek és másrésztek között

  • 2007.01.szám Kortárs, Szigethy Gábor: Látlelet XIV.
    Kortársalgó

    Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéről, s az írókról, akik ezt „retorikai csúcsteljesítménynek tekintik”. A szerző értetlenkedését fejezi ki. Az egykori A Új Hang 1953-as cikkeiből idéz a „bolsevik vakságra” utalva, egyben párhuzamot von a mai helyzettel. Eörsi István, a „pártkegyelt költő” Sztálint sirató verséről, aki később „az új időkről új dalt énekel”. Értetlenségét fejezi ki, amiért Eörsi a pártnak hitt, és nem annak, ami a valóság volt. Ez 1956-tól megváltozott. Bízik benne, hogy a mai értelmiségiek is „föleszmélnek, és elkiáltják magukat: A király meztelen!”. Idézetek Eörsi több, 1953-as verséből.

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin (és az itt felsorolt cikkek)


  • 2007.02.01. (5.szám) Magyar Demokrata, Bándy Péter: Mindent a hatalomért

    Beszélgetés Tóth Gy. László politológussal Gyurcsány Ferencről, az MSZP mögött álló gazdasági érdekkörről és értelmiségi holdudvarról, akik, ha úgy látják, hogy vele már nem lehet választást nyerni, félreállítják, és a médiatúlsúlyukat kihasználva elkezdenek felépíteni valaki mást.

    „Az SZDSZ magatartása az október huszonharmadikán történtekkel kapcsolatban nyilvánvalóvá tette, hogy ez a párt néhány nem túl tehetséges megélhetési politikus vállalkozása. Eörsi István megfogalmazásával élve: a Szabad Demokraták Szövetsége elmagyarbálintosodott...”

  • 2007.02.02. (5.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Illegalitásban
    MIZANTRÓP

    Radnóti Miklós Cserépfalvi Imre kislányának emlékkönyvébe írt sorai. Cserépfalvi Kati emlékiratai 1944 március 19-étől, és Ungvári emlékei erről az időszakról. Kati mamájának és sajátjának összehasonlítása. Cserépfalvi Imréről és kiadójáról. Major Tamás állszakállal és parókával bujkált.

    „A nagy könyvkiadó évtizednél is több ideje hunyt el. Utolsó esztendeit az első szabadnak mondott kormány idején egy vita keserítette meg. Az Amerikából hazatért Püski Sándorral ütközött. Hosszú irodalma van ennek s elég kellemetlen olvasmány. A matyóföldi Imre arra emlékeztette a népiek kiadóját, hogy a tiszaeszlári vérvádról szóló korabeli s elfogult emlékiratot akkortájt adta ki negyedik kiadásban, amikor másoknak már bujkálniuk kellett. Közbeszólt Esterházy és Eörsi István, nem éppen Püski mellett.”

    Előzmény:

    • Esti Hírlap, 1989.01.24. Drucker Tibor: Válasz a Hitelnek
    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2007.02.02. (5.szám) Élet és Irodalom, Gerő András: Tisztelt Olvasók és Szerkesztőség!

    Reagálás a Friderikusz Most című műsorról írt glosszára [Vásárhelyi Mária]. Felidézi, hogy mi hangzott el valójában. Cáfolja, hogy Schmidt Mária élettársa lenne. Eörsi István intoleranciájáról, akit nem minősít, mivel meghalt, életében megtette ezt vele.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2007.01.26. (4.szám) vm: Értelmisé-gi kiválók


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) E.L: Kiegészítés 

  • 2007.02.09. (6.szám) Élet és Irodalom, Eörsi László: Kiegészítés

    Gerő András a Friderikusz Most című műsorban intoleránsnak nevezi az írót, de mivel meghalt, nem minősíti Eörsi Istvánt – életében megtette azt. Válasz Gerő Andrásnak, a vita felidézése.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27.szám) Schmidt Mária, Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Szále László: Egy fontos mondathoz
    • Élet és Irodalom, 2007.01.26. (4.szám) vm: Értelmisé-gi kiválók
    • Élet és Irodalom, 2007.02.02. (5.szám) Gerő András: Tisztelt Olvasók és Szerkesztőség!

  • 2007.02.09. Népszabadság, Tamás Gáspár Miklós: Ifj. Rajk Lászlónak

    Levél Rajk Lászlónak arról a nyilatkozatáról, hogy az SZDSZ-ben esedékes tisztújítás egyik esélyes jelöltje, Kóka János gazdasági miniszter valamilyen értelemben a demokratikus ellenzék hagyományát folytatná. Eörsi István említése.

    „Kóka minisztert támogatjátok a pártelnök-választási versenyben, amivel szemben a ma más irányba tájékozódóknak semmi kifogásuk se lehet azon az alapon, hogy valamennyien a demokratikus ellenzék részvevői voltunk. A múlt összetart, a jelen szétválaszt – ez eléggé természetes máskülönben. […] Én csak azt szeretném halkan megjegyezni, hogy ezek szerint nincs lehetőségünk arra, hogy bármelyikünk kinevezze a »régi« ellenzék örökségének autentikus folytatóját – így természetesen nekem se.”

  • 2007.02.14. Népszabadság Online, bagarja blogja: „önmagunkkal szemben kötelességünk a tiszta beszéd”
    Február 13-án a Wallenberg-szobornál.

    Az SZDSZ felszabadulási megemlékezése a Wallenberg-szobornál. Kende Péter és Horn Gábor beszéde.

    „Ez az egész magyar nép együttes felszabadulásáról szól, aminek nagyon fontos része – de RÉSZE, nem KIZÁRÓLAG ERRŐL SZÓL a felszabadulás – tömeggyilkosok eltakarítása. A magyar felszabadulás értelméről, arról, hogy mi mindent takarított el 1945 tavasza a továbblépésünk útjából, fontos részletekkel szolgált Bibó István, vagy Eörsi István például.”

  • 2007.02.17. Magyar Nemzet, Stefka István: Bársonyos restauráció
    Csoóri Sándor a Charta ’77-ről és a diktatúrák zabigyerekéről

    Beszélgetés Csoóri Sándorral a Charta ’77-ről. A nyilatkozatot egy nap alatt 34-en írták alá, köztük Eörsi István is. „A népi ellenzék képviselői közül csak Csoóri Sándor költő írta alá a Charta ’77 dokumentumot.” Jan Palach 1968-as tűzhaláláról. Mészöly Miklós és Eörsi István ment el hozzá, hogy írja alá a Chartát, és megkérték, hogy írassa alá Illyéssel is, amire ő nemet mondott, mert nem helyeselte.

    „Mészöly és Eörsi nem értett velem egyet, de vitánk egyenrangúak vitája volt, hiszen látták, hogy én a magam nevében ugyanúgy cselekedtem, mint ők.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

  • 2007.02.szám Filmvilág, Bikácsy Gergely: Arcok a kazamatákból
    Szemle ’56 fölött
    Magyar Film

    Esszé ’56-os dokumentumfilmjeinkről az ’56-os dokumentumfilm-szemle tükrében. Eörsi István említése.

  • 2007.02.szám Filmvilág, Mihancsik Zsófia: Kornis Mihály: Hétköznapi kádárizmus

    Esszé. Kornis Mihály a Sólyom Andrással közös Kádár-filmekről és új Kádár-könyvéről.

    „2005-ben már tudtam, ha Kádárt nem értem meg belülről, valójában magát a történetet sem értem. 1996 tájt sajnos még hajlandó voltam elfogadni azt a gyerekkorom óta ismert, és legközelebbi, tájékozott barátaim által is sugallt képet, hogy – Eörsi állandóan ezt hajtogatta, de Gáli Jóska vagy Petri sem mondott mást: – Kádár borzasztóan buta ember, jelentéktelen kapacitás, egy senki, csakis azért juthatott hatalomra, mivel a nála okosabbak fejét mind levágták már, mielőtt helyzetbe kerülhettek volna.”

  • 2007.03.01.ujkonyvpiac.hu, Toldi Éva: Hazai szerzők előnyben. A mai szerb könyvpiacról

    (Részlet. Íróink jelenléte a belgrádi könyvvásáron. Vickó Árpád fordításai.)

  • 2007.03.09. (10.szám) Élet és Irodalom, Dániel Ferenc: Mipistink – avagy jegyzetek Eörsi István önkéntesről

    Emlékek Eörsi Istvánról és kortársairól, a Valóságról, ’56-ról.

  • 2007.03.10. (10.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Meghódított partvonal
    Az Élet és Irodalom indulása

    A hetilap története indulásától kezdve. A hatalom kultúrpolitikája, a kézi vezérlés technikája.

    „Nem maradt el idősebb pályatársa mögött az új generációt képviselő kritikus, Imre Katalin sem, aki az Ütni az eördögöt című hírhedt glosszájában a már előzetes letartóztatásban lévő költőnek, Eörsi Istvánnak a »proletárdiktatúra ellen uszító és vicsorgó« opusairól értekezett.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt

    A kapcsolódó cikkeket megtekintheti a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja az Ütni az eördögöt kifejezést.

  • 2007.03.15. (11.szám) Heti Válasz, Stumpf András: Hol a demokrácia fekete doboza?

    Beszélgetés Fábry Sándor humoristával. Az értelmiség gyalázatáról.

    „Van rá példa, ha nem is sok, hogy a pártmunkások levetkezik vörösesmadaras munkavédelmi öltözéküket. A Sólyom László államfővé választását támogató értelmiségi összefogás volt az egyik ilyen jó jel: azt még Eörsi István is aláírta.”

    Fotó: Fábry Sándor

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.