EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.12.19. litera.hu, Györe Gabriella: Tényleg nincs más
    Interjú Tasnádi Istvánnal

    Részlet a Tasnádi Istvánnal készült interjúból. A HazámHazám című előadásról.

    „Úgy indult az egész, hogy nyolc író – Forgách András, Eörsi István, Bächer Iván, Kárpáti Péter, én és még hárman – írjon a rendszerváltás óta eltelt eseményekről. Készítettünk egy történelmi listát, ezek közül valamiről kellett volna írni, kit mi érdekel.”

  • 2006.12.21.Magyar Narancs, Fehéri György: Lukács György és az NDK: Szellemfi

    (Az Acud kulturális központ "His Master`s Voice" című, Eörsi István emlékének szentelt produkciója.)

  • 2006.12.23. Magyar Hírlap, Szigethy András: Az egyedül lehetséges iszonyat
    Kádár-kultusz vagy kommunistázás: tévutak

    Miért van nosztalgia a Kádár-kor iránt? Eörsi István-idézetek.

    „De hogyan történt, hogy az értelmiség hangadói, majd túlnyomó többsége előbb kisebb rossznak, majd nem is olyan rossznak, egészen elfogadhatónak, végül aránylag nagyszerűnek élte meg ezt az egyedül lehetséges iszonyatot?”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1990.10.szám E.I.: Az elfojtás elfojtása
    • Népszava, 1990.11.12. Gantner Ilona: Séta a léc alatt
    • Életünk, 1992.08–09.szám Valuch Tibor: Az elfelejtett tisztelgés. A Bibó-emlékkönyvről
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelent cikk felsorolásánál.

  • 2006.12.29. Magyar Hírlap, Mézes Gergely: A magyar irodalom fekete éve

    Az idei év irodalmi élete.

    „Elbúcsúztattuk Somlyó Györgyöt, Faludy Györgyöt, Határ Győzőt, Eörsi Istvánt, Beney Zsuzsát, Bella Istvánt és karácsony előtt jött a hír: elment a nagy meseíró-csodagyáros, Lázár Ervin is. Szomorú év volt, szinte mindegyik hónapra jutott egy haláleset.”

  • 2006.12.szám Hitel, Bogdán László: Szabad vagy
    Vallomás Makkai Sándorról

    Részlet. Idézet Makkai botrányt okozó Ady könyvéből, a Magyar fa sorsából. A szerző Makkai második regényciklusáról (Mi Ernyeiek, I—II., 1940, Szép kísértet, 1942, Szabad vagy! I—II., 1943) írt 1969-es nyári naplóbejegyzéseit kommentálja. Eörsi István Gombrowicz-könyvének említése.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2006.12.szám Irodalmi Szemle, Elek Tibor: Magyarország irodalmi névjegye?
    TALLÓZÓ

    Részlet a kritikából. A Hungarian VisitCard Magyarország irodalmi névjegye CD-ről, mely válogatás a magyar irodalom európai rangú klasszikus, modem és kortárs műveiből. 77 szerző, 3 kötetben, több nyelven. A III. kötetben szerepel Eörsi István is. 

  • 2006.12.szám Mozgó Világ, Dalos György: Nyugállomány
    HÓNAPLÓ

    „Meghalt Eörsi Pista, akiből Aczél György tűrve-támogatva-tiltva mindenáron Istvánt szeretett volna faragni, ám ő makacsul Pista maradt, és pistaságát átmentette a rendszerváltás utáni időkbe is. Egyetlenegyszer tört ki belőle a felnőtt reálpolitikus. 1982 őszén, amikor a maroknyi ellenzék a Bem-szobornál, a Solidarność-csal szolidarizálva összekoccant a hatósággal, és Demszky Gábor érzékeny helyen belerúgott az őt hurcolászó közegbe, Eörsi számomra meglepő módon helytelenítette a majdani főpolgármester agresszív fellépését. Aforisztikusan, s némileg dodonai általánosítással fogalmazott: »A rendőrnek nincs töke.«”

    Kapcsolódó cikk:

    • Múlt és Jövő, 2010.03.szám Dalos György: Demszky az antivilágban

  • 2006.12.Színház, Székely Szabolcs: Sajnálatos események. Székely Szabolcs az Ericsson Stúdió előadásáról

    (Angyel és Kádár - Budapesti Kamaraszínház, Ericsson Stúdió. Kornis Mihály Kádárné balladája című monodrámája, Angyal István vallomása és Eörsi István tanulmányai alapján. Angyal: "Nem akarom végigcsinálni azokat a nyavalyás kis kompromisszumokat, amelyek most rátok várnak." Dramaturg: Magyar Fruzsina. Játéktér-rendező: Sólyom András.)

  • 2006.20-21.Európai kulturális füzetek, Latinovits Zoltán, a színész és a rendező

    (Beszélgetés Latinovits Zoltánnal.)

  • 2006.37.der Freitag, Achim Engelberg: Rebell aus gutem Grund
    Bekenntnisse des Moralisten István Eörsi in seinem Roman „Im geschlossenen Raum”

    Könyvkritika Eörsi István Zárt térben című kötetéről.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A német nyelvű kiadás Im geschlossenen Raum adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2006.12.15. (50.szám) „Egy makrancos ellenálló önarcképe” Válogatás Eörsi István Zárt térben című könyvének német kritikáiból

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2006.61.szám (nyár) Magyar Lettre Internationale, VISITCARD
    Magyarország soknyelvű irodalmi névjegye CD-romon

    77 magyar szerző 22 európai nyelven. A kártyán Eörsi neve is szerepel.

  • 2006.69.szám (tavasz) Eszmélet, Marsovszky Magdolna: Az antiszemitizmus: „Egy pozitív program negatív része”

    Tanulmány. Mi az antiszemitizmus? A németországi modern antiszemitizmusról. A magyarországi jelen antiszemitizmusról.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Eörsi István (1997 [1990]): Az elfojtás és elfojtása, in A szabadság titokzatos bája. Esszék, kritikák, portrék. Palatinus, Budapest 119-135. A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2006.guenterposch.de, Ernst Köhler: Pathos gespickt mit Ironie. Über den Roman "Im geschlossenen Raum" von István Eörsi

  • 2006.perlentaucher.de, István Eörsi: Im geschlossenen Raum (Roman.)

    (Rezensionsnotiz zu Neue Zürcher Zeitung, 31.10.2006; Rezensionsnotiz zu Frankfurter Allgemeine Zeitung, 30.10.2006; Rezensionsnotiz zu Die Tageszeitung, 24.07.2006; Rezensionsnotiz zu Süddeutsche Zeitung, 04.07.2006; Rezensionsnotiz zu Die Zeit, 01.06.2006.)

  • 2006.projekt-bipolar.net, A beszélgetés - Színházi trilógia az ideológiai elkötelezettségről

    (Az 1953. június 17-ei berlini felkelés és az 1956-os magyar forradalom évfordulóján a két ország jelenlegi helyzete.
    Hogyan jelenik meg Lukács György és Bertolt Brecht életében az elhivatottság kérdése, valamint az esztétika és a politika összekapcsolása a történelmi eseményekkel a háttérben? Hogyan alakul a hitvallás megítélése ideológiamentes, forradalmak utáni korunkban? Eörsi István: Az interjú. Programok, események.)

  • 2006.projekt-bipolar.net, Das Gespräch - Theatertrilogie über das ideologische Engagement

  • 2007. (16.évfolyam - Tavasz) Partium, Molnár Attila Benedek: "Drame immobile" - a mozdulatlan színház

    (Részlet.)

  • 2007. Napút-füzetek 13. Szepes Erika: Requiem egy halálra ítélt ars poeticáért
    Szerzők neve az előfordulások sorrendjében

    A felsorolt szerzők közt van Eörsi István.

  • 2007.01–02.szám Nagyvilág, Szele Bálint: „A Shakespeare-fordítók legyenek bátrabbak”

    Interjú Kállay Gézával a magyar Shakespeare-fordításokról.

    „Azért a mai fordító sincs »egyedül«. Eörsi darabjain Géher István végigment és javaslatokat is tett. Ezekből a javaslatokból Eörsi sokat megfogadott. Nem tudom, hogy amikor először öt kis füzetecskében jelentek meg a fordításai, akkor benne voltak-e a javítások, de amikor az öt fordítása egyben megjelent, akkor egészen biztos, hogy Géher István kontrollszerkesztette a fordításokat. Azt hiszem, az ő esetükben nagyon gyümölcsöző volt az együttműködés. […] Eörsi bátor fordító és nagyon ügyesen megold sok mindent szép és érthető magyar nyelven úgy, hogy azért a metaforikus hálókat is igyekszik következetesen megtartani.”

    • Eörsi Shakespeare fordításköteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2007.01.04. (1.szám) Magyar Fórum, Medveczky Attila: E jelben győzni fogsz

    Részlet a cikkből. Orbán Viktor politikai pályafutása. Orbán békülékeny hangja az egyházakkal szemben. Balog Zoltán, református tiszteletes, fideszes képviselő Fideszt védő magyarázata. A Magyar Narancs „Pápa-cápa” különszáma. Fotó: Orbán Viktor

    „Orbán azonnal felmérte, hogy ez komoly károkat okozhat a Fidesznek, és minden erejét latba vetve betiltatta a szóban forgó lapszám terjesztését. Orbánt és Kövért különösen Eörsi István blaszfemikus gúnyversei bosszantották, s azt üzenték neki, hogy legyen szíves, ne a más lapjával verje a csalánt, hanem legközelebb a Beszélőben publikálja hasonló műremekeit.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

  • 2007.01.04.sonline.hu, Takács Zoltán: Darabot mentett a beugrás

    (Részlet a Znamenák Istvánnal folytatott beszélgetésből. Beugrása a kaposvári Csiky Gergely Színház Három nővér című előadásában Ferapont szerepébe.)

  • 2007.01.06. hirszerzo.hu, Varró Szilvia: „A kommunisták ahhoz szoktak hozzá, hogy úgyse tartják be a törvényeket”
    HARMINC ÉVE ALAKULT A CSEHSZLOVÁK CHARTA ’77

    Míg a poszthatvannyolcas sokkban szenvedő csehszlovák nép alámerült a sör-Skoda-knédli szentháromságban, Karel Gott pedig egy szebb szocializmust épített, tiltakozók százai újra nekimentek a kommunista rendszernek. A ma harminc éve alakult a Charta ’77 története. Fotók

    „Budapesten 1977. január 9-én szolidaritási nyilatkozat született a kinti chartásokkal, melyet 250-en írtak alá. Ahogy a csehek a kereszténydemokratáktól a liberálisokig világnézetre való tekintet nélkül írtak alá, a magyar lista is színes volt: Petri Györgytől kezdve Eörsi Istvánon át Duray Miklós is aláírta azt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

  • 2007.01.06. Magyar Nemzet, Csontos János: Félretolt hegyek
    Alföldy Jenő a rendszerváltozás hibáiról, a baloldaliságról és az aszimmetrikus templomokról

    Beszélgetés Alföldy Jenő irodalomtörténésszel. Első könyvkritikája Eörsi István Változatok egy közhelyre című verseskönyvéről szólt.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Kortárs, 1969.08.szám Alföldy Jenő: Eörsi István: Változatok egy közhelyre

  • 2007.01.18. Népszava, Donáth Ferenc: Identitás a forradalom tükrében

    Publicisztika. Sólyom László ’56 kapcsán kifejtett véleménye aránytalan. Az erkölcsi válságról, mindkét oldal identitásválságáról. A jobboldal és a szélsőségek (Fidesz–MIÉP) összefonódásáról. Az 56-os forradalom Fidesz általi kisajátítása.

    „Az Orbán Viktor, Kövér László, Schmitt Pál, Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre által fémjelzett politikai képződmény elitje, amíg Magyarország a szovjet birodalom csatlósa volt, az apparátusi rangjából vagy ahhoz fűződő kapcsolatából teremtett egzisztenciát, majd a birodalom hanyatlása és bukása óta az antikommunizmusából élt meg. […] A forradalom hungarista narratívját egy maroknyi idős ember élő tanúként ma is megcáfolja. Ahogy emiatt korábban Vásárhelyi Miklós, Litván György, Eörsi István, Mécs Imre személyét és szavát járatták le, úgy az 50. évfordulón Kosáry Domokos hangját kellett a kormánybuktatóknak elnyomni, akár motorberregtetéssel is.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.