Cikkek
-
-
1967.21.szám Magyar Műhely, Gömöri György: Élő költészet, mai antológiák
Könyvkritika. Hét évszázad magyar versei. Harmadik kiadás, I – III. Magyar Helikon, Budapest, 1966. — Mai magyar költők antológiája. Válogatta E. Fehér Pál és Garai Gábor. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1966. 473 old.
A Hét évszázad magyar versei című kötetbe „A hazai költők közül bekerülhetett volna az antológiába Keresztury Dezső, Rába György, Vidor Miklós; a fiatalabbak közül Tornai József, Görgey Gábor és Eörsi István.”
1968.01.01. (1.szám) Filmkultúra, E.I.: Forradalmi álmok és divatok
Pasolini — Godard — Mekas
LÁTÓHATÁRGideon Bachmann amerikai újságíró „Emberi álmok, emberi viszonyok” című beszélgetései a világ nagy filmrendezőivel, melyeket a nyugatnémet Film közli. Az interjúk részletei, elemzése. Részletek a három filmrendezővel készült beszélgetésekből.
„A legtöbb irigységet és iróniát a rendkívül rokonszenves Mekas szövegei váltották ki belőlem. Mekas roppantul bízik az amerikai ifjúság egyre erősbödő, spontán mozgalmaiban, és ugyanakkor egyáltalán nem tudja, mit várhat tőlük. […] Véleménye szerint minden csak jobb lehet, mint ami van; és jelenleg minden világhatalom hamis alternatívát kínál. […] Mekas ideológia-várása ötletes és bámulatraméltó aktivitással egyesül. Mozgalmat indított, melynek az a célja, hogy elvegyék az ipartól a filmet.”
Kapcsolódó cikk:
- Magyar Hírlap, 1994.09.30. Gervai András: Godard, Weir és Depardieu
1968.01.02. Esti Hírlap, (fencsik): Piti és Pitiné
A Thália Stúdió színpadán Eörsi István Sírkő és kakaó című komédiája. Ez Eörsi harmadik színpadi munkája, melyről az író azt mondja, groteszk. Léner Péter a rendező, és Lendvay Kamilló, a szongok megzenésítője. Rövid beszélgetés a szerzővel.
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1968.01.04. Esti Hírlap, Bernáth László: Sírkő és kakaó
Bemutató a Thália StudióbanSzínikritika. Eörsi István tragikomédiájáról. Rendező: Léner Péter.
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1968.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nem haragszom…
E.I.: Tétényi „tumultus” 1766-ban
Véleményünk szerintGlosszák.
1/ Nem haragszom…
Az Esti Hírlapban olvasta Eörsi, hogy Fodor Imolát az MTA ajánlására felvették az Egyesült Izzóba pszichológusnak, és javára írták, hogy végzett orvosnő, miközben még egyik diplomát sem szerezte meg. Aztán egy másik gyár laboratóriumának vezetője lett, egy másiknak meg a tudományos munkatársa. Az orvosszakértők megállapították, hogy kóros pszichopatás egyéniség. Eörsi nem rá haragszik.
2/ Tétényi „tumultus” 1766-ban
Glossza Kosáry Domokos tanulmányáról, mely a Tanulmányok Budapest múltjából legújabb kötetében jelent meg. A tétényi jobbágyok 1766. május 20-i zendülésének okaira, lefolyására és következeményeire derített fényt.
1968.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kegyelet
A „Halottakról jót vagy semmit” konvencióról. Vannak, akik nem törődnek ezzel a szabállyal, őket cinikusoknak nevezik, vagy mert tényleg azok, vagy mert őszinték. A két nézet érvei.
„De ha a harag erősebb az illemnél, vagy ha nyomós okok késztetik a túlélőt arra, hogy ne ássa el a csatabárdot, akkor is küzdjünk tisztességes eszközökkel, elfogulatlanul.”
1968.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, Létay Vera: Szokratész és a macska
Színikritika Eörsi István: Sírkő és kakaó című darabjáról, melyet a Thália Színház stúdiójában mutattak be. Rendező: Léner Péter.
„Eörsi az abszurdoktól a régiekig minden komédiafogást ismer, rendkívüli stílusérzékkel játszogat az anyaggal, mindent kigúnyol, mindent befogad és mindent eldob. Nem lehet tudni pontosan, hol veszi komolyan a maga választotta groteszk műfajt és hol parodizálja. […] A nyárspolgári piti és bóvli-lét szánalomra méltó és visszataszító természetrajza bontakozik ki előttünk, a megalkuvás és szolgalelkűség tragédiája, mely nem tud mit kezdeni elnyert szabadságával.”
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1968.01.13. Magyar Nemzet, Gábor István: Sírkő és kakaó
Eörsi István komédiája a Thália StúdióbanSzínikritika. Rendező: Léner Péter.
„Eörsi István tiszteletre méltó igyekezettel hadakozik az elavult, a korhadt, az ósdi és a túlélt ellen, de kardja nem vág át semmiféle csomót. Inkább jobban összegubancolja. Hogy mégsem unatkozunk a Sírkő és kakaó láttán, abban nagy része van annak, hogy Eörsi István közismerten jeles Brecht-ismerő és jól verselő költő. Darabjába átmentette Brecht tandrámáiból azt, ami jó: a cselekményt értelmező, annak újabb jelentést adó songokat például. És mivel jó költő is, ezeket a songokat nagyon kellemesen, tehetséggel írta meg.”
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1968.01.16. Népszabadság, Koltai Tamás: Sirkő és kakaó
Eörsi István komédiája a Thália StúdióbanSzínikritika. Rendező: Léner Péter. Eörsi ideológiai hibáiról.
„Eörsi tud »drámául«, ez első színpadra került darabjából is látható. […] A »mögöttes« síkon az öregasszony minden hatalom megtestesítője (a dráma terminológiájával élve: a világszellem), Pitiék pedig — ha jól értjük — a Hatalommal szerződő felek »másikát« képviselik, azokat, akik, e szerződéssel minden jogukat elveszítették. Sorsukat, a Hatalom kiszolgálását — »eltartását« — maguk vállalták, e viszony tehát örök és visszafordíthatatlan.”
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Reagálás:
- 168 óra, 2003.01.23. (4.szám) Karácsony Ágnes: Illúziók nélkül
- Népszava, 2022.06.04. Bálint Orsolya: Magunkra szabjuk a kusst
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1968.01.17. (3.szám) Ország-Világ, K. I.: E. T. A. HOFFMANN: MURR KANDÚR
ÚJ KÖNYVEK MARGÓJÁRAKönyvkritika. Az író fő művének nevezik ezt a könyvét, ami most jelent meg először magyarul.
„A mű fordítása Szabó Ede, a versbetétek fordítása Eörsi István, az illusztráció Gross Arnold művészetét dicséri.”
- A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1968.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Filmkutúra-ban olvastam
Forradalom és művészetAz összeállítás a szovjet művészet első korszakával foglalkozik. Sztanyiszlavszkij, Meryerhold, Tairov, Lunacsarszkij, Malevics művészete, programjaik, vitáik.
1968.01.27. (4.szám) Élet és Irodalom, Eörsi István új versei
Tanácsok
Fohász
Álom és ájulás
Kapcsolódó cikk:
- Magyar Hírlap, 2003.10.27. Skultéty Tamás: Hitel
1968.02.03. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hová lesznek nyáron a ruhatárosnők?
Elmélkedés a címben leírt témáról.
1968.02.04 (29.szám) Pest Megyei Hírlap, Nádas Péter: Jegyzetlap a Sírkő és kakaóról
Színikritika a Thália Stúdióban bemutatott groteszkről, amelyben az öregasszony a hatalmat jelképezi.
„Eörsi drámai groteszkje a hatalom általános jegyeit veszi szemügyre. […] Eörsi ugyanis egy pillanatra sem szakad el a konkrét történettől, a Piti-házaspár és az Öregasszony egyenlőtlen és furcsa harcának történetétől.”
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1968.02.04. (29.szám) Délmagyarország, Ökrös László: Pesti esték
Eörsi István komédiája
– Sándor György szerzői estjeA Thália Színház Stúdiója a Magyar műhely sorozat 2. darabját, Eörsi István Sirkő és Kakaó című komédiáját adja elő. A darab az eddig költőként, tanulmányíróként és fordítóként ismert fiatal író első színpadra vitt alkotása. Rendező: Léner Péter.
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1968.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kettős kritika
Könyvkritika Ungvári Tamás: Poétika című könyvéről.
„…a könyv egyrészt úttörő-jellegű, gazdag és gondolatébresztő, másrészt hiányos, egyenetlen és olykor következetlen is. Egyrészt elfogulatlanul okos, másrészt eklektikusan gördülékeny.”
1968.02.17. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Levél egy módszerről
Könyvkritika helyett levél a szerzőnek, Rónay Lászlónak Az ezüstkor nemzedéke című könyvéről. Eörsi ellenérzései. „…értékelnie kellett volna. Ehelyett sikerült egy olyan könyvet írnia, amelynek néhány ex-fajvédőn kívül mindenki örül.” Németh László Kisebbségben című könyvének tárgyalásakor nem derül ki, mik voltak Németh nézetei, miben különböztek másokétól, mi a szerző személyes véleménye? Eörsi szerint Rónay betegesen irtózik a véleménymondástól. Diószegi Andrásról, Kenyeres Imréről, Herczegh Ferencről, Ottlik Gézáról, Kolozsvári Grandpierre Emilről, Sőtér Istvánról.
Reagálás:
- Kritika, 1968. 04.szám Sőtér István: „Lektori jelentés”
- Élet és Irodalom, 1968.04.20. (16.szám) Eörsi István: Az ember és a múltja
- Társadalmi Szemle, 1969.09.szám Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról
1968.02.24. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szerepcsere
Reflexió Csurka István: Lóverseny és erkölcs című tanulmányára (Valóság,’68.február). Csurka összehasonlítja az ügetőhajtót és az ügetőpályával szomszédos gumigyár dolgozóját. Eörsi a művészetet is bevonja fejtegetésébe. „A szerepcsere, a kiszolgáltatottság tudata kikezdi a mávészek – főként a fiatalok – erkölcsi ellenállását.” A kritika állapota, a védett személyek és a hamis hierarchiák. „Garai Gábor egészen biztosan nem tud arról, hogy egy költészet-elméleti tanulmányomat két évig azért adta vissza több »Vállalat« is, mert elmarasztalóan nyilatkoztam benne egyik verséről. Feltételezem, hogy ő maga is tiltakozott volna ez ellen…”
1968.02.Színház, E.I.: Hordók. Groteszk játék 2 részben (drámamelléklet.)
1968.02.Színház, Hermann István: Három magyar bemutató
(Részlet. Színikritika. Eörsi István: Hordók - Pesti Színházban; rendező: Horvai István.)
1968.03.16. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tanulmány a naturalizmusról
Könyvkritika Czine Mihály: A naturalizmus című könyvéről. Eörsi hiányolja, hogy Czine nem említette Lukács György azon elméletét, amely a modernista irányzatokat közvetlenül a naturalizmusból vezeti le.
1968.03.17 (65.szám) Pest Megyei Hírlap, Nádas Péter: Aktuális interjú Eörsi Istvánnal
Hogyan vélekedik saját korábbi verseiről, amiket 1951-ben Déry megdicsért? Világnézetéről, nosztalgiájáról, vitacikkeiről, publicisztikáiról, Lukács-fordításáról, a magyar szellemi életről, a Sírkő és kakaóról, annak kritikájáról, a groteszkről.
„A Sírkő és kakaóban én nem azt a számomra is túl általános frázist akartam megírni, hogy minden hatalom rossz, hanem azt, hogy minden általam ismert hatalom hajlik a nyárspolgáriasodásra. […] A groteszk nem stílus, hanem szemléleti mód, amely a jó művész kezén a valóság groteszk elemeinek felismeréséből táplálkozik. […] Az a tény menthet meg talán a közutálattól, hogy minden héten megsértek ugyan két-három embert, de ennek ötven örül.”
- Az Új Termés – Fiatal költők antológiája című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.