EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1967.11.01. (44.szám) Ország-Világ, T. P.: Tíz nap, amely megrengette a világot
    A „Prizma 67” új műsora

    A John Reed – amerikai újságíró – Tíz nap, amely megrengette a világot című könyve alapján született Magyar Néphadsereg Művészegyüttese előadásáról. Fotók az előadásból

    „A könyv és a Ljubimov-féle színpadi adaptáció alapján, most Eörsi István, Gyurkó László, Mezei Éva, Balogh Géza és Novák Ferenc színpadi jelenetekből, pantomimből, balettből, kórusművekből álló szerencsés ötvözetet alkotott, amelyhez Lendvai Kamilló írt zenét.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1967.11.04. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az Autósélet-ben olvastam
    Autó és játék

    Reflexió Benedek István interjújára, amelyet egy svéd biológussal folytatott a magyarországi autózásról. Miben ért egyet a biológussal Eörsi, és miben nem. Az interjúalany szerint Svédországban az autó közlekedési eszköz, míg Magyarországon „sportteljesítmény, kaland, divathóbor, játékszer, öncél, életcél, dicsekvés és vérkeringés tárgya, családtag, végzetes örömök és bánatok forrása, szenvedély, jólét fokmérője, irigység tárgya, egyszóval sokminden, csak épp nem az, ami: jármű”.

  • 1967.11.11. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Kutyá-ban olvastam
    Kutyavilág

    Reflexió A kutya című lap novemberi számáról. Az emberi és a kutyaélet összehasonlítása.


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1967.11.25. (47.szám) Eörsi István: Bírálat

  • 1967.11.18. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Helikon-ban olvastam
    Pártosság, elkötelezettség

    Reflexió. Dokumentumokból és vitákból összeállított munka a pártosság-elméletről. Az előszót Köpeczi Béla írta, melyben állást foglalt a legtöbb vitás kérdésben. Lukács és Brecht gondolatai. Lenin A párt szervezete és a pártos irodalom című cikke, és az ezzel kapcsolatos vita.

  • 1967.11.19. Magyar Szó, Hornyik Miklós: Folyóiratszemle

    A Híd szeptemberi számában jelent meg „Eörsi István Tanácstalanul című elbeszélése novellairodalmunk legfrissebb remekműve. Műfajilag meghatározhatatlan: a dokumentumnovella, a parabola, a párbeszédes esszé és a groteszk játékosság pompás ötvözete.”

    Előzmény:

    • Híd, l967.09.szám E.I.: Tanácstalanul

  • 1967.11.25. (47.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bírálat

    Tréfás írás arról, hogy a kutyavilágról írott cikke miatt különös bírálat érte – megharapta egy kutya. „Meg kell vallanom, hogy fájdalmamba eleinte némi öröm vegyült: merje ezután valaki azt állítani, hogy a kutya sem olvassa cikkeimet!”


    apcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1967.11.11. (45.szám) Eörsi István: A Kutyá-ban olvastam 

  • 1967.11.szám Nagyvilág, Majakovszkij: Vlagyimir Iljics Lenin

    Részlet a versből. Fordította Eörsi István.

  • 1967.12.02. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Újdonság és öröm
    E.I.: Világosság-ban olvastam
    Giccs és halál
    Véleményünk szerint

    Glosszák

    1/ Újdonság és öröm:

    Egy hír a rádióújságból: „Friedrich Dürrenmatt: Drámák. Korunk egyik legizgalmasabb drámaszerzőjének életművéből gazdag válogatást kínál a kötet. Újdonság A vak című, költői szépségű színmű és — aminek különösen örülünk — rádiójátékot is tartalmaz a kötet.” A leírtakkal ellentétben nem tartalmaz rádiójátékot a kötet.

    2/ Giccs és halál:

    Reflexió Csőregh Éva: Művészet és giccs a sírok között című cikkéről. Sír-esztétikai kultúránk állapotáról. „A halottak szükségleteit kielégítő ál-művészet nem különbözik az élőknek fogyasztására szánt álművészettől, közös a mindkét környezetet átható nyárspolgár konvenció-rendszer és presztizshajsza, amelyet nem szüntet meg és még csak meg sem ingat a tulajdonviszonyok forradalmi megváltoztatása.”

  • 1967.12.05. Esti Hírlap, Sírkő és kakaó

    Rövid tudósítás a Thália Színház stúdiójában bemutatandó Eörsi-darab próbájáról. Rendező: Léner Péter.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1967.12.09. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Kortárs-ban olvastam
    Érzelmes hazafiasság

    Reflexió Perjés Géza történész tanulmányára. „Engelsen és Leninen végez átalakító munkálatokat.”  Eörsi vitatkozik Perjés állításaival. „Perjés azzal a szándékkal írta meg tanulmányát, hogy helyreállítsa a hazafiság érzelmi és értelmi összetevőinek egyensúlyát, amely szerinte megbomlott az érzelmek rovására.”


    Reagálás:

    • Alföld, 1991.06.szám Kiss Gy. Csaba: A nemzeti kérdés a 60-as és 70-es évek irodalmában
    • Beszélő, 1997.10.szám (Folyóirat – október) Fencsik Flóra: Levelek a Nagyföldről

  • 1967.12.16. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az ezredes

    Az algíri csata Ezredeséről, a „színvonalas Ördög”-ről, aki „állati roncsokká változtatta a fanatikus hősöket”. 

  • 1967.12.23. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Illemtotó
    Véleményünk szerint

    Glossza. „A Hétfői Hírek beszámol arról, hogy Varjasi Rezső, a Budapest Táncstudió tanára illemtotót rendezett a székesfehérvári KISZ-klubban. Az eredmény lesújtó képet rajzol ifjúságunk állapotáról.” Eörsi kritizálja Varjasi kijelentéseit, idéz tőle.

  • 1967.12.23. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mit ér az aggodalom?

    Déry Tibor Új Írásban megjelent (Szembenézni) jelenetéről.

  • 1967.12.29. (52.szám) Film Színház Muzsika, A szerző – művéről
    Tíz kérdés – Tíz felelet
    Keres Emil, a Thália Színház igazgatója

    Az új bemutatók között említette Keres Emil Eörsi István Sírkő és Kakaó című drámáját. A szerző – Eörsi – mondatai művéről. 

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1967.12.29. (52.szám) Pesti Műsor, E.I.: Nem abszurd, csak groteszk

    Jegyzet a drámaírásról és a Sírkő és kakaó című darabjáról (a rendező Léner Péter).

    „Eddig négy készült el, a Sírkő és kakaó a megírás sorrendjében a harmadik. De ez az első darabom, amelyet be is mutatnak, amellyel kapcsolatban — a Thália Színház jóvoltából —, tapasztalhatom, hogy a dráma csakugyan a nyilvánosság művészete. […] alapvető cselekménye, szituációja jórészt csak ürügy. […] egy általánosan elterjedt nyárspolgárias erkölcsi világrendet szerettem volna nevetségessé tenni. […] szeretném, ha fintorai mögött mindenütt ki lehetne érezni a valóság fintorait.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1967.12.30. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A névtelen levélről
    (Egy műfajelméleti monográfia vázlata.)

    „…a névtelen levél, mint műfaj, akkor virágzik, amikor az egyén úgy véli: érdekében áll, ha megszünteti egyéniségét és szerény lemondással a névtelen népbe olvad. A névtelen levél a félelem szülötte, melyet agresszivitással kompenzál.” A névtelen levelek témák szerinti felosztása, és alapsémái: magasztaló levél – rágalmazó levél – fenyegető levél – feljelentő levél. A névtelen levél legfontosabb műfaji követelményei.

  • 1967.12.szám Népművelés, Barabás Tamás: TÍZ NAP, AMELY MEGRENGETTE A VILÁGOT
    PRIZMA 67

    A Néphadsereg Művészegyüttesének Színpada, a Prizma 67 színpadra állította John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című könyve alapján a darabot.

    „A produkció rangosságát már az alkotógárda hosszú névsora is biztosítja. Mezei Éva és Balogh Géza rendezte az előadást, de ők működtek közre a színpadra írásban is, mégpedig Eörsi Istvánnal, Gyurkó Lászlóval és a fantáziagazdag koreográfiák készítőjével, Novák Ferenccel együtt. […] A produkció egészét örömmel és szeretettel üdvözöljük, mint rangos és jelentős vállalkozást, mint méltó művészi ünneplését a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, mint megérdemelt sikert hozó műsort.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1967.12.Valóság, E.I.: C. N. Bowra: A teremtő kísérlet (Könyvekről)

    (Könyvkritika.)

  • 1967.21.szám Magyar Műhely, Gömöri György: Élő költészet, mai antológiák

    Könyvkritika. Hét évszázad magyar versei. Harmadik kiadás, I – III. Magyar Helikon, Budapest, 1966. — Mai magyar költők antológiája. Válogatta E. Fehér Pál és Garai Gábor. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1966. 473 old.

    A Hét évszázad magyar versei című kötetbe „A hazai költők közül bekerülhetett volna az antológiába Keresztury Dezső, Rába György, Vidor Miklós; a fiatalabbak közül Tornai József, Görgey Gábor és Eörsi István.”

  • 1968.01.01. (1.szám) Filmkultúra, E.I.: Forradalmi álmok és divatok
    Pasolini — Godard — Mekas
    LÁTÓHATÁR

    Gideon Bachmann amerikai újságíró „Emberi álmok, emberi viszonyok” című beszélgetései a világ nagy filmrendezőivel, melyeket a nyugatnémet Film közli. Az interjúk részletei, elemzése. Részletek a három filmrendezővel készült beszélgetésekből.

    „A legtöbb irigységet és iróniát a rendkívül rokonszenves Mekas szövegei váltották ki belőlem. Mekas roppantul bízik az amerikai ifjúság egyre erősbödő, spontán mozgalmaiban, és ugyanakkor egyáltalán nem tudja, mit várhat tőlük. […] Véleménye szerint minden csak jobb lehet, mint ami van; és jelenleg minden világhatalom hamis alternatívát kínál. […] Mekas ideológia-várása ötletes és bámulatraméltó aktivitással egyesül. Mozgalmat indított, melynek az a célja, hogy elvegyék az ipartól a filmet.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1994.09.30. Gervai András: Godard, Weir és Depardieu


  • 1968.01.02. Esti Hírlap, (fencsik): Piti és Pitiné

    A Thália Stúdió színpadán Eörsi István Sírkő és kakaó című komédiája. Ez Eörsi harmadik színpadi munkája, melyről az író azt mondja, groteszk. Léner Péter a rendező, és Lendvay Kamilló, a szongok megzenésítője. Rövid beszélgetés a szerzővel.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.01.04. Esti Hírlap, Bernáth László: Sírkő és kakaó
    Bemutató a Thália Studióban

    Színikritika. Eörsi István tragikomédiájáról. Rendező: Léner Péter.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nem haragszom…
    E.I.: Tétényi „tumultus” 1766-ban
    Véleményünk szerint

    Glosszák.

    1/ Nem haragszom…

    Az Esti Hírlapban olvasta Eörsi, hogy Fodor Imolát az MTA ajánlására felvették az Egyesült Izzóba pszichológusnak, és javára írták, hogy végzett orvosnő, miközben még egyik diplomát sem szerezte meg. Aztán egy másik gyár laboratóriumának vezetője lett, egy másiknak meg a tudományos munkatársa. Az orvosszakértők megállapították, hogy kóros pszichopatás egyéniség. Eörsi nem rá haragszik.

    2/ Tétényi „tumultus” 1766-ban

    Glossza Kosáry Domokos tanulmányáról, mely a Tanulmányok Budapest múltjából legújabb kötetében jelent meg. A tétényi jobbágyok 1766. május 20-i zendülésének okaira, lefolyására és következeményeire derített fényt. 

  • 1968.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kegyelet

    A „Halottakról jót vagy semmit” konvencióról. Vannak, akik nem törődnek ezzel a szabállyal, őket cinikusoknak nevezik, vagy mert tényleg azok, vagy mert őszinték. A két nézet érvei.

    „De ha a harag erősebb az illemnél, vagy ha nyomós okok késztetik a túlélőt arra, hogy ne ássa el a csatabárdot, akkor is küzdjünk tisztességes eszközökkel, elfogulatlanul.”

     

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.