EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1966.10.22. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Különös büszkeség

    Beszélgetés a Balaton-parton két munkással, amiről Eörsinek egy egyetemi tanár jutott eszébe, aki az ifjú Marxból egyetlen kukkot sem értett, ráadásul örült is ennek. Az ötvenes években Hegelt vagy Lukácsot nem értették sokan.

  • 1966.10.29. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Beszélgetés
    Rádió

    Rádiókritika. A beszélgetések újabban monológok, az abban résztvevők nem törődnek azzal, mit mondott a beszélgetőtársuk. Béládi Miklós, Bodnár György és Koczkás Sándor hasonlóképpen „beszélgettek” Nagy László költészetéről. „Mindhárman elmondták a véleményüket Nagy László költészetéről, egymás után, sőt egymásra hivatkozva, többször is átadva egymásnak a szót, de eszükbe sem jutott, hogy fülbeötlő nézeteltéréseiket tisztázzák.”

    Eörsi szándékosan nem szól hozzá a tárgyhoz, Nagy László költészetéhez, csak a beszélgetésről beszél. 

  • 1966.10.szám Jelenkor, E.I.: Mint kimondhatatlan veszélyt
    Varjú és repülőgép

    Versek.

  • 1966.10.szám Kritika, E. Fehér Pál: Nezval: Az éjszaka költeményei

    Könyvkritika a verseskötetről. A fordítók között van Eörsi István is.

    • A kötet adatait és az Eörsi által fordított versek jegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Irodalmi Szemle, 1967.10.szám Jaroslava Pašiaková: Vítězslav Nezval: Az éjszaka költeményei

  • 1966.11–12. szám Híd, E. I.: Lukács György és a líra elmélete

    Tanulmány.

    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1967.01.15. Hornyik Miklós: A Híd kettősszáma
    • Híd, 1967.02–03.szám Tamás Attila: Néhány szó a műelemzésről, valamint a „művészi állandó” és a „művészi változó” problémáiról

  • 1966.11.01. (11.szám) Könyvtáros, Lukácsy Sándor: KLASSZIKUS OROSZ KÖLTŐK

    Könyvkritika. A „maradandó értékű” fordítások között – többek közt – Eörsi István említése.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1966.11.05. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szivárvány halála
    Rádió

    Rádiókritika. Az Iskolarádió Ady: A szivárvány halála című versét elemző műsoráról. Az elemző: Földessy Gyula.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1966.11.19. (47.szám) Keserű István – Eörsi István: Mit tudnak a nyolcadikosok?

  • 1966.11.12. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Beszélgetés, 2.
    Rádió

    Rádiókritika. Eörsi végre egy igazi beszélgetést hallott. A riporterek, Mester Ákos és Vértes Csaba fiatal közgazdászokkal beszélgettek elhelyezkedésük nehézségeiről. Vita a közgazdász-képzés megreformálásának szükségességéről. 

  • 1966.11.19. (47.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A nagy utazás
    Rádió

    Rádiókritika. Marsall László (szerkesztő) rádiójátéka Semprun: A Nagy utazás című regényéből (fordító: Réz Pál, rendező: Vadász Gyula). „Például kellemesen élni jó dolog. Szabadon élni is jó dolog. Olykor azonban nem fér meg egy csárdában ez a kettő. Aki a szabadságot választja, annak minden egyéb jó dolog ráadás csak.”

  • 1966.11.19. (47.szám) Élet és Irodalom, Keserű István – E.I.: Mit tudnak a nyolcadikosok?

    Egy tanár hozzászólása Eörsi cikkéhez, mely az Iskolarádióban elhangzott Ady: A szivárvány halála című verselemzést kritizálta. Szerinte a tanárnak igenis meg kell magyaráznia a tanulóknak, mit akart a költő kifejezni soraival. Eörsi válaszában igazat ad bírálójának abban, hogy az iskolában kell megtanulni, hogy a szimbólum jelkép, de ő is ugyanezt állította cikkében, sőt ki is egészítette egy magyarázattal. A jelképen kívül azonban pl. az öniróniát is meg kell tanítani az iskolában.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1966.11.05. (45.szám) E.I.: A szivárvány halála

  • 1966.11.26. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Jubileum
    Rádió

    Rádiókritika. A budapesti Petőfi Gimnázium 75 éves jubileumáról. Riporter: Kő András. Az évforduló tiszteletére kiírt verspályázat győztesének költeményét felolvasták a rádióban. Eörsi nem érti, hogyan győzhetett a szerzője ezzel a költeménnyel. 

  • 1966.11.szám Nagyvilág, Wolfgang Weyrauch: Valami történik

    A Valami történik című kötet prózáiból néhány bemutatása.

    Eörsi István fordítása.

  • 1966.12.03. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A per
    Rádió

    Rádiókritika. Hámos György beszámolója egy perről, amelyben a tulajdonosnő feljelentette a földszinti lakókat, amiért az udvaron fát aprítottak télire, s ezzel megrongálták a hölgy személyi tulajdonát. Mi köze van ennek az eljárásnak a világtörténelmi perekhez? A bizonyítás módja és jellege hasonlít azokhoz. 

  • 1966.12.10. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Zsírral vagy olajjal?
    Rádió

    Rádiókritika. Tarján Róbert professzor előadása a zsír és az olaj élettani hatásairól. A kísérletek azt bizonyítják, hogy hasznos vegyesen fogyasztani a zsírt és az olajat.

  • 1966.12.17. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nyugati gondolkodók a marxizmusról
    Rádió

    Rádiókritika. Hermann István előadásában bebizonyította, hogy a polgári gondolkodók „hétköznapi életük és munkájuk során állandóan beleütköznek az elidegenedés problémájába, márpedig ezzel nem foglalkozhat komolyan az, aki nem vesz tudomást Marxról.” Ezeknek a filozófusoknak a többsége nem lesz marxista, de Marx elméletéből átvesznek bizonyos elemeket, és beépítik saját rendszerükbe. Marx nem a hit, hanem a kétely oldaláról közelítette meg az igazságait. Hermann felületesen válaszolt az ellenérvekre, amikor azt mondta, hogy a szocializmus mindig megoldotta a maga ellentmondásait. 

  • 1966.12.24. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Teofil és Sámuel
    Rádió

    Rádiókritika 2 műsorról. Szecskő Tamás rejtvénye arról, hogy egy ikerpár egyik tagja – Teofil szakmunkásként 18 éves korától bankba teszi keresete 10 százalékát, míg a másik – Sámuel matematikusként 22 éves korától ugyanezt teszi. A kérdés az, hogy mikor éri el Sámuel bankbetétje Teofilét. A válasz: amikor 43 évesek és 8 hónaposak lesznek. Elmélkedés az „összenyomott bérarányokról”, amin változtatni kell. Miért akarnak az emberek magasabb képzettségűek lenni?

    A Lányok asszonyok műsorban azt a felfogást ostorozták, mely szerint szégyen, ha valaki érettségi után fizikai munkára megy, s ezért sokan inkább otthon lézengenek. Irodai munkára vágynak, de még az ehhez való tudásuk sincs meg. „hogyan alakul majd a Teofilok becsülete, ha a bérarányok nem lesznek ennyire összenyomotak?”

  • 1966.12.31. (53.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Trilógia

    Vers.

  • 1967.01.07. (1.szám) Élet és Irodalom, E.I.: B.U.É.K., 1967
    Rádió

    Rádiókritika az újévi kabaréról. „Vujicsics Tihamér beatesített ingyombingyomjaival ismét bebizonyította, hogy az igazi parodisztikus tehetség nem a külsőségeket majmolja, hanem közérzetünk groteszk tényezőit eleveníti meg.”  A Harsányi együttesről, a prózai számokról, Várkonyi Zoltán intellektuális vonalvezetésű, sokrétű konferanszának kiemelése. Moldova György jelenetéről.  

  • 1967.01.14. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Siker és kudarc
    Rádió

    Rádiókritika az Ifjúsági Rádió műsoráról. A megszólalók: Zalatnay Sarolta, Tordai Teri, Bánkúti László fizikus a sikerről, a vágyaikról, a kudarcról. A siker-kudarc ellentétpár bonyolult komplexumáról. 

  • 1967.01.15. Magyar Szó, Hornyik Miklós: A Híd kettősszáma

    A Lapszemle a Híd november—decemberi számáról. Eörsi István Lukács György líraelméletét ismerteti.

    Előzmény:

    • Híd, 1966.11–12. szám E. I.: Lukács György és a líra elmélete

    Kapcsolódó cikk:

    • Híd, 1967.02–03.szám Tamás Attila: Néhány szó a műelemzésről, valamint a „művészi állandó” és a „művészi változó” problémáiról

  • 1967.01.21. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Franca példája
    Rádió

    Rádiókritika a Lányok asszonyok című műsorról, mely a szicíliai erkölcsi állapotokat boncolgatta. A 16 éves Franca elrablása, aki 8 napos fogsága után sem volt hajlandó férjhez menni elrablójához, s így a falu szégyenévé vált. Franca be is perelte elrablóját, akit végül 11 évre ítéltek, és a maffia halállal fenyegeti azt a férfit, aki elveszi Francát. Vajon megérte-e Francának a magára és családjára kényszerített áldozata? 

  • 1967.01.28. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Weöres Sándor verset mond
    Rádió

    Rádiókritika Czigány György: Zenéről, versről című műsoráról. Kodály Zoltán és Weöres Sándor nyilatkoztak a témáról. Igazi élmény volt Weöres saját verseinek elszavalása.


    Reagálás:

    • Európai Utas, 1996.01.szám Czigány György: Média és líra – 40 évben

  • 1967.01.szám Kortárs, E.I.: Amikor fölfele hullnak a tárgyak
    Dubrovnyiki négysoros

    Versek.

    Kapcsolódó cikk (vers):

    • Dolgozók, 1972.10.szám E.I.: Amikor fölfele hullnak a tárgyak

  • 1967.02–03.szám Híd, Tamás Attila: Néhány szó a műelemzésről, valamint a „művészi állandó” és a „művészi változó” problémáiról
    Vita Eörsi István líraelméleti cikkével
    DISPUTA

    Tamás Attila az Eörsiétől egy-két alapkérdésben eltérő véleményéről ír.

    Előzmény:

    • Híd, 1966.11–12. szám E. I.: Lukács György és a líra elmélete

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szó, 1967.01.15. Hornyik Miklós: A Híd kettősszáma

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.