EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1965.03.27. Magyar Nemzet, E.I.: Kínos epizód

    Novella egy család éveken át tartó lakáskereső rutinjáról, aminek lánygyermekük házassága vetett véget. Ezután üresek lettek napjaik, ráadásul így a család bevétele is megcsappant, és minden romlásnak indult, állandóvá váltak a veszekedések. Az áldatlan állapotoknak a férj két magántanítványának köszönhetően nemsokára vége lett, de miután találkozott két régi kollégájával, alaposan felöntött a garatra, és elhatározta, hogy változtat eddigi hazug életén. Azonban feleségét meglátva nem tudott az asztalra csapni, és minden kezdődött elölről. Ennek Zsuzsa lányuk hazatérése vetett véget, helyreállt a régi családi béke, és újra elkezdték nézegetni a lakáshirdetéseket. 

  • 1965.05.29. Magyar Nemzet, Sós Endre: Bertolt Brecht versei
    AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT KÖNYVEl

    A Magyar Helikon kiadásában megjelent Brecht versfordítás-gyűjteménye.

    „Bernáth István, Csorba Győző, Eörsi István, Garai Gábor, Hajnal Gábor, Jékely Zoltán, Ladányi Mihály, Nemes Nagy Ágnes, Réz Ádám és Vas István munkájának eredménye az a gyűjtemény, amely az újabb magyar fordítói teljesítmények sorában is külön elismerést érdemel.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1965.06.01. (6.szám) Könyvtáros, Lukácsy Sándor: MAI MAGYAR KÖLTŐK

    Kritika az új verseskötetről. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1965.06.19. (25.szám) Élet és Irodalom, Eörsi István új versei

    Ostromi képek. Lekvár – Ló – Lavór.

  • 1965.06.szám Alföld, E.I.: Alkonyi táj, bolondokkal

    Vers.

  • 1965.07.szám Kortárs, E.I.: Fáradság vonaton
    Utazás

    Versek.

  • 1965.08.Nagyvilág, E.I.: A Berliner Ensemble Budapesten

    (A Brecht-színház előadásairól. A Koldusopera, az Arturo Ui, a Mahagоппу.)

  • 1965.10.Nagyvilág, Almási Miklós: Lukács esztétikáját lapozgatva...

    (Könyvkritika. Lukács György: Az esztétikum sajátossága. 1—2. kötet. Akadémiai Kiadó, 1965.A fordító, ˝Eörsi István munkája is dicséretes munka, sőt bátran mondhatjuk, úttörő vállalkozás: nemcsak gördülékenységével, és fogalmi precizitásával tűnik ki, hanem egyúttal kísérletet jelent a filozófiai szakszókincsben szegényes nyelvünk megújítására is.˝)

  • 1965.11.Nagyvilág, Robert Lowell versek

    (George Santayanának; Emlékezés a West Streetre és lepkére. Eörsi István fordítása)

  • 1965.12.szám Jelenkor, Cs. Nagy István: Mai magyar költészet—gyermekeknek
    Két vélemény a Cifra palota című antológiáról

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1965.12.Tiszatáj, Eörsi István: Mindenki segítene rajtam...

    (Vers)

  • 1966.01.16. Magyar Nemzet, E.I.: Aranyhal

    Vers.

  • 1966.01.22. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kudarc – Kitekintget

    Versek

  • 1966.01.Nagyvilág, Peter Weiss: A vizsgálat

    (Jelenetek a drámából. Fordító: Eörsi István.)

  • 1966.02.05. Csongrád Megyei Hírlap, Papp Zoltán: Forradalmárunk: a kispolgár?

    Az elkispolgáriasodás vádjáról, a vádlók jótanácsairól. A valóság tanulmányozására van szükség ahhoz, hogy formálhassák azt. Az úgynevezett forradalmárokat korholja, mivel ők mellőzik a mindennapi munkát, csak a forradalommal törődnek, ők csak forradalmárok akarnak lenni, pedig ők kispolgárok. Eörsi István Új Symposionban megjelent verseiről. Eörsi tehetséges, olykor figyelemre méltóan egyéni hangú költő. De, hogy verseiben a vélt vagy való aktualitás, avagy a színvonal-e maradandóbb, ezt most sem sikerült megnyugtatóan eldönteni.” Eörsi PLAKÁT NOVEMBER HETEDIKÉN című versét idézi, majd elítélően ír róla.

    Előzmény:

    • Új Symposion, 1965. 9–10.szám E.I.: EMLÉKEK. CSAKUGYAN… GROTESZK. PLAKÁT NOVEMBER HETEDIKÉN

  • 1966.02.18. (7.szám) Film Színház Muzsika, Földes Anna: „Jegyzőkönyv-költészet” a színpadon
    Peter Weiss „A vizsgálat” című drámájának bemutatójáról

    Színikritika. A magyar néphadsereg művészegyüttese bemutatója a Magyar Néphadsereg Klubjában. A szöveg nagy részét Eörsi István fordította. Rendező: Török Tamás.

    „A dráma szövegének jelentős részét — Eörsi István szép, érthető fordításában — közölte a Nagyvilág. És a Magyar Néphadsereg Klubjában tartott bemutató mégis megrázó, új élmény.”

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1966.01.szám Peter Weiss: A vizsgálat. Jelenetek a drámából

  • 1966.02.Nagyvilág, Günther Herburger: Egyhangú tájék

    (Eörsi István fordítása.)

  • 1966.03.szám Jelenkor, Angyal Endre: Jiři Wolker: Vendég áll a házhoz
    Válogatott versek

    Könyvkritika. A fordítások színvonala nem egyenletes, „néha Eörsi Istvánnál is rutinszerűséget érzünk”.

    • A kötet adatait és Eörsi István fordításainak jegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1966.03.szám Kortárs, E.I.: Az „Éjszakai jegyzetek”-ből
    (Dongó az üvegpohárban)

    Vers.

    Reagálás:

    • Kritika, 1967.03.szám Diószegi András: A líráról 

  • 1966.04.Nagyvilág, Lay Béla: Thomas Mann levelei

    (Könyvkritika. Thomas Mann: Levelek. Válogatta: Domokos Mátyás és Réz Pál. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1965.
    A kötet fordítói: Doromby Károly,Eörsi István és Réz Pál.)

  • 1966.05.01 (3.szám) Filmkultúra, E.I.: Még egyszer a Vörös sivatag-ról

    Filmkritika Michelangelo Antonioni Vörös sivatag című filmjéről. Az eddigi filmkritikák igen eltérően ítélték meg a filmet, mivel magában a filmben van ellentmondás. Idéz Antonioni gondolataiból, elemzi azokat.

    „a Vörös sivatag nem azt javasolja az emberiségnek, hogy változzon madárrá, hanem azt, hogy — kiki a maga módján — próbáljon összhangba kerülni külvilágával, ne maradjon le reménytelenül annak rohamos és feltartóztathatatlan fejlődése mögött.”

  • 1966.05.28. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mindig új Tróják

    Vers.

  • 1966.05.szám Új Látóhatár, Gosztonyi Péter: Szovjet katonák Magyarországon 1956-ban

    Részlet a tanulmányból.

    „A szovjet hadsereg a Kádár-kormány konszolidációjában is közreműködött. [...] A magyarok elkeseredettek és ingerültek voltak. Az oroszban, kivétel nélkül, ellenséget láttak. Megszállókat, akiket azért küldtek hozzájuk, hogy leverjék, erőszakkal eltiporják forradalmukat. A hangulatot — Eörsi István »Szóba se állj vele« című, röplapokon terjesztett híres versén kívül — talán legjobban egy vidéki újságíró, Géczi Gyula cikke érzékeltette...”

  • 1966.06.Nagyvilág, Három svájci német elbeszélő

    (Peter Bichsel: Blumné voltaképpen szívesen megismerné a tejesembert című kötetéből 6 novella. Fordította: Eörsi István.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.